A hadzsime nem hagyjál már

A pekingi olimpián négy hetedik helyet szereztek a magyar dzsúdósok, az áprilisi Eb-n viszont a elsők lettek a nemzetek versenyében. A sportág legkeményebb világbajnokságán akár összejöhet a várt áttörés is.

Oktatóvideónkkal megpróbáltuk érthetőbbé tenni a dzsúdót, ne csak a bennfentesek értsék, mi történik a tatamin, miért teker a kezeivel a bíró, mintha lépéshibát mutatna. A legapróbb részletek, a kézzel-lábbal indított technikák kimaradtak. A világ leggyakrabban vetkőző versenyzőinél a vitorlavászonnál is tartósabb ruha ujjába tilos belenyúlni, mert ugyanolyan intés jár érte, mintha valaki túl passzív lenne.

Ritka, hogy egy család két világklasszis versenyzőt is ad, Ungváriéknál ez történt. Miklós Eb-győztes, Attila Eb-bronzos, előbbi negyedik, utóbbi kilencedik a világranglistán.

Bemutatják, az ippon attól ippon, hogy a rivális teljesen a hátára érkezik. Wazaarinál majdnem ez történik, yukónál csak félig a hátára. Ha a leszorítás – a vállak és a hát a szőnyegen - 25 másodpercig tart, az ipponértékű.

Nagyokat lehet esni, a tatami csak öt centi vastag, fájdalmas, amikor beszorul a levegő. A leszorításnál kínzó a levegőhiány, mert nem elég, hogy az ellenfél beleprésel a szőnyegbe – a hátnak és a vállnak is lent kell lennie -, a kapálózás, a menekülés még fogyasztja is az oxigént.

A kisebb gáncsokkal el lehet érni yukót, nyilván több támadás nem annyira kimunkált, mint amilyet a filmen láttunk, de olyanra kell törekedni.

A pekingi olimpia óta lábra támadni már nem lehet. A főbíró és a két segédbíró pontoz, ha döntetlen van, bírós döntéssel hozzák ki a győztest. Hajtós Bertalan olimpiai aranyérme a bírókon veszett oda 1992-ben, de Ungvári Miklós is megjárta, amikor az áprilisi, bécsi Eb-n spanyol ellenfelét látták jobbnak, még ha tombolt is a közönség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!