Miért gond a kétfejű sárkányhajózás?

Az MKKSZ közleményben tudatta, hogy a Pesti Központ Kerületi Bíróság elutasította az MSSZ keresetét. A sárkányhajósok arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg: az MKKSZ nem jogosult országos sportági szakszövetségként sárkányhajó szakágat működtetni.

Schmidt Gábor, az MKKSZ főtitkára nem is igazán érti a problémát. “Nem tudjuk, mi a gond, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségnek (ICF) is van sárkányhajós szakága, amely világbajnokságot is rendez. Nálunk ugyanez a rendszer műkődik, de elismerjük a különálló sárkányhajós szövetségeket is, mind a nemzetközit, mind a magyart. Sajnálatos, ha azt érzik, hogy mi támadjuk őket. A versenyeinken szívesen látunk mindenkit, de az MSSZ nem engedi az indulást a sárkányhajósainak”.

Schmidt elmondta, többször is keresték az együttműködést a MSSZ-szel, de nem sikerült megegyezni velük.

Az MSSZ általános elnökhelyettese, Járosi Péter is azt állítja, nekik sem céljuk, hogy kiszorítsanak bárkit a sárkányhajózásból, de megállapodástervezeteikre az MKKSZ rendre nemet mondott.

Járosi szerint ők olyan üggyel fordultak a bírósághoz, amivel nem is kellett volna. A sporttörvény egyértelműen rendelkezik, 2008-ban szakszövetséggé váltak, eszerint pedig csak ők jogosultak a sárkányhajózás magyarországi szakszövetségi szintű képviseletére és a bajnoki rendszer működtetésére. Az MSSZ csupán ezt a státuszt kívánta megerősíteni a bíróságon.

Az MKKSZ szerint viszont ez nem állja meg a helyét, mert mindkét szervezet pontosan ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik a sárkányhajózás, mint sportág terén. Nagyjából az a helyzet, mint a profi boksznál, ahol négy szervezet is hirdethet világbajnokot.

Az ellentét akkor kezdődött, amikor az MKKSZ is meghirdette a sárkányhajó magyar bajnokságot. Járosi úgy érzi, az ő munkájukat használták ki.1998 óta működnek szövetségként, már akkor is felajánlották az együttműködésüket, de akkor még nem volt
különösebb érdeklődés a sárkányhajózás iránt, ezért nem kellettek.

Járosi szerint a két sportág filozófiája teljesen más, az MKKSZ versenyein kajakosok és kenusok ülnek át a sárkányhajóba, ha éppen kedvük van, míg az MSSZ versenyzőinek ez a fő profilja, és egész évben a sárkányhajózásra készülnek. Mindenki amatőrként evez, gyakorlatilag a saját költségén vesz részt a nemzetközi versenyeken és képviseli hazánkat.

“Faramuci a helyzet, az MKKSZ az eredményei miatt megkerülhetetlen, én örülök is annak, hogy ilyen erős a kajak-kenu Magyarországon. Kiváló versenyzőik vannak a saját sportágukban, jó a píárjuk, az anyagi helyzetük, remek szervezőmunkát végeznek, amit a 2010-es szegedi világbajnoksággal is bizonyítottak, de véleményünk szerint ezt a vb-t nem a világ több mint 50 millió sárkányhajósának rendezték, hanem annak a párszáz kajak-kenusnak, akik éppen ráértek akkor. Sajnálatos, de az ICF által eddig meghirdetett Eb-ket is mind lemondták, mert nem volt elég induló” - mondta az MSSZ-elnökhelyettes.

Ha a jog nem, kompromisszum segíthet

A sárkányhajó és a kajak-kenu között nemzetközi szinten sincs béke. Bár ott is próbáltak közös versenyeket szervezni, nem sikerült megegyezniük. Így páratlan években IDBF, a párosakban az ICF rendez világbajnokságot, az Eb-ket pedig fordítva csinálják.

A nem olimpiai sportágak legjelentősebb versenyén, a világjátékokon meghívott sportágként kétszer szerepelt a sárkányhajózás, mindkétszer a ICF felügyelte, így Magyarországról az MKKSZ delegálta a válogatottat. A 2013-as játékok műsorán már nem lesz sárkányhajózás, helyette maratoni kajak-kenu és kajakpóló lesz.

Leyrer Richárd, a Nemzeti Sportszövetség alelnöke egy eseti bizottságot vezet a két szövetség megbékítésére. “A mostani állapot a hatályos sporttörvény liberális megfogalmazásának köszönhető. A bíróságok ezért adhattak mind a két szervezetnek szakszövetségi jogosítványokat. Nagyon remélem, hogy az új sporttörvény már nem ad alkalmat további hasonló helyzetekre, mert ezeket így nem nagyon lehet orvosolni”.

Az biztos, a magyar állapot tökéletesen leképezi a nemzetközi helyzetet, addig nem is nagyon várható elmozdulás, amíg valamiféle jogi harmonizáció nem születik a két világszervezet között.

Leyrer szerint figyelmbe véve a szerzett jogokat, szervezeti felépítést, nemzetközi beágyazottságot kompromisszumot kell kötniük a kajak-kenusoknak és a sárkányhajósoknak. Ez szerinte, ha másodfokon is hasonló ítélet születik, elkerülhetetlen lesz. “A kompromisszum legfontosabb eredménye az lenne, hogy a versenyzők versenyezni tudjanak, mert ez most a vitában háttérbe szorult”.