Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Meghalt Gyarmati Dezső

2013.08.18. 16:27
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. A miskolci születésű sportember volt az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, mind az ötön érmet nyert: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Londonban ezüsöt, Rómában bronzot, ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108-szor szerepelt.

Gyarmati Miskolcon született 1927. október 23-án, felvidéki szüleivel hamarosan Budapestre költöztek. Előbb ökölvívó, később kézilabdázó volt, de legnagyobb sikereit vízilabdázóként érte el.

Kezdetben kapus volt, de legendás technikáját később már mezőnyjátékosként csillogtatta előbb Újpesten majd a Ferencvárosban. Nemcsak korszakának, hanem az egész sportágnak emblematikus alakja. Utolérhetetlen, megállíthatatlan bal keze volt.

Ésszel játszott egy olyan sportágban, ahol az erőnek mindig nagy szerepe volt. Már húszévesen világválogatott, annál nagyobb elismerés nem létezett akkoriban.

A vízben nyoma sem volt forrófejűségének, ami sokszor bajba sodorta élete alatt, különösen a kommunista időszakban.

1952-ben már olimpiai bajnok, négy év múlva, a melbourne-i játékokon megvédte a címét. Aktívan részt vett a forradalomban, ahogy fogalmazott: eggyé vált vele. Sérülteket, fegyvereket szállított. A kiutazás után az olimpián a forradalmi bizottság elnöke. Nem tért haza, az Egyesült Államokba ment feleségével, a szintén olimpiai bajnok Székely Évával. Nem érezte jól magát New York-ban, kivált amikor kidobóemberként dolgozott, és egy leszámolás közvetlen közeli tanúja lehetett.

Magyarországra 1958-ban tért vissza, az amnesztia ellenére kétéves eltiltást kapott. Amíg nem játszhatott, segédmunkás volt.

1960-ban már visszakerült a bronzérmes csapatba, négy év múlva nyerte újabb olimpiai bajnoki aranyát Tokióban. De nem ez volt az utolsó, mert 1976-ban már szövetségi kapitány. Csapó és Faragó korosztályának edzője lett, ezért önmagát három és félszeres olimpiai bajnoknak mondja.

Edzői diplomája előtt művészettörténész végzettséget is szerzett az ELTE-n. A válogatottat többször is vezette, külföldön is keresett szakember volt – Németországban, Olaszországban is kapott munkát -, majd a rendszerváltáskor politikai szerepet vállalt. 1990 és 1994 között a nagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Közvetlen szerepe volt Puskás Ferenc hazaköltözésében.

Számtalan elismerést kapott – a halhatatlanok közé választották, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeméremmel ismerte el munkásságát -, talán a legfontosabbat 2004-ben, amikor a Nemzet Sportolója lett.

Két lánya született, Andrea édesanyja még Székely Éva, Terézia Eszter édesanyja Bara Margit színésznő.

Unokája, Szilágyi Liliána a jövő nagy úszóreménysége.

A Peterdi Pál által írt önéletrajzi könyvét a következő vallomással zárja.

"Elszálltak az évek, tele fordulattal, izgalommal, kalanddal. Túléltem valamennyit, többnyire sikerült a felszínen maradnom. Az örvények megforgattak, hídlábakat kellett kerülgetnem. Jött egyik a másik után, mindig csak a következőre figyeltem.      
Együtt, masszába sűrítve felidézni mindezt – bizony beleszédül az ember.      
Tudom, nem vagyok egyedül.     
Cudarul derékon kapott bennünket ez a cudar század, ahány kortárs, annyi regény. Akárhányuké még sűrűbb, keményebb az enyémnél.     
Azért hát nézzünk egymás szemébe, ki vagy, mit tettél, aztán ballagjunk békében tovább, mert testvérekké tett bennünket a könyörtelen korszak.      
Ki voltam, és mit tettem?     
Valahol, valamikor talán egybevetik erényeimet – ha voltak –, és hibáimat – mert vannak –, mi lesz az egyenleg, nem tudom.      
De bármi legyen is, vállalom. Mindig is vállaltam.      
Valaki talán megkérdezi: hogy csinálnám, ha újra kezdhetném?      
Ugyanígy! Ülök hát a parton, az évtizedeim hömpölyögnek a lábam előtt. És még mindig azon töröm a fejem: kínálkozhat-e még valaha valami, amibe tiszta szívvel és forró fejjel beugorhatnék?"

Gyarmati Dezső temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség (MVSZ) a későbbiekben intézkedik. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere tudatta, hogy a kerületi önkormányzat a saját halottjának tekinti Gyarmatit. A képviselőtestület 2011-ben választotta a 40 éve a kerületben lakott sportembert a II. kerület díszpolgárává.

Névjegy

Születési idő, hely: 1927. október 23., Miskolc
Elhunyt: 2013. augusztus 18.
Sportág: vízilabda  
Klubjai: Csepeli MTK, UTE, Bp. Dózsa, FTC
Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952, Helsinki; 1956, Melbourne; 1964, Tokió), olimpiai ezüstérmes (1948, London), olimpiai bronzérmes (1960, Róma), Európa-bajnok (1954, Torino; 1962, Lipcse)
Edzőként: olimpiai bajnok (1976), olimpiai bronzérmes (1980), világbajnok (1973), Európa-bajnok (1974, 1977), vb-második (1975, 1978)

1990 és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) listán bejutott országgyűlési képviselője volt

Kitüntetései: a Nemzet Sportolója (2004), MOB-életműdíj (2008), a MOB olimpiai érdemrendje (1994), Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat, 2007), a Magyar Vízilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke