Nagymamakorukban is versenyezni fognak

2011.10.01. 09:56
2011 a visszatérések éve, 40-50 éves nők szállnak harcba az olimpiáért, bizonyítva: az eredményesség nem a fiatalok kiváltsága. Pedig az öregedéssel is fel kell venniük a versenyt, hiszen csökken az ízületi mozgékonyság és az izomtömeg, romlik a reflex.

Az állóképességi sportokban a kor kifejezetten előny, azokban általában nem a huszonévesek dominálnak, gyakran előfordul, negyven körüliek nyernek. Esztétikai sportokban – torna, műkorcsolya, ritmikus gimnasztika –, ahol általában nagy lazaság is kell, meglepő lenne, ha éltesebb versenyzők egyáltalán elindulnának.

A sportolás nem életkorhoz kötött

“A szabadidősportban tág a határ, 50-60 éves korban korosztályos szinten még bárki nagyon jó lehet, akkor is, ha csak akkor kezd sportolni. Az élsportban azonban a genetikai alap meghatározó. A szervezet 30 éves kor felett jóval kisebb mértékben tud regenerálódni. Tizen-huszonévesen pár óra is elég, 30 felett egy-két napba is beletelhet, míg a szervezet teljesen ki tudja pihenni magát. Idősebben ez lehet a legnagyobb korlátja a sportteljesítménynek. Nincsenek receptek a visszatérésre, ha valaki nagyon jó edzettségi állapotban hagyja abba, és az izmai még emlékeznek az újrakezdéskor, illetve a passzív időszakban sem változnak jelentősen a biológiai paratméterei (testsúly, zsírszázalék), fél év alatt is elérhető a korábbi csúcsforma. A legkönnyebben az úgynevezett amazon típusú, erős csontozattal, nagy izmokkal, természetesen magas tesztoszteronszinttel rendelkező nők nyerik vissza formájukat" – mondja Boros Szilvia sportorvos.

A hosszabb időt igénybe vevő regenerációnak az az ára, hogy az idősebb versenyző egy  szezonban kevesebbszer tud csúcsformába lendülni. Az évtizedek alatt felgyűlt tapasztalattal azonban akkor is képes nyerni, ha nem ő a legerősebb. Sokan újra és újra elkezdik a karrierjüket, ha úgy érzik, ismét képesek magas szinten teljesíteni.

Birgit Fischer sokadszor tér vissza, a 49 éves német kajakos ott akar lenni jövőre a londoni olimpián. Úgy nyilatkozott, van rajta néhány kiló felesleg, de tíz hónapos felkészüléssel képes kvalifikálni magát, és 200 méteren éremért küzdeni. Nyolcszoros olimpiai bajnok, hat évvel ezelőtt búcsúzott az élsporttól. Tapasztalata van, hogyan kell visszaküzdenie magát, az 1988-es szöuli játékok után szülés miatt hagyott ki, és a 2000-es sydney-i olimpia után is csak egy évvel ült újra hajóba. A német így is rekorder, 2004-ben 42 évesen lett olimpiai bajnok négyesben, aligha hihette, hogy ő lesz a kajak-kenu legfiatalabb és legidősebb bajnoka: 1980-ban, 18 évesen, Moszkvában nyert először a német sajtóban kajaknagyiként emlegetett versenyző. Fischer amúgy a szegedi vb-n részt vett, az egyik német újságot tudósította.

A sportlövő Igaly Diána is az olimpia kedvéért tért vissza. Athén bajnokának Pekingben nem sikerült a címvédés, rá egy évre visszavonult. Januárban azonban úgy döntött, 46 évesen ötödik olimpiájára is felkészül. Kvalifikálnia nem  tudta magát, de nem fogta fel kudarcként  "Hatalmas öröm lett volna, ha sikerül. Büszkén mondhatom, hogy várakozáson felüli eredményt értem el". Igaly büszke a korára, jólesik neki, hogy még mindig példakép tud lenni. Most úgy gondolja, a 2016-os riói olimpiára próbál meg kijutni.

