Vilma
3 °C
13 °C

Hazaváltás után is a csúcson maradtak

2012.10.02. 00:50

A három magyar olimpiai bajnoki cím után hazájába visszatérő kajakos, Janics Natasa nem az első neves sportoló, aki elmegy Magyarországról. A honosítottak közül viszont ő a legsikeresebb, és pályafutásának még messze nincs vége. Janics harmincnégy éves lesz Rióban. Szerb színekben kétszázon szinte biztosan döntő vár rá, párosban a szintén Szerbiába távozó Benedek Dalmával éremért mehetnek, ugyanígy a női négyes is lehet olyan erős, hogy éremért harcolhat.

Végignéztük, ki, mire jutott, miután lecserélte a nemzeti melegítőjét.

A Janics-ügy

A háromszoros olimpiai bajnok kajakos Londonban egy ezüst- és egy bronzéremig jutott. Az olimpiai válogatón nem került be a női négyes hajóba, amely aranyat szerzett. Menedzsere bírálta az olimpiai válogatás szempontjait, mert Janicsot kihagyták, aki így arany nélkül maradt, amit nehezen viselt. Az olimpia helyszínén kereste meg a szerb olimpiai bizottság elnöke. A férjének is állást ajánlottak, végül a délvidéki születésű magyar sportolónő a héten bejelentette: Szerbiában folytatja pályafutását.

A vívó Ujlaky Virginie hazatérése rokon Janiccsal: Franciaországban született, de mivel édesapja magyar, ezért a honosítása nem volt bonyolult folyamat.

A juniorok közt világbajnoki címig jutó Ujlaky 24 évesen a pekingi olimpiára utazó csapatba is beverekedte magát, igaz, csak tartalékként. Utólag egyértelműen látszott, hibás döntés volt elvinni a négy évvel ezelőtti olimpiára, mert a csapategység megbomlott miatta. Később maga is elismerte, nem tud azok sikeréért küzdeni, akik nem szeretik.

Ujlaky visszatért Franciaországba, a franciák a magyarokkal ellentétben kijutottak a londoni olimpia csapatversenyére, bár ő nem került be ebbe a végül negyedik helyen végző, megfiatalított csapatba.

Ujlakyt a vívószövetség egy évre eltiltotta viselkedése miatt, állítólag megtaposta a magyar melegítőt Pekingben, Janics elválása ennél egészen biztosan békésebb lesz.

A rendszerváltás utáni legnevesebb és legtöbbet elérő hazai távozó a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese volt, aki még az osztrák himnuszt sem ismerte, amit neki játszottak az 1994-es olimpián.

A már tizennyolc évesen olimpikon Hunyadyt érettségije után nagy csalódás érte, mert nem vették fel a Testnevelési Főiskola szakedzői szakára. „Önző, kicsinyes érdekek álltak a háttérben, nyolcan jelentkeztünk, és hat ember jutott be. Én nem, pedig nem hiszem, hogy alkalmatlan lettem volna, pláne, hogy a felvételemet elutasító edző jelenleg is az egyik gyakorlatomat oktatja a tanítványainak” – emlékezett vissza, és még abban az évben távozott.

Spontán jött a házasság a már osztrák állampolgár Németh Tamással. Hunyadyt összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségek várták Ausztriában, itthon nem teljesedhetett volna ki.

„Az igen kemény szigorral felnevelő édesapám kis híján kikészült a hírtől. Én azonban bevállaltam, tudtam, nehéz lesz, és hogy nem lesz odaát sem kolbászból a kerítés” – mondta.

Tóth Noémi olasz férje miatt váltott, és ugyan az 1991-ben világbajnok magyar női vízilabdacsapat tagja volt, Olaszországgal lett olimpiai bajnok 2004-ben.

A szintén vízilabdázó, Európa-bajnok Valkay Erzsébet is hasonló okok miatt távozott, olimpiára is kijutott, furcsa érzés lehetett neki, hogy a testvére, Ágnes a magyar oldalon ugrott be a vízbe. A 2004-es olimpián még mindketten a magyar sikerért küzdöttek.

A 2012-ben sem szakadt meg a sorozat, Pelle Anikót válogatták be az olaszok – ő is olasz párt választott magának -, a 186 centis játékosnak nem sok sikerélményben volt része választott hazájában, az olaszok a magyarral ellentétben nem kerültek a legjobb négy közé.

A műugró Bátki Noémi édesanyja, Nagy Ibolya magyar olimpikon volt, lánya azonban már olasz színekben nyert Európa-bajnokságot, épp Budapesten. Londonban nem került a toronyugrás döntőjébe. Nagy Triesztben kapott munkát, jelenleg a válogatott edzője.

