Majoros mégsem esik el olimpiai járadékától

2010.01.22. 16:52
A 2004-es olimpia birkózóbajnokának ittasan okozott közúti balesetéért kapott megrovása óta már több mint három év telt el. Alkotmánybírósági beadványára az önkormányzati minisztérium reagált, a tárca szerint a járadék megvonásának esetei kellően differenciáltak.

Csütörtöki cikkünkkel ellentétben Majoros Istvánt mégsem érinti az olimpiai bajnokoknak a harmincötödik évük után adható olimpiai járadék érdemtelenség miatti megvonása. Az athéni olimpia 55 kilós birkózóbajnoka 2006-ban okozott ittasan közúti balesetet, amelyért pénzbüntetést kapott. A törvény szerint ilyen esetben a sportoló három évig nem kaphat járadékot az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva, Majoros ügyében pedig 2006-ban megszületett a jogerős ítélet. A három év tavaly novemberben lejárt. A sportoló és jogi képviselője, Balogh Tamás az Alkotmánybírósághoz fordultak, amiért szerintük az enyhébb büntetést kapott bajnokokat indokolatlanul súlyosan érinti a szabályozás.

"Én ezt nem magamért csináltam, nem a saját pénzemet féltem. Ez 900 embert érinthet, azt hiszem, senki nem fog rám haragudni ezért" - nyilatkozta a 2004-es athéni játékok 55 kg-os kötöttfogású bajnoka. Úgy tudjuk, a járadékmegvonás nyolc embert érint.

Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) pénteken közleményben reagált a birkózó Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványára. Az ÖM szerint kellően differenciált és arányos, miért és milyen mértékben lehet érdemtelenség miatt megvonni az érintettektől az olimpiai járadékot.

"Az érdemtelenség feltételrendszere az elkövetett bűncselekmény súlyához, a Btk.-ban meghatározott büntetési tétel keretei között alkalmazott büntetéshez igazodik, figyelemmel a büntetett előélet Btk. szerinti szabályozására és a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartási szabályokra is. Mindezek biztosítják, hogy a különböző nemű és mértékű büntetések esetén kellően differenciált legyen az érdemtelenség időtartama."

Az olimpiai bajnok birkózó több más élsportoló által támogatott beadványában azt emelte ki, hogy egyetért a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek járadékának megvonásával, ám egyéb esetekben a törvény súlyos aránytalanságot és igazságtalanságot eredményez, ezért alkotmányellenes.

Erre példaként említi, hogy amennyiben a járadékost becsületsértésért 50.000 forint pénzbírságra büntetik, vagy csak megrovásban (azaz szóbeli figyelmeztetésben) részesítik, akkor tőle három évre megvonják a járadékot, ami egy aranyérem esetén kb. havi 200 ezer forint - azaz összesen mintegy 7,2 millió forint - többletbüntetést kap az 50 ezer forintos büntetés vagy a megrovás mellé.

A minisztérium ezzel kapcsolatban ugyanakkor jelezte, hogy a járadékot nem alanyi jogosultság alapján juttatják, így annak átmeneti elmaradása nem is tekinthető többletbüntetésnek. Az ÖM emlékeztetett arra, hogy az "az Alkotmánybíróság a korábbiakban már megállapította, hogy egy meghatározott sporteredményhez (adott esetben az olimpiai érmes helyezéshez) nem fűződik az alkotmányból levezethető, alanyi jogon járó kedvezmény, pénzbeli juttatás. Az esetleges kedvezmény, juttatás módjának, feltételrendszerének, tartalmának megállapítása a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik, amely során nem járhat el önkényesen."