Auguszta
-7 °C
0 °C

Aján Tamás elégedett a súlyemelő vb-n tapasztaltakkal

2009.11.30. 09:31

Három éve dőlt el, hogy a dél-koreai Gojang City lesz az otthona a 2009-es súlyemelő-világbajnokságnak, s az IWF döntése nagyon helyesnek bizonyult. Erről Aján Tamás, a nemzetközi sportági szövetség (IWF) magyar elnöke beszélt az MTI-nek a vasárnap zárult 77. férfi és 20. női vb tanulságait összegezve.

„Örülök, hogy itt volt az idei világbajnokságunk, a Newsweek amerikai magazin minősítése szerint a világ legfejlődőképesebb tíz városának egyikében. Azt mondhatom, hogy Peking után bő egy esztendővel olimpiai szintű rendezésnek lehettünk tanúi Gojang Cityben, amely ragyogó vendéglátónak, kitűnő szervezőnek bizonyult. Maga a pekingi olimpia utáni vb a 72 országot képviselő, 370-nél több versenyzőjével azt jelzi, hogy óriásit fejlődött a sportágunk, s a világcsúcsok sem maradtak el. A hétből egyet ráadásul az a Jang Mi Ran állított fel, aki Dél-Korea valódi hőse, itt született, családja, rokonai itt élnek, s ő ez alatt az óriási nyomás alatt is, ami az említettek miatt ránehezedett, diadalmaskodni tudott, megvédte világbajnoki elsőségét.”

A kérdésre, hogy a doppingérzékeny sportágak közé számító súlyemelés hol tart a tiltott szerek visszaszorítására indított, hosszú esztendőkkel ezelőtt kezdett küzdelemben, Aján Tamás így válaszolt:

„Itt, Gojang Cityben is szigorú ellenőrzést végeztünk, ráadásul - s ezt külön örömmel mondom - kiváló magyar szakemberek végezték el a munkát, az IWF elnökségének, orvosi bizottságának elismerését is kivívó módon. A dr. Tiszeker Ágnes vezette Magyar Antidopping Csoportról van szó, amelynek munkatársai semlegesen és fairül dolgoztak ezúttal is, hangsúlyoznám, hogy a versenyzőknek a megelégedésére is!”

A részleteket illetően már személyesen a MACS vezetője nyilatkozott a távirati iroda helyszíni tudósítójának, 127 vizelet- és 18 vérvizsgálatot végeztek, vagyis csaknem a 40 százalékát szűrték meg a mezőnynek. Eredmény csak később várható, de azt már nem ők kapják kézhez, hanem az IWF szakemberei. „"Súlycsoportonként az első három helyezettet mindig teszteltük, s további kettőt, általában a negyedik és ötödik helyezetteket, illetve volt véletlenszerű kiválasztás, váratlan ellenőrzés is. Ügyeltünk rá, hogy legalább egy súlyemelőt minden országból kontrollnak vessünk alá, s ott néztünk meg többeket, ahol erős a súlyemelés, így például Kínában. A kínaiaktól 14 mintát vettünk le, benne két vérteszt is van. A mintavételek hangulata? Talán a mi egyre jobb elfogadottságunkat mutatja, hogy semmi gond nem akadt, sőt kifejezetten barátságos légkörben dolgozhattunk. A mintaadásra kötelezettek fegyelmezetten, udvariasan vették tudomásul a jelenlétünket, nem volt semmiféle menekülés, amire a múltban bizony akadt példa. Egyértelműen, s pozitív irányban, változott a megítélésünk. Amúgy az ellenőrzéssel a mi felelősségünk véget ér, az analízisek eredményéről mi már mit sem tudunk, visszajelzést nem kapunk, s ezúton is hadd szögezzem le: nem jár pénz a pozitív esetért!”