Felavatták az első magyar olimpiai bajnoknő emléktábláját

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Nők a sportban bizottsága csütörtökön délután, az V. kerületi Deák Ferenc utca 15-ös számú házon felavatta Elek Ilona vívó, az első magyar olimpiai bajnoknő emléktábláját.

Az eseményen megjelent családtagok, a MOB és a Magyar Vívó Szövetség képviselői, valamint az egykori vívók - Sákovicsné Dömölky Lídia, Tordasi Ildikó, Rejtő Ildikó, Juhász Katalin, Nagy Tímea - előtt Regőczy Krisztina, a Nők a sportban bizottság elnöke, olimpiai ezüstérmes jégtáncos mondott beszédet.

Az emléktábla ötletgazdája Sákovicsné Dömölky Lídia volt, aki egykor együtt lakott ebben a házban Elek Ilonával. A megvalósítás hosszú időbe telt, sok engedélyt kellett beszerezni a kivitelezéshez, míg a MOB anyagi segítségével létrejöhetett az emléktábla.
Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára méltatta a kétszeres olimpiai bajnok (1936, 1948), hatszoros világbajnok, 45 éves korában, 1952-ben még olimpiai ezüstérmet szerzett Elek Ilona pályafutását, majd részleteket olvasott fel az Elek-lányok, Ilona és Margit "Így vívtunk mi" című könyvéből.
Ausztriából érkezett haza Elek Ilona nevelt fia, Hepp László, aki bevallotta, hogy gyerekfejjel nem is tudta felfogni, milyen klasszis a nevelőanyja. Emlékezett arra, hogy az egykor zongoraművésznek készült Elek Ilona sosem szakadt el a zenétől, a zongorától, emellett hat nyelven beszélt. Anyaként nagyon kemény volt, megkövetelte a fegyelmet.
"A mi generációnk még szerencsés volt, mert együtt vívhattunk Elek Csibiékkel" - mondta Sákovicsné Dömölky Lídia. Úgy fogalmazott: Elek Ilona minden tekintetben példaképük volt, anyaként és háziasszonyként is, és az ő hatására kezdtek el nyelvet tanulni. Felidézte, hogy Elek Ilona nagyon készült az 1988-as szöuli olimpiára, amelyen a Nemzetközi Vívó Szövetség képviseletében vett volna részt, ám a halál az év júliusában elragadta őt.
Az emléktáblánál az olimpiai bajnokok nevében Ránkyné Németh Angéla gerelyhajító és Varga János birkózó helyezett el koszorút.