Taksony
-2 °C
3 °C

A sportdöntőbíróság mint tiszti kaszinó

2012.12.18. 22:21
A nemzetközi Sportdöntőbíróságról (CAS) jóformán csak akkor lehet hallani, ha egy sportoló doppingügyével ott keresi igazát. Az ítéletek szigorúak, de az eljárás barátságos. A bíróság működéséről keveset tudni, pedig magyar tagja is van a választott bírói szervezetnek. Dr. Dávid Gyula konkrét ügyekről nem, de általánosságokról nyilatkozhatott.

„Mindig arra vágytam, hogy egy igazi tiszti kaszinónak legyek a becsületbírája, de a CAS sem rossz dolog. Ha két ember összevész, akkor legjobb, ha a barátjukat fogadják fel bírájuknak, mert a döntését mindketten elfogadják. A CAS is ehhez hasonló” – mondta Dávid Gyula ügyvéd, aki a Sportdöntőbíróság 264 tagja között az egyetlen magyar.

A CAS-t, illetve elődjét még 1981-ben hívta életre az akkori NOB-elnök, Juan Antonio Samaranch. A bíróság a sportolók legvégső jogi fóruma, leggyakrabban doppingügyekkel, átigazolási, és országváltással kapcsolatos vitákkal keresik meg. A legtöbb sportszövetség alapszabályában is rögzíti, hogy a CAS-hoz kell fordulni vitás esetekben, mert a választott bíróság előnye az, hogy gyors, viszonylag olcsó és biztosított, hogy szakmai alapon döntenek. A testületbe a NOB, a nemzeti olimpiai bizottságok, de még a sportolók is jelölhetnek tagokat, így biztosítva azt, hogy a legtöbb kultúra és jogrend képviselve legyen.

Dávidot 2001-ben jelölte bírónak az akkori magyar sportvezetés, az ügyvéd itthon is tagja
a Sport Állandó Választottbíróságnak: „Döntésem befolyásolta már a kosárlabda magyar
bajnokságot is” - mondta, de nemcsak ennyi a kapcsolata a sporttal, 15 évig versenyszerűen
vízilabdázott, többször országos bajnokságot is nyert, jogászként részt vett a vízilabda- és úszószövetség átalakításában is. Dávid elmondta, a sport világát nem árt ismerni. A bírók kétévente továbbképzést is kapnak, a legújabb doppingpraktikákkal is megismertetik, de a döntésekben nem mindig ez érvényesül. „Az ítéleteket a naturalis ratio, a józan ész alapján hozzuk meg, a tapasztalat és a tisztesség ezt diktálja” - mondta Dávid, aki évente átlagosan egy-két felkérést kap.

Magyar ügyek, amelyek megjárták a CAS-t


A CAS júliusban helybenhagyta a dzsúdós Ungvári Attila eltiltását. A sportolónál szteroidot mutattak ki egy doppingellenőrzésen, de azzal védekezett, hogy valaki a kulacsába csempészte a tiltott anyagot.
A Sportdöntőbíróság döntött úgy, hogy a Győri ETO futballcsapata nem jogosult a 2012/13-as Európa Liga-indulásra. Az UEFA átigazolási díj meg nem fizetése miatt büntette a klubot, ami ellen a magyar számviteli törvényre hivatkozva fellebbezett az ETO, ezt azonban nem fogadta el a CAS.
2011 májusában két debreceni futballista ügyét tárgyalta a CAS. Polekszicset és Mészáros Norbertet azért tiltották el két évre, mert nem jelentették, hogy meg akarták vesztegetni őket. A részben beismerő vallomást tevő Polekszicset nem mentettek fel, míg Mészárost igen.
Az olimpia előtt nem sokkal az éremesélyes diszkoszvetőről, Kővágó Zoltánról is kimondta a CAS, hogy doppingvétséget követett el, mert kivonta magát a doppingellenőrzés alól.
A 2008-as olimpia után Pars Krisztián kalapácsvető reménykedhetett abban, hogy megkapja a pekingi ezüstérmet, mert az előtte végzett két fehérorosz megbukott a doppingvizsgálaton. A minták elemzéséről azonban bebizonyították, hogy nem az előírt módon történt, a CAS pedig elfogadta az érvelést.
A 2004-es athéni olimpia után is volt magyar ügy, a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszos Fazekas Róbert próbálta bebizonyítani, hogy nem követett el doppingvétséget. Annus győzelme után utólag nem adott mintát, míg Fazekas nem adott megfelelő mennyiségű vizeletet. Mindkettejüktől elvették az olimpiai érmet.
Dávid Gyula ügyvéd
Dávid Gyula ügyvéd

Ha valakinek az ügye a CAS-ig jut, akkor maga választhat bírót a jegyzékből. Általában mindenki saját anyanyelvű bírót keres. „Ezt nem azért teszik, mert azt remélik, hogy a honfitársa majd megmenti, én is előítéletek nélkül döntök magyar sportoló ügyében, de praktikus, ha valaki a saját nyelvén tudja elmondani, mi is a problémája. Az alpereseknél pedig az a gyakorlat alakult ki, hogy svájci bírót választanak, mert a tárgyalások Lausanne-ban
vannak, és úgy vélik, hogy egy svájci jobban ismeri az ottani eljárásrendet. A harmadik bírót, a testület főbíróját pedig mindig a CAS jelöli ki.”

