Orsolya
10 °C
21 °C

Risztov Évára nincsen szó

2012.08.09. 23:48
Magyarország újabb két aranyérmet és két ezüstérmet szerzett az olimpia tizenharmadik versenynapján. Ami csütörtökön történt, azt senki, de senki nem hitte volna. Dusev–Janics és Kovács ezüstérmével az is kiderült, hogy a pekingi győzők közül senki sem védi meg olimpiai bajnoki címét. Ilyen 1988 óta nem fordult elő.

Magyarország három nappal a játékok befejezése előtt nyolc aranyéremnél jár a pekingi három után. 2000-ben és 2004-ben nyolc-nyolc aranyéremmel zártunk, 1996-ban héttel, most azonban még van hátra három nap kajak-kenuval, öttusával és férfi kézilabdával.

Minden idők legtöbb aranyérmét, 16-ot, 1952-ben szereztünk, 1988-ban és 1992-ben 11-11 első helyünk volt. Tíz aranyat szereztünk 1936-ban, 1948-ban (szintén Londonban), 1964-ben és 1968-ban. Akárhogy is alakulnak a következő napok, a magyar csapat már most történelmet írt, Peking után ugyanis senki sem remélte, hogy valaha is visszatérhetnek a régi sikerek.

Pekingben tizenhárom nap után az éremtáblázat 51. helyén álltunk (nulla arany, négy ezüst, egy bronz), Londonban nyolcadikok vagyunk (nyolc arany, négy ezüst, három bronz). Magyarország hét szomszédos országa összesen szerzett nyolc aranyérmet.

Elég az adatokból, nézzük a tizenharmadik napot.

Hosszútávúszás, női 10 km Az elmúlt évtizedek olimpiáiról nagyon nehéz olyan bravúrt felidézni, mint Risztov Éváé, akitől gyakorlatilag senki sem várt aranyérmet. Talán a sportlövő Hammerl László aranyérme volt ilyen 1964-ből? A szintén sportlövő Varga Károlyé 1980-ból? Esetleg az akkoriban Amerikában élő, itthon kevéssé ismert Kiss Balázs kalapácsvetőaranya 1996-ból?

Az említett sportlövőknek korábban szinte semmilyen nemzetközi sikere nem volt, Risztov Éva viszont már a 2000-es olimpián ott volt 15 évesen. 2004-ben 400 méter vegyesen majdnem a dobogóra került, majd a következő évben a még mindig csak 20 éves, érzékeny, lelkileg kimerült, egy ideig nyugtatókon élő lány bejelentette: befejezi a pályafutását. "Nincs bennem kétely, nincs bennem lelkiismeret-furdalás. Felszabadult, jó érzés tölt el, ezért biztos vagyok benne, hogy jó döntést hoztam. Nagyon sikeresnek ítélem a pályafutásomat, és ezzel az érzéssel szeretném ezt a fejezetet lezárni. Szép volt, jó volt, de elég volt" – mondta akkor.

"Jó ideje gondolkodtam az újrakezdésen, s úgy 3-4 hónapja úszom már rendszeresen. A medencések közé nem akartam visszatérni, a 10 kilométer azonban nagy lehetőség, olyan kihívás, amelynek érdemes nekivágni, különösen egy már többször is bizonyított, tapasztalt edző segítségével." Ezt pedig négy évvel később, 2009. március 10-én mondta Risztov Éva. Döntésében nagy szerepet játszott, hogy a 10 km-es nyíltvizi úszás 2008-ban az olimpia műsorába is bekerült.

Az aranyat érő úszásáról csak annyit: ebben a versenyszámban (lényegében) rajt–cél-győzelem nem létezik. Risztov a Hyde parkba kilátogató David Cameron brit miniszterelnök előtt bizonyítota, van ilyen.

Ja, és Risztov még mindig csak 26 éves. Hogy a 2016-os, a 2020-as, sőt, még a 2024-es olimpia sem kizárt az egyszer már visszavonult sportolónak, azt az 5. helyezett német Angela Maurer bizonyítja, aki pár héttel korábban ünnepelte 37. születésnapját.

