Jolán, Vid
11 °C
28 °C

Olimpia helyett világjátékokat Budapesten?

2010.10.25. 15:21
Lehet, hogy a budapesti olimpia örök ígéret marad, ám az olimpiához sokban hasonlító globális sportesemény, a világjátékok megrendezése összejöhet. Budapest a 2017-es rendezésért pályázik, jó esélyekkel.

A budapesti olimpia a magyar politikusok évtizedes álma, szóban hírességek és üzletemberek is elkötelezték magukat mellette. Megvalósításához azonban több ezer milliárd forint kell, a főváros infrastruktúráját is alaposan át kellene szabni, hogy ne fulladjon káoszba az esemény.

A Nemzeti Sportszövetség szerint Budapest jobban járna a jóval kisebb világjátékok rendezésévével. Az ötlettel Gémesi György, az NSSZ elnöke állt elő, szerinte az országimázs kiválóan formálható az eseménnyel. Nem elhanyagolható szempont, hogy a főváros biztosan meg tudja rendezni az eseményt, mivel az nagyságrendekkel kisebb befektetést és kevesebb építkezést igényel. Az olimpiai sportágak bűvöletében élő Magyarországon azonban nem biztos, hogy sokakat megmozgatnak a világjátékok. Legfőképpen azért, mert kevesen tudják, hogy mi is az.

Mik is azok a világjátékok?

A világjátékokat az olimpián kívüli sportágak olimpiájának is nevezhetnék, tradícionális sportágak, mint például a karate vagy a rögbi, jól megférnek a legyező horgászattal, az ejtőernyőzéssel vagy a latin táncokkal.

A világjátékok azonban nem csak a furcsa sportok vetélkedője, mert egy-egy sportág megítélése gyorsan változhat.

Az újkori olimpiák sorozata 1896-ban Athénban indult el. A programba akkor olyan alapsportágak kerültek be, mint az atlétika, birkózás, evezés, úszás, kerékpározás vagy a torna. De az első olimpiákon is előfordultak ma megmosolyogtató számok, mint az akadályúszás vagy az élőgalamb-lövészet.

A ma már az olimpia műsorában is szereplő tollaslabda, triatlon, taekwando, trambulin és a női súlyemelés is a világjátékokon kezdte, majd megerősödve, kellő marketingértékkel vagy erős lobbival bekerült az ötkarikás játékokra is. De olyanra is van példa, hogy egy olimpiáról eltűnt szám a világjátékokon talál helyet, mint az 1900 és 1920 között az olimpiákon is megrendezett kötélhúzás.

A világjátékok sportágai

Művészi- és táncsportok: művészi görkorcsolya, táncssportok (latin, rock’n’ roll és sztenderd táncok), aerobic, akrobatikus gimnasztika, ritmikus gimnasztika,
Labdajátékok: strandkézilabda, kajakpóló, fistball, tchoukball, korfball, rakett, rögbi, softball, fallabda
Harcművészetek: ju-jitsu, karate, szumó, wushu, aikidó
Precíziós sportok: golyósportok, biliárd, íjászat, bowling, horgászsport
Erősportok: erőemelés, kötélhúzás, bodybuilding
Trend sportok: légi sportok, sziklamászás, sárkányhajó, uszonyos úszás, frizbi, életmentés, tájfutás, vízisí, görkorcsolya

A világjátékokon számtalan furcsának tűnő sport is van, ez nem jelenti azt, hogy ide automatikusan minden bekerülhet, amit legalább ketten űznek valahol a világon. A feltétel az, hogy a sportágat felvegye tagjai közé a Nemzetközi Világjátékok Szövetsége (IWGA). A programban mintegy 30 sportág tekinthető állandónak, de ennél többet és kevesebb is rendezhetnek, a rendező ország ugyanis maga döntheti el, mely sportágak feltételeit tudja megteremteni, és úgynevezett meghívott sportágakkal is bővítheti a programot. Egy magyarországi rendezésű világjátékokon a mostani elképzelések szerint ez a fogathajtás lenne.

Az olimpiához hasonlóan a részvételt itt is kvalifikációhoz kötik. Általában a világversenyek eredménye számít, vagy egy jó ranglistahelyezéssel lehet kijutni a játékokra.

Az eddigi világjátékok

1981 - Santa Clara, USA
1985 - London, Nagy-Brittania
1989 - Karlsruhe, Németország
1993 - Hága, Hollandia
1997 - Lahti, Finnország
2001 - Akita. Japán
2005 - Duisburg, Németország
2009 - Kaohsiung, Tajvan

Az első világjátékokat 1981-ben az Egyesült Államokban, Santa Clara-ban rendezték, azóta az olimpiához hasonlóan négyévente követik egymást. A rendezvény gyorsan nőtt, de korántsem  tudott olyan megaeseménnyé válni, mint az olimpia.

“A világjátékok esetében az utóbbi években tudatosan folyik a brandépítés, bár sokszor éppen a megrendezhetőséget segítő feltételek miatt nem tud az olimpiához hasonlóvá válni. A világjátékokon nem laknak közös faluban a résztvevők - a szervezőknek nem kell olyat építeni -, hanem sportáganként elkülönülve szállásolják el őket. Hogy mégis az olimpiai faluhoz hasonló hangulat legyen, a legutóbbi, kaoshsiungi játékokon a Világjátékok Pláza lett a közös találkozási pont, és a versenyek félidejében partit is adtak a versenyzőknek. Nem maradt el az olimpiákon már megszokott látványos nyitó- és záróünnep sem" - mondta Szántó Éva, az NSSZ főtitkára, aki 2009-ben a magyar csapatvezető volt Tajvanon, a magyar szempontból eddig legsikeresebb (egy arany-, három ezüst és két bronz) világjátékokon.

