A kiemelt sportágakat támogatók nem kaphatnak reklámot

2010.07.02. 19:37

"Az Országgyűlés elé kerülő adójogszabály-változás törvénytervezete szerint a társasági adó meghatározott százalékát fordíthatják a cégek az öt kiemelt sportág - a vízilabda, jégkorong, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás - támogatására, de ezt nem költségként számolják el, hanem az adójukból adják, így cserébe nem kaphatnak reklámlehetőséget" - mondta Czene Attila államtitkár egy sportfórumon.

"A sportágak a társasági adóból kapott támogatás meghatározott százalékát fordíthatják személyi kifizetésekre, az utánpótlás támogatására, valamint sportlétesítmények építésére" - tette hozzá az államtitkár.
Atlanta olimpiai bajnok úszója kiemelte: ez nem a többi sportág kárára történik, mert az állam továbbra is vállalja, hogy a sikersportágakat - akár olimpiai, akár nem - támogatni fogja.
Czene emlékeztetett arra, hogy az öt sportág kiemelése nem a Fidesz ötlete volt. Erről 2007. június 27-én 360 igen szavazattal a nemzeti sportstratégia egyik elemeként az Országgyűlés döntött. "Három éve kitalálták, most megvalósul" - tette hozzá.
Az államtitkár szerint alapvető szemléletváltozás történt, mert a jelenlegi kormány a gazdaság részének tekinti a sportot, amit az adójogszabály megváltoztatásával is bizonyít.
"A sport a magyar költségvetés nettó befizető ágazata, mert a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 százalékát termeli meg, viszont csak 0,4-0,5 százalékát fordítja vissza" - mondta.
Az államtitkár ismertette: a Fidesz-kormány célja, hogy 0,5-ről 1 százalékra emelje a sporttámogatás összegét 4-6 éven belül, ehhez azonban koncepció kell. Ennek eredményeként a tömeg- és a szabadidősport is több támogatást kap, amely a mindennapos testneveléssel együtt ismét fellendítheti a korábban sikeres diáksportot.
Czene Attila az egyik legfontosabb intézkedésnek nevezte a mindennapos testnevelés bevezetését, amely 2011 őszétől, felmenő rendszerben kötelező lesz.
Hozzátette, hogy a Fidesz kormány sporttámogatása nem öncélú, az a társadalom egészének érdeke.
A felmérések szerint Magyarországon az emberek 9 százaléka sportol rendszeresen, míg Európa nyugati felén 25-30 százalék ez az arány.
"Szeretnénk megduplázni 4-6 év alatt a rendszeresen sportolók arányát" - mondta Czene. "Ha ez sikerül, akkor egészségesebbek lesznek az emberek, aminek gazdasági eredménye is lesz úgy az egyén, mint az egész társadalom számára."