Finomítják az olimpiai érmesek járadékának igazságtalanul szigorú megvonását

2009 végén emelkedett jogerőre az a törvénymódosítás, miszerint azok az olimpiai érmesek nem jogosultak, érdemtelenné válnak az olimpiai életjáradékra, akik szándékos bűncselekményt követtek el. A törvényalkotói szándék egyértelmű volt, Barcelona birkózóbajnoka, az elítélt Farkas Péter akkor még bujkált, de Spanyolországban zavartalanul hozzájuthatott nettó kétszázezer forintos állami járadékához.

Az csak később derült ki: több mint tíz embert érint a törvénymódosítás. A birkózó Majoros István és a vízilabdázó Kósz Zoltán ittas vezetése miatt nem juthat hozzá járandóságához, a vízilabdázó Gerendás György egy pofon miatt bűnhődött.

A századik magyar olimpiai aranyat szerző dr. Hegedüs Csaba a napokban annyit mondott a Borsnak, magánéletéről nem beszél, így a járadékról sem, de nem cáfolta a hírt.

Az Index úgy tudja, a szigorítás után az első rostán, 2010 elején nem ment át Hegedüs neve - versenyzőként és edzőként is jogosult lenne rá -, pénzét nem a szövetség elleni számviteli eljárás miatt függesztették fel.

Az új törvény olyanokat is érintett, akik nem szándékosan kerültek bűnvádi eljárásba, hanem figyelmetlenségből, vagy éppen közúti balesetet okoztak. (Aki ellen eljárás van, annak felfüggesztik a pénzét, miután tisztázta magát, visszamenőleg megkapja a teljes összeget.)

„Egy éve már felmerült a gondolat, hogy finomítsuk ezt a törvényt. Akkor a parlamenti majd az önkormányzati választások miatt a törvényhozás érthetően túlterhelt volt, és biztosan vannak fontosabb dolgok ennél, de most egy újabb kísérletet szeretnénk tenni. A hozzám beérkező panaszok után úgy éreztem, hogy a MOB támogatását megszerezve ésszerűen és körültekintően talán változtathatunk” – mondta az egyetlen olimpiai bajnok cselgáncsozó, Kovács Antal, aki a paksi egyesület elnöke is egyben, és Hegedüs ügyéről nem hallott.

„Félreértés ne essék, akik szándékos bűncselekményt követnek el, azoktól vegyék el, mert valóban érdemtelenek. De aki csak hanyagságból tévedt meg, azokat ne büntessék kétszeresen. Hiszen az élsportolói múltját senkinek sem lehet kétségbe vonni. Rossz érzést keltett mindez nagyon sokakban, és nagyon nem lenne szerencsés, ha idősebbek egyetlen bevételi forrását megvonnák” – jelentette ki.

„Összességében nem érte el azt a célt a törvény, amiért született, és a túlzott szigorúság miatt vannak igazságtalan esetek” – nyomatékosította Kovács.

Az egyik ilyen eset szerint Csősz Imréé, aki Barcelonában csapattársa volt, és bronzérmet szerzett a plusz száz kilósak közt.

„Felháborítónak tartom az érdemtelenséget, mert az életem első szakaszát a sportnak szenteltem, és ezért kaptam meg Magyarországtól a kvázi nyugdíjamat. Egy zenegépeket bérbe adó cég ügyvezetőjeként megkaptam a pénzbírságot, majd értesítettek, hogy a nyolcvanezer forinthoz sem juthatok hozzá még 2013 nyaráig. Pedig csak annyi történt, hogy a zenegépeim gyári számát az alkalmazottaim rosszul rögzítették, és amikor a Mahasz vizsgálta azokat, kiderült, hogy az egyik szórakozóhelyen nem az van, amelyiket oda akartunk tenni, hanem egy másik. Hosszú ügy volt, 2006-os a történet, ítélet tavaly született. A felületességemért szenvedek most duplán, ami elgondolkodtató. Küzdősportokban sok olyan ember van, akik iskolázatlanok, és ha belekeverednek ehhez hasonló ügybe, akkor a megélhetésük kerül veszélybe, vagy akár kijelenthető: a létbizonytalanság szélére sodródnak” – mondta Csősz.

Csősz is egyetért azzal, ha valaki megtéved és hülyeséget csinál, attól megvonják a 35. év felett járó életjáradékot, de ő még az éjszakába sem járt.