A tárgyalás előtt mind a három bíró találkozik, ahol tisztázzák a fő kérdéseket, mennyi a perköltség, mi az eljárásrend, van-e szükség tárgyalásra, személyes meghallgatásra. „Ha semmi értelme a meghallgatásnak, akkor is megtartjuk, de úgy gondolom, csak hogy szerepeljen valaki, annak nem sok értelme van. Az eljárás elméletileg költségkímélő, de egy lausanne-i éjszaka, hacsak nem a pályaudvaron alszik valaki, már nem igazán olcsó” - mondta Dávid.

A magyar bíró elmondta, szinte mindig teljes az egyetértés egy adott ügyben a három bíró között, nagyon ritkán alakul ki vita, de mint az alkotmánybíróságnál, itt is ismert a különvélemény intézménye.

„A CAS, de más bíróság sem csodaszer. Egy jól felkészült, értelmes, harminc-negyvenéves gyakorlattal rendelkező bíró ellenszélben, háttal és éjszaka is többé-kevésbé meg tudja mondani az ügy elolvasása után, hogy körülbelül merre lakik az igazság. Persze a mai, igen bonyolult és összetett, agyonszabályozott világunkban egy apró tény vagy körülmény alapvetően tudja befolyásolni az ügyeket, de nagyon nagy meglepetések nem születnek. Ahogy Churchill mondta: háborúban elszántság, békében jóakarat, és a CAS-nál mindig béke van."

A CAS tárgyalásai elég rugalmasak, rövid időn belül közösen kijelölik a tárgyalás napját,
és a bírák barátságosabbak talán, mint egy bírósági más eljárásban, például mindig minden
érdekeltnek bemutatkoznak.

Az időpontot azért nem sikerül mindig gyorsan kitűzni: „Ez nem olyan könnyű ügy, ugyan gyorsan kellene tárgyalni, de három ország bíróját, kit tudja hány ország fel- és alperesét, tanúkat, szakértőket,  tolmácsokat, szakszövetségi résztvevőt kell összehívni egy lausanne-i tárgyalóteremben. Nem könnyű összeegyeztetni az érdekeket, de gyakorlatilag mindig sikerül."

Az olimpián is sportolóbarát a rendszer, ott egy-egy ügyben 24 órán belül döntenek az ad hoc bíróságok. Idén Dávid is a jelöltek között volt, nem kellett ugyan Londonban tartózkodnia, de ha a CAS hívta volna, azonnal a helyszínre kellett volna indulnia.

A sportoló a tárgyalása előtt csak a felkéréskor találkozhat a választott bíróval, akit szigorú
összeférhetetlenségi szabályok kötnek, ha korábban kapcsolatban állt valamilyen módon a
sportolóval, nem vállalhatja el az ügyet. Dávid elmondta, mióta CAS-bíró, egy olyan esetről
sem tud, amikor valamilyen módon megpróbálták volna a tárgyalás előtt presszionálni a
bírákat. „Amögött sem kell semmiféle titkos háttérmunkát sejteni, ha valakinek sorra halasztják
a tárgyalásai időpontját. Ilyenkor legtöbbször sajátos pingpongmeccs zajlik, új
tényállásokat, bizonyítékokat tárnak fel a felek, és erre reagál a másik oldal, ez időigényes
folyamat, és ez valóban halaszthatja a tárgyalásokat.”

A CAS döntései jogerősek, olykor mégis megtámadják azokat a svájci tartományi bíróság előtt, de Dávid szerint csak azoknál lehet sikeres a kísérlet, ahol bizonyíható eljárási hibát követett el a Sportdöntőbíróság, például nem hallgatták meg az egyik felet, pedig az írásban kérte, vagy nem alakították meg szabályosan a bíróságot.

Hiába ártatlan a doppingoló

A CAS legtöbbször doppingügyek miatt kerül be a hírekbe, sok sportoló reménykedik abban,
hogy bizonyítja, ártatlan, csak a körülmények furcsa összejátszása miatt lett pozitív a mintája.

„A bíróság objektív alapon áll, ezért is furcsa, hogy olyan doppingügyekkel keresnek meg
minket, amikor azt akarják bizonyítani, hogy a doppingszer véletlenül jutott be a sportoló
szervezetébe. Mi nem foglalkozunk ezzel, hogy fogyasztotta-e vagy sem, hacsak nem erőszak,
kényszerítés, vagy fenyegetőzés hatására doppingolt, csak azzal, hogy a szer kimutatható-e
nála vagy sem. A sportolónak az a feladata, hogy minden pillanatban uralja a szervezetét és
feleljen a passzív cselekedeteiért is. Sokszor érthetetlen, miért próbálkoznak mégis, a CAS 26
esetből 26-szor megállapította a doppingolást. Ez intő jel lehetne, hogy ne öljenek felesleges
energiát és pénzt egy perbe” - mondta Dávid.