Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Ilyen gazdag még nem volt a magyar sport

2013.12.20. 07:40
Jövőre 168,6 milliárd forintot tol bele a kormány a sportba, ekkora támogatáshoz még sosem juthattak a magyar sportszervezetek. Megnéztük, kik a legnagyobb kedvezményezettek, mire megy majd el a jövő évi költségvetésben gyógyszertámogatásra és gyógyászati segédeszközökre szánt pénz felének megfelelő összeg. Lesz rengeteg új stadion, fellendülhetnek eddig vegetáló sportágak, mint például az atlétika, de még a dzsúdósok is milliárdokkal rendelkezhetnek a jövőben.

Soha nem vándorolt még annyi a pénz a magyar sportba, mint amennyi 2014-től fog. A költségvetésben a kormány összesen 168,6 milliárd forintot szignózott sport- és szabadidős tevékenységekre, szolgáltatásokra. 

Annak megértéséhez, hogy a sportszervezeteknek, szövetségeknek, mit is jelent ez az összeg, álljon itt a tavalyi sporttámogatás, ami százmilliárddal kevesebb (69,2 milliárd), illetve az idei, ami 73,4 milliárd forint volt. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e, vagy szükség van-e ennyire ahhoz, hogy ismét olyan sikeres sportnemzetté váljon Magyarország, mint volt az ötvenes-hatvanas években.

Sorra vesszük, mire megy el a büdzséből ez a 168,6 milliárd. Közvetlenül a sportra közel 108 milliárd forintot terveznek adni, az állam közel hatvanmilliárd forintnyi társasági adóról mond le. Ezeket a TAO-s pénzeket a látványsportok kapják (ezekről bővebben lejjebb írunk), de ezenkívül is vannak még kisebb, sportcélra is fordítható tételek a tervezetben.

A legtöbb pénzt a sportlétesítmények fejlesztése viszi el, amire több mint 80 milliárdot szánnak, az alábbi táblázatban azokat gyűjtöttük ki, amelyek meghaladják az egymilliárd forintot

Az egymilliárdnál nagyobb sporttámogatások 2014-ben (milliárd forint)

Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása  1,7
Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása  2
Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése 2,5
Utánpótlás-nevelési feladatok 1,9
Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása, valamint sportszövetségek adósságrendezése 12
XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztések 1,5
Győr Aréna beruházásának támogatása 4,9
Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciójának, valamint a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. működésének támogatása 1,79
Nemzeti Stadionfejlesztési Program megvalósítása 12
Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása 20
Tüskecsarnok és új uszodakomplexum beruházás támogatása 3,7
Nemzeti Kézilabda Akadémia támogatása  2,3
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4
A 2021. évi úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi vb megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása 2
Szombathelyi sportcélú beruházások támogatása (Szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésének támogatása) 4,6
Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása 4,5
Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása  1,75
Nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok fejlesztésének támogatása 2
Tornaterem-építési program 3
Tanuszoda-fejlesztési program 3

Hosszas egyeztetések után a magyar sportot a kormány három nagy kategóriába sorolta, és ez alapján osztja a támogatásokat. A kormány megkülönbözteti a látványsportágakat, ezek alapvetően olyan csapatsportok, amelyekre az egész világon a legnagyobb figyelem irányul, vagy amelyben Magyarország kiemelkedő. Számukra a társasági adóból a tervek szerint közel 60 milliárd forint jut:

  1. a labdarúgás
  2. a kézilabda
  3. a kosárlabda
  4. a vízilabda
  5. a jégkorong

A második kategóriába a kormány

  1. az asztaliteniszt
  2. az atlétikát
  3. a birkózást
  4. az evezést
  5. a cselgáncsot
  6. a kajak-kenut
  7. a kerékpársportot
  8. a korcsolyasportot
  9. az ökölvívást
  10. az öttusát
  11. a röplabdát
  12. a sportlövészetet
  13. a teniszt
  14. a tornát
  15. az úszást és
  16. a vívást tette

Ezeket elnevezte kiemelt sportágaknak, 2014-ban 12,5 milliárd forintot kapnak (ez a fenti táblázatban szereplő Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása). Nem szerepel a tervezetben, de egyezség van róla – sőt az atlétika és a tenisz esetében már aláírt megállapodás is –, hogy a jövő évtől egy hosszabb fejlesztési koncepció keretében 2020-ig összesen 135 milliárdot hívhatnak le. Magyarul ez a pénz még csak ígéret, és a következő évek költségvetéseiből kell kigazdálkodni, de a kormány a sportban nem szokott viccelni. 

A harmadik csoportról – vagyis az összes többi sportági szövetségről – a Magyar Olimpiai Bizottság gondoskodik (a fenti táblázatban a versenysport támogatása és az utánpótlás-nevelési feladatok terhére), amely az idén 2,5 milliárdot osztott szét az összes hazai sportszövetség között. Tavaly többet, hiszen 2012-ben olimpia volt. Ebbe a keretbe beleszámít a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is. Az 1,9 milliárdos tételt a Héraklész és Sport XXI. keretein belül kizárólag utánpótlás-nevelésre lehet fordítani. Működési támogatásra a MOB további 475 milliót nyújt, a nem olimpiai sportágak pedig 366,2 milliós támogatást kapnak.

Úgy építünk stadionokat, mintha olimpiát rendeznénk

A fejlesztések egyik legköltségesebb része a stadionépítés. Szinte mániákusan építünk, felújítunk stadionokat szerte az országban. 11,455 milliárdból teljesen új stadiont kap a Debrecen, ahol már az építkezés kétharmadánál tartanak, és rögtön a 2014-es választás után át is adhatják az új létesítményt, hacsak be nem gyorsítanak addig.