Világjátékok vagy olimpia lesz előbb Budapesten?

A Budapesti Olimpiai Mozgalom megvalósíthatósági tanulmánya 518 milliárd forintos rendezési költséggel számol a 2020-as olimpiai kapcsán. Ez korántsem a teljes bekerülési összeg, a PricewaterhouseCoopers elemzése a háttér-infrastruktúra megteremtésére további 4654 milliárd forintot valószínűsít.

Az olimpiával szemben a világjátékok költségtakarékos, a játékok odaítélésének egyik feltétele, hogy a meglévő sportlétesítményeket kell használni, és nem kötelező újakat felhúzni. Gémesi mintegy tízmillárd forintos bekerülési költséggel számol a Budapestre és néhány más, közeli településre tervezett játékokra.

“Csak a Forma-1-re évi ötmilliárdot költünk, egy tízmilliárdos támogatás nem is túlságosan nagy. Ráadásul nullszaldósra is könnyen kihozható az esemény, elég csak azzal a 300 ezer vendégéjszakával számolni, amit a sportolók Budapesten töltenének” - mondta a Nemzeti Sportszövetség elnöke. A verseny a jegybevételekből és az idelátogató szurkolók költéseiből nyereségessé is tehető, Budapest imázsépítéséhez is hozzájárulhat, fellendítheti a turizmust. Összehasonlításképpen: a kaohsiungi világjátékokra 79 millió dollárt (kb. 16 milliárd forint) költöttek.

“A világjátékok megrendezése az egész magyar sportnak injekciót adna, és talán azt is tudnák bizonyítani, hogy egy olimpia odaítélésénél is komolyan kell venni minket” - vallja Gémesi. A játékoknak más hozadéka is lehet. Ha új sportlétesítményeket nem is kell felépíteni, de a régiek mindenképpen felújításra szorulnak, a magyar sportolók a játékok után is jobb feltételek között készülhetnének.

A 2020-as olimpiai pályázatról 2013-ban döntenek, így biztos nem fogja befolyásolni az eredményt, hogy Magyarország milyen világjátékot tud rendezni, de egy későbbi kandidálásnál már jó ajánlólevél lehet. A 2017-es világjátékok rendezési jogáról 2012-ben dönt az IWGA éves közgyűlése, a pályázóknak jövő májusig kell visszaküldeniük az IWGA előzetes kérdőívét. Ehhez természetesen kell a kormány és a főváros támogatása is.

A világjátékok tervét szóban eddig mind a Fidesz, mind az MSZP budapesti frakciója támogatta, csakúgy, mint a Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottság. Gémesi a parlament turisztikai és sport bizottságát is tájékoztatta a világjátékok tervéről, mert az állami garancia nélkül itt sem megy a pályázás.

Támogatásról egyelőre nincs szó, hiszen a pályázat még el sem készült. Ez részben az IWGA-n is múlt. “A pályázati tendercsomagot júliusban kellett volna kiadniuk, de ezt a mai napig nem tették meg. Így ezért sem kezdtünk bele a részletes megvalósítási tanulmányokba. Mindazonáltal ismerjük főbb követeléményeket és a várható létszámokat" - mondta Szántó Éva.

Az NSSZ-nél bizakodóak, szerintük jó esélyekkel indulhatnak. Ron Fröchlich, az IWGA elnöke is támogatásáról biztosította a magyar kandidálást, decemberben Budapestre jön tájékozódni. “Budapest mellett Wroclaw tűnik még komoly jelentkezőnek, noha korábban több város is bejelentette, kész világjátékokat rendezni” - állítja a főtitkár.

Ki fogja nézni?

Az átlagos magyar tévéző rendszerint csak a hagyományos olimpiai sportágakért ül a tévé elé (és persze jobbára csak akkor, ha magyar esélyessel is lehet számolni), a versenyhelyszínekre pedig még kevesebben látogatnak ki: a szeptemberi budapesti triatlon világbajnokságon hiába vitték a belvárosba a versenyt.

Tajvanon 280 ezren látták

A Eurosport magyar adása egy percet sem közvetített a 2009-es játékokról, holott a csatornán a világjátékok néhány sportága (szumó, biliárd) nagy nézettségű. A világjátékokat a Magyar Televízió sem adta élőben, csak rövid összefoglalókban foglalkozott az eseménnyel. A 11 napos eseményen 95 ország több mint 4500 sportolója versenyzett. A játékokat a különböző helyszíneken több mint 280 ezren látták.

Gémesi nem fél attól, hogy a játékok érdektelenségbe fulladhatnának. “A legtöbb sportág nagyon is látványos, viszonylag kis területen zajlik, a szabályok könnyen érhetőek, a küzdelmek gyorsan eldőlnek. Vannak olyan számok, amelyek a hagyományos magyar sportágakat kedvelőket is megfoghatják. A kajak-kenut szeretők biztosan megnézik a sárkányhajózást, és a strandkézilabda is sok nézőt vonzhat.” Azt az NSSZ is elismerte, hogy felvezető sporteseményekre és erős médiakampányra mindenképpen szükség van, hogy a magyar közönség azonosulni tudjon a játékokkal.