Kajak-kenu női K-1 500 m Ha én hajnali fél 4-ig nem tudok aludni, mint Kozák Danuta az előző nap megnyert kajak négyes után, akkor a legkevésbé sem valószínű, hogy másnap dél előtt fölkelek, nem beszélve az olimpiai aranyról. Kozáknak egy valószerűtlen hajrával, az olimpiai bajnok Inna Oszipenko-Radomskát megelőzve mégis sikerült.

Azt tudták-e, hogy Danuta édesanyja és a keresztneve is lengyel, és sokáig még a csapattársai is úgy tudták, hogy hivatalosan Danusiának [ejtsd: Danusa] hívják. A Danusia azonban a Danutának a becézett változata.

Kajak-kenu női K-2 500 m Ne szépítsük, Dusev–Janics Natasától és Kovács Katalintól, a szám kétszeres olimpiai bajnokaitól mindenki aranyérmet várt.

A versenyen a német Weber-Dietze páros vezetett, de nem voltunk különösebben kétségbeesve, mivel Kozák futamában sem a győztes húzott el a táv első felénél. Csakhogy a második felénél hiába vártuk a hajrát, így Kovácsék jártak úgy, mint nem sokkal korábban Oszipenko–Radomska: nem sikerült megvédeni a címüket, az ezüstérmet azonban megszerezték.

Ezzel biztossá vált, hogy a pekingi győzők (Kovácsékon kívül Vajda Attila és a férfi pólóválogatott) nem tudják megvédeni címüket. Ilyen 1988 óta nem fordult elő, igaz, akkor nem is fordulhatott, mivel az 1984-es játékokon nem vehettünk részt.

Dusev-Janics keresetlenül őszinte nyilatkozatát hallva pedig már hiányérzet sincs bennem: "A németeknek a nőknél még nem volt aranyuk, szerdán kikaptak tőlünk négyesben, és lehet, hogy most jobban akarták a győzelmet."

Kajak-kenu férfi K-4 1000m Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel ezüstérme nálam majdnem akkora szám, mint Risztov Éva aranya, és ez is kicsit mesébe illő.

A június végi zágrábi Európa-bajnokságon ez a négyes csak az ötödik helyet szerezte meg, Storcz Botond kapitánynak így – mivel lemaradtak a dobogóról – jogában állt volna belenyúlni az olimpia előtt. Storcz bízott a fiúkban, miközben egy másik négyes (Sík Márton, Vereckei Ákos, Bozsik Gábor, Boros Gergely) új válogatót követelt. Azt is vállalták, hogyha kijutnak Londonba, akkor az első hat között végeznek, ha nem, akkor az állami jutalmukat, plusz fejenként egymillió forintot befizetnek a szövetség kasszájába.

Storcz nem fogadta el a kihívást, bízott benne, hogy Kammererék az első hatba jutnak. Ilyen előzmények után már nem csoda, miért lapátoltak annyira a fiúk.

Vízilabda Már megint egy időben adták a vízilabdát és a focit. Kedden azonban se a Debrecen BL-selejtezőjét, se a férfi pólósok olaszok elleni meccsét nem nézte szívesen az ember, most a női póló bronzmeccse és a Videoton genti győzelme is jó program volt. És amit nem hittem volna: a sarki kocsmában nem a focira, hanem a női pólóra kapcsoltak, ami azt bizonyítja: igenis van értéke egy olimpiai bronzmeccsnek.

Ezt a kocsma-dolgot különben onnan tudom, hogy amikor Antal Dóra másodpercekkel a vége előtt elvette a labdát az ausztrál kapustól, és bepöccintette a hálóba, akkorát ordítottak lenn, hogy egy autóriasztó is megszólalt. A szerdai kézimeccs után az idegileg megviselt közvélemény már alig-alig bírt volna el hasonló drámát, a hosszabbításban nem volt igazi esélyünk, az egész meccsen nem is játszottunk túl jól.

A negyedik hely mégis szép sikere ennek a fiatal, igazából a 2016-os olimpiára készülő válogatottnak. A tavalyi vb-n 9. helyen végeztünk, olimpián csak egyszer voltunk 4-ek, négy éve.