Cseh: Én is azt kérdezném, normális vagy?

2012.08.06. 22:50

Miután Cseh László megszerezte a 200 vegyes bronzérmét csütörtökön, újra megerősítette: nemcsak a szája járt, valóban úgy gondolta, az aranyért jött, viszont az első nap önmagának adott nagy gyomrosa után – nem jutott a 400 vegyes döntőjébe - kellett egy kis idő, amíg magához tért.

02
Fotó: Huszti István / Index

„Igaza van a kapitánynak, amikor arról beszélt, hogy két érmet itthagytam Londonban. Változtatni ezen már nem tudok, így más célom nem lehet, mint sokat versenyezni még idén, hogy mihamarabb újjá tudjam építeni a lelkem. Aztán pedig nekimenni Riónak, mert ezt az aranyat ott is meg lehet szerezni” - vezette fel.

A kapitány nemcsak Csehet kritizálta a mélypontot jelentő 400 vegyes lagymatag ideje és lefürdése miatt, hanem a Sportkórháznak is odamondott.

„Laci bácsi nem ismert minden részletet, kicsit elhamarkodottan ítélkezett. Nemcsak a felkészülési időszakban, hanem még itt is vizsgáltak, és én kértem. Hiszek ebben, és leginkább majd évek múlva derül ki, a szervezetem fiatalabb-e annál, amennyi idős vagyok. Egy biztos: nem érzem magam annyi idősnek, amennyi vagyok, és Pekingben is azt mondtam, olyan vagyok, mint a jó bor.”

A világbajnok úszó olvasta az Index cikkét, amely az elmúlt évek időeredményeivel foglalkozott. „Szeretném megmutatni, hogy az úszásban élő sablonok, klisék értelmüket veszítették. Egy ilyen például az, hogy 30 évesen valaki nem bírja a hosszú távokat csak a rövideket. Honnan tudjuk, hogy nem bírja? Csak abból következtetünk, mert senki sem próbálta. Ha elsőre hallanám, én is mondanám, normális vagy, ennyi idősen? De másodszorra, már jobban végiggondolva nem annyira reménytelen a helyzet."

04
Fotó: Huszti István / Index

„Szerintem az úszásban a motiváció keresése a fontos. Azt hiszem, a korábban fiatalon visszavonulóknak nem a testük fáradt el, inkább a gürcölésbe vetett hitük veszett el. Szeretek úszni, szeretném továbbcsinálni, mert előttem ott az elérendő cél: az olimpiai bajnoki arany. Az időim csalóka látszatot keltenek, nem vagyok rosszabb évről-évre. A debreceni Eb-n már úgy úsztam 400 vegyesen, hogy a vegyesváltóra tartalékoltam, a tavalyi vb-n pedig befulladtam. 2010-ben nem kényszerítettek rá, hogy 4:10 alá kerüljek. Összességében gyengébbek, de egyedül már nem tudok 4:07 körül úszni, egyedül nem tudom már halálra úszni magam, az már nem megy. Ha viszont verseny van, akkor itt is képes lettem volna ilyen eredményre, csak egy buta hiba miatt nem jutottam be. Kicsit tartalékoltam az előfutamban, nagyon megbűnhődtem érte.”

Továbbra is azt tartja, hogy több a negatív élménye, mint a pozitív a városról. „Bár a váltóbeli ötödik hely maga a csoda, volt idő, mikor egy férfi úszónk se volt, most meg négy is van. És még háton is vannak nagyon erős fiatalok, ahol én úsztam. Velük akarom tartani a lépést, és velük szeretnék egy csapatban lenni Rióban. Ez a tervem, ezért mindent megteszek. Folyamatosan új dolgok, új módszerek felé törekszem, de ez nem jelent edzőváltást, Turi Györggyel lemenedzseltem ezt a dolgot, hogy Petrov Iván is segít nekem, együttműködünk, a monotonitást szeretném jól kezelni.”