Vilma
3 °C
13 °C

Olimpikon akar lenni? Menjen műugrónak!

2012.08.19. 11:31
Mi lehet a győztes stratégia, mely sportágakban versenyezve válhat valakiből a legnagyobb eséllyel olimpiai sportoló? Ennek jártunk utána. Megnéztük, az elmúlt években hogyan változott az igazolt versenyzők száma sportáganként, és hány igazolt magyar sportolóból jutott ki az a néhány, akiből olimpikon, adja isten bajnok lett.

Úszni, öttusázni, vagy kajakozni kell a sikerhez

Úgy tűnik, a legnagyobb eséllyel akkor válhat valaki olimpikonná, ha úszni kezd. A legtöbben, 33-an, ebben a sportágban jutottak ki Londonba, ami a 2011-es 6100 igazolt úszóhoz képest azt jelenti, hogy minden 184. versenyző olimpikon lett. És mégis, noha Risztov Éva és Gyurta Dániel aranyai a legszebb győzelmek közé tartoznak, az évtizedek óta áttörésre váró úszóknál szereplésük elmaradt a várakozásoktól. Úszóink a pekingi olimpián kicsivel kevesebben, 31-en voltak, így az akkor regisztrált 3132 aktív úszó szerencsésebb helyzetben volt, közülük minden 101. utazhatott a játékokra.

Az úszóknál szinte csak az öttusázók helyzete jobb, bár ők eleve kevesen vannak. A 2011-ben regisztrált 613 magyar öttusázó közül minden 153. kijuthatott idén az olimpiára, ennél többen azonban semmiképpen sem indulhattak, maximális kvótát szereztek ugyanis. A pekingi olimpia idején szintén sikerült kivívniuk a maximális kvótát, de akkor a hazai öttusázók száma magasabb volt, 831-en voltak összesen, közülük minden 208. sportoló lett olimpikon.

Londonban a kajak-kenusok voltak a legeredményesebbek, összesen 13 sportolójuk indult, és már a játékok előtt is ők számítottak abszolút éremesélyesnek. A sportág aktív versenyzői közül így is minden 240. jutott ki az olimpiára. Az olimpiára kiutazó 13 sportolóból 11 kapott érmet, közülük Kozák Danuta, Kovács Katalin és Dusev-Janics Natasa kettőt is, így a kajak-kenusok nem csak a legsikeresebb, hanem a leghatékonyabb olimpikonok is lettek.

A kajak-kenusok hatékonyságban egyébként pekingi önmagukat is felülmúlták. 2008-ban 16 fővel indult neki az olimpiának a magyar csapat, amivel két arany- és egy bronzéremre futotta. Az akkori 1379 fős létszámhoz képest a részvételi arányuk igen nagy volt, mintegy 1,16 százalék, minden 86. kajakos olimpikon lett.

Hiába sikeres és széles körben űzött csapatsport, ha az olimpiai szereplés a célunk, ne menjünk kézilabdázónak. A kézisek 2011-ben 31 613-an voltak Magyarországon (ennél többen csak a focisták vannak, 122 418-an), az olimpiára pedig csak egy 14 fős férfi csapatot sikerült nevezni, akik a göteborgi selejtezőn szereztek kvótát. Kézilabdázni így nem biztosítás ahhoz, hogy valakiből olimpikon váljon, pontosan minden 2258. kézilabdázó jutott csak ki a játékokra. Javítana a statisztikán, ha az athéni játékokhoz hasonlóan a női és a férfi gárda is kijutna az olimpiára, bár a részvételi esély akkor sem nőne meg jelentősen. Pekingben sem volt jobb a helyzet, oda a női csapat jutott ki, ugyan ebben a létszámban. 2007-ben a hazai kézilabdázók száma jóval alacsonyabb volt, 16 000-en voltak még csak, így közülük minden 1142. játékos számíthatott a pekingi útra.

Tovább nehezítette idén a kézilabdázók dolgát, hogy még azok közül sem mehetett mindenki Londonba, akik januárban és áprilisban kiharcolták az olimpiai kvótát a csapatnak. Előbb a keretet kellett szűkíteni, majd Nagy László és Carlos Perez visszatérése is változtatott a csapat felállásán, de ha volt is vita emiatt, elkerülte a nyilvánosságot.