A tizenháromszoros kerékpár-világbajnok Jeannie Longo 32 éve tapossa a pedált, 52 évesen is számolni kell vele, júniusban a francia bajnokság időfutamát nyerte meg fölényesen. Januárban még abban sem volt biztos, hogy egyáltalán versenyezni fog. “Ma már elfogadok olyan dolgokat, amik korábban elképzelhetetlenek voltak, például, hogy kihagyok egy edzést”. Az összesen 1157 győzelmet elérő kerékpáros 1979 óta versenyez, ma már olyanok ellen, akik még meg sem születtek, amikor ő már rajthoz állt. A mezőnyben nem túl népszerű, mert ahogy a férfiaknál Eddy Merckx, ő is mindig győzelemre törekszik, agresszív stílusával nemigen tudnak mit kezdeni.

Martina Navratilova 15 évesen már csehszlovák bajnok volt, 1978-tól 1990-ig 18 egyéni Grand Slam-győzelmet szerzett, párosban és vegyespárosban is sorra nyerte a tornákat. 1994-ben, 37 évesen kiszállt, 2000-ben azonban újra a pályán volt, de ekkortól már csak a párosra koncentrált. 2004-ben Wimbledonban szabadkártyával elindult egyéniben, és 47 évesen ő lett a verseny történetének legidősebb résztvevője, aki mérkőzést nyert.

A visszatérők közül Janet Evans vállalása tűnik a legmerészebbnek, a korábban három gyorsúszószámban (400, 800 és 1500) is világrekorder amerikai 15 év kihagyás után jelentette be, megcélozza a londoni olimpiát. Edzője, Mark Schubert nem lepődött meg: "Már régóta vártam, hogy ezt mondod nekem." “Elnézést, eléggé elfoglalt voltam, gyerekeim vannak” – válaszolt Evans. A most 39 éves úszó korosztályában világcsúcsokat ért el, de egyelőre távol van attól, hogy az amerikai úszóválogatón is sikerrel szerepeljen. A 800-on legalább fél percet, 400-on húsz másodpercet kellene javulnia, hogy bekerülhessen a csapatba. “Hiszem, hogy ez megvalósítható. Ha nem így lenne, nem szenvednék az edzésekkel. Biztos, hogy vannak ellendrukkereim, de ezzel sincs semmi baj. Ha vízben vagyok, nem érzem magam 39-nek”. Schubert szerint tanítványa különleges fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, testsúlyához képest iszonyatosan erős, és mentális képességei is lehetővé teszik, hogy visszakerüljön a legjobbak közé.

Evanst Dara Torres példája is inspirálhatta, a szintén amerikai úszónő a pekingi olimpián 41 évesen indult, és három ezüstöt nyert a sprintszámokban. Torres 2009-ben térdműtéte miatt kénytelen volt kihagyni, de most ő is hatodik olimpiájára készül.

A sprintszámokban általában kevés esélyük van az idősebbeknek, az 51 éves Merlene Ottey azonban igyekszik megcáfolni ezt a tézist. A világversenyeken szinte megszámlálhatatlan számú érmet nyert Otteyt 1997-ben nandrolonnal tiltották el, de utána is versenyben maradt. 2000-ben 40 évesen olimpiai harmadik volt, a tavalyi atlétikai Eb-n pedig 50 évesen lett csúcstartó, ott elindulhatott a szlovén váltóval.

A vívók között nem szokatlan, hogy viszonylag idősen is a pástra léptek. A statikusabb sportágban a jó technikával ellensúlyozható a ruganyosság és az izomerő. A tőrvívó Elek Ilona, Magyarország második női olimpiai aranyérmese az 1936-os berlini olimpián győzött. A következő játékokon meg is védte a címét, igaz, a második világháború miatt tizenkét évet kellett várnia. Elek ekkor már 41 éves volt, még nyolc évig vívott, utolsó évében is nyert világbajnoki érmet a tőrcsapattal.