Hét kiló fogyás két óra alatt, ájulás, siker

Verseny előtt a birkózók és a cselgáncsozók a legnagyobb fogyasztók, sanyargatott szervezetük a mérlegelés után, a verseny napján szivacsként viselkedik, a korábban leadott tíz kilót is képes felvenni egy nap alatt. Vannak olyan sportágak, ahol a verseny napján van a legnagyobb súlyvesztés.

Alonso hét kilót fogyott Bahreinben

A profi ökölvívó világbajnok, Erdei Zsolt esetében normális, ha négy vagy öt kilót lead egy 12 menetes küzdelem után. „Fragomeni ellen körülbelül ennyi ment le, akkor volt miből, mert a cirkálósúly vb-övéért meccseltünk. Ez nem extrém helyzet, egy pörgős edzés alatt is átlagosan 4-5 kiló súlyveszteséggel lehet számolni.”

Az ökölvívásban a mérlegelés a meccs előtti napon van, ha a bokszoló hozta a súlyát, már felszedhet. Erdei például egyszer nyolc kilót is felkapott, van tehát miből leadni a ringben.

Kegyetlenebb, amennyit Fernando Alonso fogyott a bahreini futam alig több mint másfél órája alatt. Hét kiló ment le róla, a végén elájult, amikor kiszállt az autójából. „Különleges problémám volt, nem maradt elég víz a szervezetemben. Nem tudtam inni, mert már az elején elromlott a rendszer, aztán gond volt a kocsi hűtésével, forró gáz áramlott a vezetőülésbe, égette a hátam” – emlékezett a kétszeres Forma-1-es világbajnok, pedig a 2009-es szezont eleve tíz kiló mínusszal kezdte.

„A normálisnál jobban kiszáradtam a szerencsétlen egybeesések miatt. Szerintem idén sem nagyobb a megterhelés, mint eddig, még ha többet is fogyunk” – állította. Egy futam alatt a 3-4 kiló átlagosnak tekinthető.

Olimpiai ezüstérmes gyaloglónk, Kiss Antal hét kilót adott le a több mint két óra alatt 1968-ban, Mexikóvárosban. 57 kilósan ért be, azonnal infúzióra kötötték, mert nem tudott a lábán állni, miután célba ért a magaslati levegőben. Másnap vette át az érmét, ami élete legnagyobb élményét jelentette, hiszen Bob Beamon éppen akkor ugrotta a fantasztikus, 890-es távolugró-világcsúcsot.

Egy hokikapus a kétórás meccsidő alatt három kilót is lead. Hetényi Zoltán, a magyar válogatott játékosa 93 kilóval kezdte a szezont, január végére már kilencet leadott.

„A szezon elején robosztusabb voltam, mint most, az erőnlétemet akkor kellett megteremteni, használtam olyan táplálék-kiegészítőt, ami megkötötte a vizet. Heti három meccsen a folyadékot könnyű leadni, ennek megfelelően elég szálkás vagyok most, szerintem már izomból is szoktam fogyni. Nem mérlegelek a meccsek után, de az teljesen normális, ha két vagy akár három kiló is lemegy a három harmad alatt, különösen ha mondjuk kapok hetven lövést a kapura. Nem is fizikálisan, inkább mentálisan megterhelő. Ha a táskámat összekészítem, a felszerelésem negyven kilót nyom benne, de ezt már megszoktam. A mellvédőm rendszerint átizzad már a meccsen, a szünetekben szárítanom kell, ne legyen még nehezebb. Négy vagy öt liter vizet iszom meg két óra alatt – nem szeretek mást, csak vizet -, így próbálom pótolni a folyadékveszteséget."

A mérések szerint a sífutással ég a legtöbb kalória, a listán a fallabda a második. „Ha saját példájámat veszem, nyugodtan kijelenthetem, kétezer kalóriát az egyórás intenzív mozgás képes elégetni. Ha ezt behelyettesítem, talán semmiképp sem tévedek, ha azt mondom: két vagy két és fél kilót le lehet adni a ketrecben hatvan perc alatt” – fogalmazott Képes György, a fallabdázók főtitkára.

Az ájulás oka nem a folyadékvesztés

„A fáradtság másképpen és más okokkal alakul ki rövid terheléseknél, mint hosszú ideig tartó, állóképességi terheléseknél. A rövid terhelésekkor a fáradtság oka elsősorban az anyagcsere metabolitok (pl. tejsav) felhalmozódása az izmokban, az elektrokémiai változások, és az ezek közös hatásaként létrejövő központi idegrendszeri fáradás. Az állóképességi terheléskor elsősorban az energiát szolgáltató tápanyagraktárak kimerülése, a testhőmérséklet emelkedése és a folyadékvesztés, vagyis a dehidráció játszik nagyobb szerepet. Nyilvánvalóan a folyadékvesztés mértéke egyénenként és körülményektől függően nagyon különbözik. Ez egy ezerismeretlenes egyenlet, melyet nehéz megoldani, és pontos számokat mondani, hogy mikor, milyen sporttal ki mennyit fogy” – mondja Hidas Péter, a cselgáncsozók keretorvosa.

A fogyás függ a kezdeti hidráltsági állapottól (folyadékkal való feltöltés), a hőmérséklettől, a páratartalomtól, a ruházattól, a sportolás közbeni folyadékpótlástól, valamint rendkívüli mértékben az egyéni tulajdonságoktól, edzettségtől.

„Túl meleg esetén a verseny, akár a mérkőzés lefújható, de nagyobb versenyeknél ilyenről még nem hallottam, hogy mondjuk 33 fokos hőmérséklet miatt halasztottak volna egy futballmérkőzést. Ugyanakkor a sportorvosi ajánlás szerint 28 fok felett nem javasolt edzést, illetve versenyt megtartani, a szakma annak halasztását javasolja. Elég csak az Australian Openre gondolni, ahol Federer és Nadal egy betonkatlanban esetleg 4-5 órán keresztül, délután kettőtől, 40 fokban üti a labdát. Ki az, aki elhalasztaná a meccset? Ilyenkor megfelelő folyadékpótlás mellett is 4-5 kilót fogynak. Ugyanígy labdarúgás közben is, ahol lényegesen kevesebb idő, szinte csak a szünet van folyadékfogyasztásra.”

Hidas figyelmeztetett arra is, hogy az ájulás oka többnyire nem a folyadékvesztés, hanem a vér savasodása, az acidózis.

„A másik leggyakoribb ok az energiaraktárak kiürülése, valamint egy reaktív – leginkább a hypertermiához (hőmérséklet-emelkedéséhez) kötődő – perifériás értágulat, melynek következtében hirtelen lecsökken a vérnyomás, és ezzel az agyba jutó vér mennyisége is. A vérnyomás csökkenése pedig hányingerrel jár. Ilyenkor a folyadék pótlása alapstratégia. Súlyos esetben ez lehet infúziós formában is, ezzel könnyen elkezdhetjük az energiaraktárak feltöltését is."

"Hogy hány nap múlva, hogyan, milyen ütemben áll vissza a szervezet a normális kerékvágásba, és mikor terhelhető ismét egy hosszú edzéssel, sportteljesítménnyel, az rendkívüli mértékben függ a szervezet kizsigerelésétől."