Csapatsportként a vízilabdázók közül is nehéz kijutni az olimpiára, de nem annyira, mint a kéziseknél. Az 5044 fős közösségből egy férfi és egy női csapat, egy összesen 26 fős gárda indult az olimpián, így minden 194. sportolójuk számíthatott az olimpiai szereplésre. A Pekingbe induló 2008-as csapat ugyan ezzel a létszámmal képviseltette magát, ám mivel az itthon regisztrált aktív úszók akkor kevesebben voltak (4619 fő), a részvételi esélyeik kicsivel jobbak voltak: 178 sportolóból egy biztosan ott volt az olimpián. Az elmúlt években legnépszerűbb sportág Londonban nem tudta megtartani bajnoki címét, jövőre kiderül, visszaesik-e emiatt a népszerűsége.

A londoni olimpián a magyar vívók meglepően alacsony létszámban képviseltették magukat. Míg Pekingben a csapat 15 fős volt, a részvételi arány pedig 0,8 százalék, addig Londonba már csak négyen jutottak ki, minden 400. vívó. Az alacsony létszám annak volt köszönhető, hogy sem a női tőrválogatott, sem a férfi kardcsapat nem tudott kvótát szerezni, de Boczkó Gábor és Varga Gabriella is távol maradt az olimpiától. Az elmaradók közül mind a női, mind a férfi csapatot éremesélyesként tartották számon.

A meglepően kicsi csapat miatt sokan nem is vártak érmet a vívóktól, azonban a világranglista-helyezése alapján kvótát szerző Szilágyi Áron megszerezte élete első aranyérmét, a magyar gárda pedig felülmúlta a 2008-as legjobb helyezést, Mincza-Nébald Ildikó bronzérmét. Feltehetően még legalább két arany megszerzésére lett volna esélyünk, ha londoni csapat létszáma nem marad el az előzetes várakozásoktól.

Meglepő módon a statisztikailag legjobban reprezentált sportágunk a műugrás volt. A felkészülési időszak végén, 2011-ben 153 bejegyzett műugró volt Magyarországon, akik közül ketten indulhattak az olimpián, vagyis a 76. és a 153. versenyző. Gondos Flóra és Barta Nóra indulása azonban csak a szerencsének volt köszönhető, mivel nem szereztek részvételi jogot, de szabadkártyát kaptak a nemzetközi szövetségtől. Valószínűleg a szinkronúszók is hasonló arányban voltak jelen az olimpián, de az ő teljes hazai létszámukról nem áll rendelkezésünkre adat.

Sportág Összlétszám (2011) Olimpiai létszám Részvételi arány (százalék)
Atlétika 5456 18 0,3
Cselgáncs 2305 8 0,3
Evezés 1730 4 0,23
Kajak-kenu 3118 13 0,4
Kerékpár 861 3 0,34
Kézilabda 31 613 14 0,04
Műugrás 153 2 1,37
Ökölvívás 1012 3 0,3
Öttusa 613 4 0,6
Súlyemelés 715 1 0,13
Torna 2351 3 0,12
Úszás 6100 33 0,5
Vívás 1600 4 0,25
Vízilabda 5044 26 0,5

Sokan vannak, mégis kevesen indulnak

Számos olyan olimpiai sportág van, ami sok sportolót foglalkoztat Magyarországon, versenyzőik mégsem, vagy csak nagyon alacsony számban tudták képviseltetni magukat Londonban.

Bár igen költséges olimpiai sport a vitorlázás, meglepően sok aktív versenyzőt tart számon a Magyar Vitorlázó Szövetség. 2011-ben 3963-an voltak, vagyis jóval többen, mint a kajak-kenusok, az evezősök, a bokszolók és az öttusázók. Magas létszámukhoz képest Londonba csupán 3 magyar vitorlás tudott kvótát szerezni, tehát a teljes létszám 0,07 százaléka, minden 1321. versenyző. A pekingi olimpia idején szintén három sportoló képviselte Magyarországot, miközben a teljes versenyzői létszám akkor 3100 fő volt, a részvételi arány tehát minimálisan volt csak jobb.

A vitorlásokhoz hasonló a sportlövők helyzete is, akiknek a létszáma szintén igen magas hazánkban, 3981-en voltak 2011-ben. A majdnem 4000 fős közösséget az olimpián mindössze három sportoló képviselte, kettővel kevesebb, mint Pekingben. A teniszben sem állunk jobban, 5738 aktív sportolóból csak ketten jutottak ki az olimpiára. Az asztaliteniszben is ugyan ez a helyzet, ahol a négy magyar induló egy 6177 fős közösségből került ki.

A triatlonban induló egyetlen magyar olimpikon is csekély részét teszi ki az 1530 fős aktív sportolói csoportnak. A triatlonosok helyzetét nehezíti, hogy a kvótaszerzés náluk egy kétéves, bonyolult pontozású versenysorozat eredményeként alakul ki, ahol folyamatosan jó teljesítményt kell nyújtani. Pekingben még sikerült négy sportolót kvalifikálni a számban, de Londonba már csak Kovács Zsófia jutott ki.