A vizes sportágaknál maradva: Märcz Tamás is megkapta az olasz állampolgárságot. A 2000-ben olimpiai aranyérmes magyar vízilabdacsapat tagjára később már nem számított Kemény Dénes kapitány. 2012 előtt úgy tűnt, segíthet az olaszoknak, benne is volt a bő keretben, de az olimpiára már nem nevezték, így nem lett ezüstérmes.

A 29 éves szintén vízilabdázó Szirányi Balázs a spanyolokkal jutott ki Londonba, és lett hetedik. A hazai mezőnyben nem tudott érvényesülni.

A vívó Király Hajnalka négyszeres világbajnok volt a magyar női párbajtőr-válogatottal, ehhez még három aranyat gyűjtött franciaként. Akkoriban hatalmas volt a konkurencia itthon, bár inkább személyes ellentétek miatt távozott 2000-ben, 29 évesen.

Férjhez ment, olimpiai érmes lett a franciákkal 2004-ben – a magyar csapat bármennyire is volt erős, olimpiai éremig egyszer sem jutott -, talán csak azért nem teljes a pályafutása, mert egyéniben nem jutott a négy közé egyetlen világbajnokságon sem.

Az 1982-ben vb-ezüstérmes kéziző Rácz Mariann és Gódorné Nagy Mariann tíz évvel később az osztrákokkal jutott ki olimpiára. Ötödikek lettek, a csoportjukból a két továbbjutó – Norvégia, Dél-Korea - játszotta a döntőt, utóbbival döntetleneztek.

Honosításuk kézenfekvő volt, mert akkor a szakág itthon mélypontra került, a B-csoportban a kiesés elkerüléséért harcolt. A papírmunkát lényegesen megkönnyítette, hogy Rácz a bécsi Hypónál játszott. Rácz a 2000-es olimpián Mocsai Lajos segítője volt, jelenleg is a szövetség alkalmazottja.

„Talán még ma is megvan otthon az A/4-es papírom, amin húztam egy vonalat, egyik oldalon a racionális cél, hogy szeretnék ott lenni egy olimpián, a másik oldalon meg az, hogy magyar vagyok, a magyar válogatottban védek, de jön a 125. kvalifikációs verseny, amiben nincs benne az olimpia. A '96-os pedig már nem fért volna bele a biológiai koromba. Vagy feladom a célom, vagy feladom a magyar válogatottságom. Ezek voltak a mérlegen” – emlékezett vissza a Magyar Narancsban az 1992-ben 32 éves Rácz.

A balkezes átlövő kézilabdázó Szabó Melinda azért távozott – 2003-ban világbajnok lett a franciákkal -, mert nem fért be a csapatba, hiszen ott épp az a Bojana Radulovics játszott többek között, aki ugyan Szabadkán született, de a háború miatt nem futhatott be nagy karriert hazájában. Annál inkább Magyarországon, hiszen olimpiai és világbajnoki második helye is van az Eb-győzelem mellett. Szerbiában hetvenszeres válogatott volt.

Akik külföldről érkeztek Magyarországra a sikerért

Kézilabdában volt a legnagyobb a játékosimport. Ilyés Ferenc, Mátéfi Eszter, Milorad Krivokapics vagy Kovacsicz Mónika magyar származásúak és anyanyelvük a magyar, könnyen beilleszkedtek, viszont Igor Zubjuk, Carlos Perez vagy éppen Ivo Diaz magyarokká váltak.

Gergely István is azok közé sorolható, akik nem Magyarországon születtek, de Magyarországon teljesedtek ki. Kétszer is olimpiai aranyat kapott a nyakába a komáromi vízilabdakapus, míg Szlovákiával az Eb tizedik helyéért küzdhetett volna.

Az ő beilleszkedése lényegesen egyszerűbb volt, mint a kardvívó Navarette Józsefé például, aki Havannában született.

Miután az édesanyjával 12 évesen Budapestre költözött, ugyan a tehetsége szembetűnő volt, csak akkor jutott olimpiára, amikor már egyáltalán nem lehetett megfúrni. Volt edző, aki azt mondta: ha fehér festékkel önti le magát, akkor sem lesz magyar válogatott a kardvívó. Végül egyéniben negyedik, a csapatban második lett Atlantában.

Az erdélyi Feri Attila szintén olimpiai érmes 1996-ból, a szabadkai születésű Lékó Péter a 2002-es ezüstérmes olimpiai sakkcsapat vezére.

A jégtáncos Maxim Zavozin honosítása kényszerű lépés volt, három évig Hoffmann Nóra párja volt, de az idén elváltak egymástól.

Francia az USA-ban teljesedett ki, Marozsán Németországban

Az evezős Francia Zsuzsa az Egyesült Államok kétszeres olimpiai bajnoka, háromévesen távozott, Marozsán Dzseniferből vélhetően a világ egyik futballistája lesz, mert a korosztályos német válogatott vezére, vb-döntőig jutott.