Tekla
8 °C
20 °C

Egységfront az Üllői úton

2009.11.04. 11:21

Amikor szombat este a Fradi-Diósgyőr-meccs 65. percében Sulyok játékvezető kilenc év után először fújt le rendbontás miatt idő előtt magyar bajnokit, úgy tűnt, a kieső helyek felé sodródó Ferencvárosnak rosszabbkor nem is jöhetett volna a botrány és az azt követő büntetés. Pedig.

A most már kézzelfogható hátrányokat leszámítva - hárommillió forintos büntetés, három zárt kapus meccs - egyáltalán nem jött rosszul a Ferencváros vezetőinek és tulajdonosának az, hogy repült néhány szék, égett valami a lelátón, néhányan átmásztak a kerítésen és szálltak a görögtüzek. Lassan három napja ezzel a - huligánskálán mérsékelt osztályzatra értékelhető - eseménnyel foglalkozik mindenki. Nem azzal, hogy közben szép lassan kieső helyre csúszott a Fradi. És nem azért, mert a mérkőzés három pontját a lefújás pillanatában amúgy is 3-1-re vezető Diósgyőr kapta. Játszhattak volna még három napig, a Ferencváros akkor sem nyer.

Senki sem kérdezi meg az állításuk szerint a legnagyobb költségvetésből gazdálkodó Ferencváros vezetőitől, hogy mire költötték azt a raklap pénzt, állítólag egymilliárd forintot. Mert játékosokra biztosan nem, ez az őszi fordulókban már kiderült. Az angol tulajdonos egyébként is költséghatékonysági szempontból közelítette meg az átigazolási időszakot: csak olyan játékost hozott az Üllői útra, akit nem kellett kivásárolni a szerződéséből és az is elképzelhetetlen, hogy az angol és a spanyol sokadik ligákból érkezett futballisták Ronaldo-kaliberű gázsit kapnának. Azt sem kérdezi meg senki, hogy miért egy sms-ben bejelentkezett, hatodosztályú angol edzőre bízták a Ferencváros kispadját, és a fent jellemzett futballisták kiválasztását.

Az FTC vezetői ezzel szemben mindent, még a minőségi igazolások elmaradását is a rendbontó szurkolókra fogták. Nem kell Ferencváros-szurkolónak lenni ahhoz, hogy az ember ilyen parasztvakítás hallatán felháborodjon, hiszen a szurkolókkal kapcsolatos igazi gondok - a folyamatos, milliókat felemésztő MLSZ-büntetések - csak ősszel jelentkeztek, nem pedig nyáron. Hibázni persze lehet, a Fradi-vezetők azonban a kommunikációban is nagyokat vétenek. Az angol tulajdonost képviselő Terry Robinson hozzáállását leginkább a gyarmatosítók gőgjéhez lehet hasonlítani. A Zrt. elnök-vezérigazgatójára, Berki Krisztiánra pedig láthatóan nagy a kabát: a kérdések lepattannak róla, úgy tesz, mintha egy vidéki fröccsöntőüzem első embere lenne, nem a Ferencvárosé. Amikor pedig mégis megszólal, az információk hiánya miatt tátongó űrt lózungokkal és arroganciával tölti ki.

A verbális pörölycsapásokon kívül azonban minden más vállalhatatlan és igazolhatatlan tett. Amit a ferencvárosi szurkolók műveltek, mind jogilag, mind erkölcsileg elítélendő dolog. Akkor is, ha a bajkeverők állítása szerint a céljuk nem az öncélú botrányokozás volt, hanem a düh, elkeseredettség szólt belőlük. Akkor is, ha a rendőrök még a meccs alatt lekönnygázazták a székház elé tüntetni vonulókat, akik visszatértek és félbeszakították a mérkőzést. A problémákat azonban lehet ennél jóval szofisztikáltabb módon is jelezni. Ráadásul ezzel csak tovább erősítették a mindenért a szurkolókat hibáztató klubvezetők érvelését, hiszen eddig legalább pályabezárás nem sújtotta a Fradit, most már az is.

A botrány alatt a stadionban maradtak jelentős része sem értett egyet a bajkeverőkkel, noha a kilátástalan játék miatti frusztráció rajtuk is érződött. A szünet után fél percenként csattantak fel a legdurvább szitkok, ha egy hazai játékos hibázott. Vagyis ha máshogyan nem, legalább funkcionálisan értelmezhető a szombati balhé: más eszköz nem lévén, néhány kevésbé gátlásos fiatalember dühe formájában tört ki a sokakban felgyülemlett indulat.

Aminek a kitörését persze megint készségesen nézte végig a rendőrség és a rendezők. Értelmezhetetlen az igazságügyi miniszter felháborodása és utólagos ökölrázása: ha a bajkeverők valóban büntetendő dolgokat műveltek, miért nézték végig mindezt a rendőrök a kerítés túloldaláról. A Fradi vezetői is elítélik a történetet, pedig az általuk fizetett biztonságiak terelték vissza a stadionba a székház elől visszafordított nézőket, akik végül félbeszakították a meccset. De hiteltelen a huligánellenes törvényt ígérő Orbán Viktor buzgalma is, hiszen a probléma nem az MSZP időszakában keletkezett, sokkal régebbi keletű annál.

Minden okfejtés felesleges lenne persze, ha a Ferencváros jól szerepelne a bajnokságban. Mert ugye a fradisták is csak akkor szokták elővenni rondábbik énjüket, ha vergődik a csapatuk. Optimális esetben a futballista jól futballozna, a klubvezető jól klubvezetne, a politikus jól törvényeket hozna, a rendőr jól betartatná őket, a szurkoló meg jól szurkolna. Azon már csak ritkán húzzuk fel a szemöldökünket, hogy nálunk ez nem így történik.