Kevésnek tűnik a birkózásban induló hét fő is, annak fényében, hogy 6930 aktív birkózót tartottak számon 2011-ben. A kvótaszerzésért folyó versenyeken a férfiak közül hatan, a nők közül hárman maradtak kvóta nélkül. Ha a kvótaszerzés sikeres, a 16 fős magyar csapat létszámban az orosz és az amerikai gárdával vetekedett volna.

Sportág Összlétszám (2011) Olimpiai létszám Részvételi arány (százalék)
Vitorlázás 3963 3 0,07
Sportlövészet 3981 3 0,07
Tenisz 5738 2 0,03
Asztalitenisz 6177 4 0,06
Birkózás 6930 7 0,1
Triatlon 1530 1 0,06

Az olimpiai sportok közül a felsoroltak mellett igen magas az íjászok (3518 fő), a kosárlabdázók (16 222 fő), és a röplabdázók (7008 fő) létszáma is, ezekben a sportágakban Magyarország mégsem tudta képviseltetni magát az olimpián.

Megint nőhet az úszók száma

A Magyar Olimpiai Bizottságtól és a Nemzeti Sportszövetségtől származó statisztikai adatok és a pekingi olimpia eseményeinek összevetése arra utal, hogy az olimpián jól szereplő, jelentős figyelmet kapó sportolók hatására érezhetően növekedhet az egy-egy sportág iránti érdeklődés. Cseh László pekingi szereplése után például a magyarországi aktív úszók száma drasztikus emelkedésnek indult. Noha az úszás iránti érdeklődés 2008 előtt csökkenni látszott, a Cseh-őrület hatására az úszásban tevékenykedő aktív, bejegyzett sportolók száma 2009-re megduplázódott a 2008-as adatokhoz képest, 2880 főről 5199 főre nőtt. A londoni tapasztalatok alapján a következő években az úszás újabb fellendülése várható, ami jelentős részben Risztov Éva és Gyurta Dániel aranyérmének és a rájuk irányuló figyelemnek lesz majd köszönhető.

04
Fotó: Huszti István / Index

2007 óta a cselgáncsozók létszámában minden évben minimális növekedés volt tapasztalható, de Ungvári Miklós és Csernoviczki Éva eredményes szereplése, valamint Joó Abigél hősies küzdelme után várhatóan szintén nagyobb figyelem és érdeklődés fog irányulni a sportágra. Ugyan ez igaz lehet a birkózásra is, ahol Módos Péter hívta fel magára a figyelmet. A birkózok esete azonban különleges, mivel az elmúlt években óriási fejlődésen ment át a sportág: a 2009-es, 2152 fős taglétszám 2011-re 6930 főre nőtt.

A kézilabda iránti szintén hagyományosnak mondható érdeklődést annak idején a pekingi olimpia látszólag nem befolyásolta, mivel az már évek óta drasztikusan nőtt. 2007-ben még 16 000 kézist tartottak számon Magyarországon, míg 2008-ban már 19 431, 2009-ben pedig 21 233 fő tartozott a Magyar Kézilabda Szövetség égisze alá. A növekedés máig sem állt meg, 2011-ben már 31 613 aktív sportolót jegyeztek a kézisek között. Úgy tűnik tehát, a parádés izlandi-magyar meccs nélkül is egyre többen érdeklődnek a kézilabda iránt.

A kajak-kenu számokban Londonhoz hasonlóan Pekingben is jól szerepeltünk, és az akkori tapasztalatok alapján szintén a sportágban versenyzők létszámának fellendülése várható, bár nem olyan nagy mértékben, mint az úszók esetében. Annak idején a 2007-es adatokhoz (1379 fő) képest 2008-ra már megduplázódott a szakágban sportolók száma. De hiába Dusev-Janics népszerűsége és Kovács Katalin rekordmennyiségű győzelme az elmúlt években, a sportág iránti érdeklődés a statisztikák szerint némileg csökkent 2011-re (2009-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség 3311 versenyzőt tartott számon, 2011-ben kevesebbet, 3118-at).

A vízilabdázók speciális helyzetben vannak, hiszen Londonban egy több olimpián át tartó sikerszéria szakadt meg. A sportágban versenyzők számának csökkenése valószínűleg azért nem lesz várható, mert a vízilabdában a magyar sikerek hagyományosan nem csak az olimpiákon mutatkoznak meg. Ráadásul a pekingi olimpia után ugyan tapasztalható volt a sportág iránti megnőtt érdeklődés, de ez 2011-re érezhetően lecsökkent.