Északi micsoda?

Északi összetett - sportágismertető

2010.02.14. 18:24
Magyarországon sem a síugrásnak, sem a sífutásnak nincs jelentős bázisa, múltja, szurkolótábora, akkor mire számíthat az a sportág, amelyik ezt a kettőt ötvözi - a totális ismeretlenségre. Pedig az északi összetettben két teljesen eltérő képességeket követelő sportágban kell kiemelkedőt nyújtani. Olyasmi ez, mint a magyaroknak oly kedves öttusa.

Mit?
Az északi összetettben csak férfi számokat rendeznek - a NOB ugyanis nem engedi a nőket síugrásban versenyezni az olimpián. Három számban avatnak győztest.

Gundersen, normálsánc
Gundersen, nagysánc
Csapat

Hogyan jutnak el az aranyig? (olimpiai lebonyolítás)
A két egyéni számban egyaránt tíz kilométeres sífutás következik a síugrás után. (Négy éve még 7,5 km, illetve 15 km volt a táv.) A különbség az, hogy az egyikben az ugrást a normálsáncon, a másikban a nagysáncon mutatják be. A csapatversenyben négyes csapatok indulnak, valamennyiüknek egy-egy ugrása van, majd következik a 4×5 kilométeres váltó. Valamennyi számban szabadstílusú a sífutás, és egynapos a verseny.

Hol?
A Vancouvertől 130 kilométerre, Whistlerben rendezik az északi összetett verenyeit. Az Olimpiai Parkban egy helyen megtalálhatóak a sísáncok és a sífutó pályák.

Mire figyeljünk?
Ebben a sportágban a sísáncon sok minden eldőlhet és azzal, hogy az egy ugrással nincs lehetőség a javításra, még inkább így van ez.

Hogyan?
A sífutás és a síugrás magyarázatát mellőzve érdemes azzal foglalkozni, hogyan lesz a két különböző műfajból egy eredmény. A síugrásban elvileg méterek döntenek, valójában azonban pontszámokban adják meg a teljesítményt. (Ez az ugrás hosszából és az ugrás kivitelezésére kapott pontokból áll össze.) 1984-ig a sífutás eredményeit is pontszámra váltották át és a két számban elért pontokat összeadták.

88-tól azonban áttértek a titokzatos nevű Gundersen-módszerre, ami látványosabb versenyeket garantál. A korábbi norvég északi összetett versenyző Gunnar Gundersen (az 50-es években vb-2. volt), a síszövetség sportágért felelős egyik igazgatója a 80-as években találta ki ezt a számítást, amivel a síugrópontokból sífutó rajtidők lesznek.

A mostani módszer szerint a síugrás győztese rajtolhat elsőként a sífutásban, a többiek pedig a ponthátrányukból előállított időközönként eredhetnek utána. Jelenleg a síugrásban összeszedett egypontos hátrány 1,33 másodperces indítási hátrányt ér. A Gundersen-módszernek köszönhetően egyértelmű a végkimenetel: aki elsőként fut be a célba, az a verseny győztese.

Lesz itt magyar?
Nem lesz. Az első olimpiákon, amikor még a sífutásban és az északi összetettben sokan versenyeztek egyszerre, több magyar is rajthoz állt a sportágban az olimpiákon.

Kik csinálják a legjobban?
A európaiak (finnek, németek, osztrákok) itt is dominálnak, de a tavalyi libereci vébé három egyéni számát az amerikaiak nyerték. A két győzelemig jutó Todd Lodwickot néhány napja 2009 amerikai férfi sportolójának választották. A korábbi eredményeknél érdemes figyelembe venni, hogy az előző olimpia óta jelentősen változott a lebonyolítás.

Az előző világversenyek győztesei:
Gundersen, normálsánc:
Világbajnokság, 2009: Todd Lodwick (USA)
Olimpia, 2006 (ekkor még 15 km): Georg Hettich (Németország)

Gundersen, nagysánc:
Világbajnokság, 2009: Bill Demong (USA)
Olimpia, 2006 (ekkor még 7,5 km): Felix Gottwald (Ausztria)

Gundersen, csapat:
Világbajnokság, 2009: Japán
Olimpia, 2006: Ausztria

Összetett Világkupa 2008/09: Anssi Koivuranta (Finnország)

Mi történt az olimpiákon?
Talán meglepő, de az északi összetett eddig valamennyi olimpia programján szerepelt. 1984-ig egyetlen számot rendeztek, négy évvel később már csapatverseny is volt. 2002-ben jött a sprint, hogy a 2010-es olimpia újabb változást hozzon.