Háborúság ez, nem olympiád

A venkúveri fiákeres csak az angolok nyelvét beszélé, világnyelven nem, imígyen amikor megtudja, hogy a Monarchiából jöttem, kezével mutatá: Isten háta megetti hazája három aranymedállal többet szerez majd lányainknál és fiainknál. Látva megnyúlt ábrázatomat, durván képembe is röhögött a civilizálatlan haramia, mire én kardom után nyúlok, hogy reátámadjak, de még idejében észbe kapok: a behajózásnál a szigorú hatóság ott tartotta kardom, az olympiád békés mivoltával, népek barátságával (phííí) indokolva szégyenteljes döntésüket. De kérdem én: mi az olymiád, ha nem a népek háborúságának folytatása más eszközökkel? Öklömet azért czifferblattjába nyomtam.

Szó mi szó, fej-fej mellett haladunk a kanadaiakkal, hogy romoljon meg az anyjuk befőttje, hódeszkában a mai sötét napon újabb aranyat szereztek, nékünk viszont nem gyarapodott az aranykollekciónk.

Hogy nem szereztünk újabb aranymedált, annak a Monarchia színeiben versengő, muszkaföldön született sílövő Kuzmin Anasztázia az okozója, nem mintha ezért bántanunk kellene ezt a derék, felvidékivé lett lányt, aki néhány napja egyszer már legyőzte az egész világot, megszerezve őfelsége monarchiájának első aranymedálját. Lakóhelye, Besztercebánya is csendes volt eme napon, sürgönyözték nékem Pestről, mivel a szombat éjjel randalírozó szélsőtót ifjak még mindig a járási kóter menázsiján híznak.

Na, de legyen elég a politikai cselszövényből. A férfi sílövők versenyében nagy feltűnést keltett egy vezérhujhujhajrázó ifjú, aki a czudar hidegben félmeztelenül üvölté végig a versenyt, látni engedve mellkasa bal felén egy zöldben-aranyban pompázó sárkányos tetoválást. Mondják, az ifjú beosztott tiszt a Saida tengerjárón, és a világnak innen nézve egy távoli szegletében, Kenderesen szülte meg az édesanyja. Ha az osztrák Sumann Kristóf csak fele olyan jól végzi a dolgát, mint a beosztott tiszt, akkor most a Monarchia harmadik aranyát ünnepelnénk Lembergtől Zenggig, Brassótól Görzig. Itt jegyezzük meg, hogy a szintén osztrák Éder Simon negyedik lett.

Az osztrák szánkóban is hozott egy medált, de ez sem a legnemesebb fajtából való. Reithmayer Nina a második lett, a dobogó másik két fokán német császáriak álltak. Ez egy olyan nap volt, hogy már annak is örülnünk kell, hogy nem ántánt ölébe hullt az arany.

A nemzetek pódiumtáblázata, vagyis a modern kor háborúsága emígyen áll:

1. Németország 3 arany, 4 ezüst, 2 bronz

2. Dél-Korea 3 1 0

3. Svejc 3 0 1

4. MONARCHIA 2 4 5

5. Ámerika 2 2 4

6. Kanada 2 2 1

7. Francziaország 2 1 4

Gyerünk, még nincs veszve semmi, jelszavunk legyen első hely vagy halál, a Monarchiának élni kell, a Monarchiának győzni kell.

Tempó, Monarchia, tempó!