Pofára esés nélkül nincs magyar futball

Az olyan világbajnoki vagy Európa-bajnoki selejtezős ciklusokban, amikor felcsillant a remény Magyarország előtt, a nézők rendre megtöltötték a stadiont. Súlyos vagy kellemetlen verés lett a vége. Egy jó eredmény, pozitív játék után a folytatás általában elmaradt, csak a vergődés volt szembetűnő. A pénteki holland-meccs is ebbe a sorba illik, pedig a hazai szurkoló már eléggé megedződött.

A mexikói csúfos 0-6 óta a magyar válogatott nem volt világversenyen, egyszer jutott el a pótselejtezőig, akkor viszont a szovjetek elleni 0-6-ot is alulmúlta, hiszen a jugoszlávok 7-1-re nyertek az Üllői úton.

Pedig a magyar futballszurkoló összehasonlíthatatlanul jobban vágyik a sikerre, mint Európában bárki más, ezért ha van két vagy három jól sikerült meccs egymás után, lehetetlen eltántorítani attól, hogy kimenjen a stadionba.

Az elmúlt 25 évben rendre ki is derült, ha vannak is részeredmények, hosszú távon elképzelhetetlen egy kiegyensúlyozott válogatott. Vagy nincs meg hozzá a megfelelő, nem meccshiányos játékosállomány, vagy egyszerűen agyonnyomja a tét a csapatot. Többnyire az eredménynél is fájóbb volt a mutatott, terv és taktika nélküli játék, duplán szégyenkezhettünk.

A sor 1991-ben kezdődött, amikor Mészöly Kálmán csapata barátságos meccsen, márciusban 4-2-re verte idegenben a spanyolokat, majd legyőzte Ciprust is selejtezőn, és áprilisban jöttek a szovjetek. 60 ezer ember gyűlt össze a Népstadionban, Mihajlicsenko félóra után vezetést szerzett, erre pedig nem volt válasz, pedig Kiprich egyszer nagy helyzetbe került, de nem fejjel, hanem vállal találta el a labdát.

A 94-es vb előtt a jugoszlávokat a háború miatt kizárták a selejtezőből, elég lett volna a görögöket verni 93-ban – a Kirin Kupát előtte megnyertük (Japán 1-0, USA 0-0) -, hogy az Izland elleni hazai vereséget feledtessük, de Aposztolakisz góljára nem érkezett válasz, 30 ezer néző kulloghatott szomorúan haza. A görögök kijutottak a vb-re, ahol gól nélkül estek ki.

1997-ben a Népstadion átépítése miatt a jugoszlávok elleni selejtezőt nem lehetett bevinni a legnagyobb stadionba, az Üllői úton telt ház volt, és már az első tíz percben eldőlt a meccs, az ellenfél ugyanis benyomta a védelmet, amely nem bírta a terhet, védekezési hibák sorát követte el. A vége 1-7 lett, Bánfi János csak kereste Mijatovicsot.

Ez az eredmény jó időre visszavetette a lelkesedést, így még a litvánok 6-1-es idegenbeli legyőzése után is mindössze 20 ezer néző volt kint a 2001-es márciusi visszavágón. Pedig Bicskei csapata 2-2-t játszott előtte az olaszokkal, de mintha a nézők nem bíztak volna a csapatban. A litvánok elleni hazai meccs nyögvenyelősebb is volt, mint a kinti, ezt mintha a drukkerek is megérezték volna, nem is nyertünk, 1-1 lett.

Pótselejtezőre a legnagyobb esély 2003-ban adódott, a svédek megvertek minket a Puskás stadionban, húszezer néző látta, hogy Allbäck kettőt vág be Királynak, és erre csak Lisztes válaszolt. Az eredmények viszont úgy alakultak, hogy a lettek elleni vereség után – ha akkor nyerünk Rigában, biztosan megvan a második hely - a lengyelek ellen még továbbmehetünk. 2-1-re kaptunk ki 20 ezer néző előtt, a lettek jutottak ki az Eb-re.

A svédek 1-0-ra verték Matthäus válogatottját 2005-ben, csak matematikai esély volt a továbbjutásra, de akkor is kimentek 25 ezren. A görögök ellen még annyi esély se volt 2007-ben, de a világbajnok olaszok augusztusi legyőzése 32 ezer embert vitt ki a Puskásba, ki is kaptunk 2-1-re. Várhidi Péterrel kerültünk a figyelemfelkeltő eredmény mellett mélypontra is, mert a csoportban a hatodik hely jutott nekünk.

A két évvel ezelőtti svéd meccsen viszont már ott voltak 42 ezren, valamennyi jegy elkelt, ennyien döbbenhettek meg, hogy a 94. percben egy magyar támadást megkontrázott a vendégcsapat, Tímár alászaladt a labdának, Babosról visszapattant Ibrahimovicsra, és odalett az álom. Egy döntetlennel versenyben maradhattunk volna, egy ilyen vereség porig rombolta Koeman csapatát, amely négy nap múlva biztosan tartotta - ugyan csak telt ház előtt - a portugálok elleni 0-1-t.

És már el is jutottunk a hollandok elleni meccsig, amelyiken megintcsak nagy volt a várakozás, jegyet nem lehetett kapni, ezúttal 25 ezer néző jelentette a telt házat. A hollandok gyors gólja után még jött három a vb-ezüstérmestől.

Ezzel még semmi sincs veszve, ősszel újra telt ház lehet, mert jönnek megint a svédek, akik az elmúlt nyolc évben háromszor nyertek egy góllal a Puskásban.