A ferencvárosi futballklubnak 13,5 milliárdból 22 500 nézőt befogadó arénát építenek – de ennek költségei csak az idei büdzsét terhelték –, amelyet jövőre adnak át. Bár a befektetés tetemesnek tűnik, de Kubatov Gábor, az FTC elnöke, a Fidesz pártigazgatója azzal nyugtatott, „a költségek 38 százaléka visszakerül az állam zsebébe, mert adó és járulékformában befizetik az építtető cégek. A magyar állam emellett el fogja adni a stadion előtti telket. Az én számításaim szerint így kiderülhet a végén, hogy 3-4 milliárdba kerül a stadionunk."

A futballnál maradva más első osztályú csapatok is új stadionban folytathatják, Diósgyőrben például 4,5 milliárdért 15-20 ezres épül. A kormány néhány hete újabb futballstadion-fejlesztési programot jelentett be, ebből a 21 milliárdból már az összes élvonalbeli klub kap, a legtöbbet a Honvéd (5 milliárdot), ebből egy nyolcezres létesítményt alakítanak ki. 32 milliárd megy el a Puskás Stadion felújítására és a köré tervezett Nemzeti Olimpiai Központ beruházására.

Nézőket is lehetne venni

A szép és modern stadionokba most már csak minőségi futball és nézők kellenek. Ez utóbbi lesz a nehezebb: idén a 12. forduló óta, amikor 24 510 szurkoló látta az OTP Bank Liga nyolc meccsét a helyszínen, csökken a nézőszám, a 16. fordulóban már csak 16 803-an voltak.

A magyar sporttámogatás jobban teljesít

Folytassuk a TAO-val. A kormány közvetlen támogatása mellett nem elhanyagolható pluszpénz a sportfejlesztési programokra fordítható, a cégek által felajánlott társaságiadó-kedvezmény, amely a 2014-es tervek szerint 59,588 milliárd forint lesz, és ahogy a stadionépítési lázból is kitűnik, a magyar futball kapja belőle a legtöbbet. Ez az összeg tavaly 19,1 milliárd, a 2012–2013-as idényben már 23,3 milliárd forint volt. Arról nincs pontos információ, mennyi lesz ez az idei szezon végén.

A pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja, és a további húsz százalék is oly módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik – tájékoztatott az MLSZ. A 2012–2013-as időszak jóváhagyott összegeinek részletezéséből kiderül, hogy a tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III. vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban szereplő több mint 1700 egyesületnek kínált előrelépési lehetőséget.

Nem csak futballstadionokat építünk

A hosszú éveken át mostoha körülmények között, szinte támogatás nélkül éldegélő jégkorong szinte a semmiből ért el olyan sikereket, amelyre még a nemzetközi szövetség is odafigyelt. Fokozatosan fejlődve, a harmadik vonalból a hokiválogatott odaért a világ legjobbjai közé, a SAPA Fehérvárral pedig hétről hétre komoly bajnoki meccseken edződhetnek a jégkorongozók, a három országot összefogó magyar bajnokságnak, a Mol Ligának is komoly tétje van. A női hokisok már most világhírnévre tettek szert. Mindezek alapján bátran kijelenthető, hogy aki ma jégkorongba fektet, az biztosan sikert érhet el.

Pedig nagyon messzíről indultak, hiszen néhány éve még, kis túlzással, egy cseh városban több fedett csarnok volt, mint Magyarországon összesen.

Erre reagálva a TAO-s pénzekből most jégkorongcsarnokok is épülhetnek országszerte. Saját pályája lesz a Ferencvárosnak, gyakorló az Újpestnek. Jászberényben és Tatabányán is befedik a már meglévőt, Veszprémben, Szigetszentmiklóson szabványméretű, Kőszegen és Baján gyakorlópálya épül. Lesz jégcsarnoka Egernek és Kazincbarcikának is, emellett az MJSZ komoly összegekkel támogatja az utánpótlás-nevelést is. 

A vízilabda, a kézilabda és a kosárlabda is a látványsportok közé tartozik, így szintén a TAO-s pénzek kedvezményezettje jövőre is. Mégsem ebből, hanem a költségvetésből finanszíroznak több létesítményt. A Nemzeti Kézilabda Akadémiára 2,3 milliárdot áldoz a kormány. Ráadásul ez azt is jelenti, hogy a 2013-as összeg tízszereséhez juthat hozzá a legjobb junior és ifijátékosokat foglalkoztató akadémia. Ugyanez vonatkozik a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok fejlesztésére, amire 2,098 milliárd forintot szánnak, Mosonmagyaróváron pedig 240 millióval járul hozzá a költségvetés az új sportcsarnokhoz. A komplexumban a tervek szerint akár NB I.-es kosárlabda-, kézilabda-, és futsalmeccseket is lehetne rendezni, ha a városnak lenne első osztályú csapata.

Jelentős beruházás lesz az 5000 férőhelyes győri Aréna (4,9 milliárd) is, amelyet leginkább a kézilabdázók használnak majd. Nagy tervek készülnek még a városban, hiszen Győr 2017-ben a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált rendez, erre és a fejlesztésekre 2017-ig összesen 3,1 milliárd forintot fordítanak.

A budapesti Tüskecsarnok befejezésére már korábban vállalást tett a kormány, de más XI. kerületi létesítmények is kapnak pénzt: a Gabányi László Sportcsarnok és a Nyéki Imre Uszoda egyaránt 120-120 millióból fejleszthet. Budafokon 606 millióból épül új sportcsarnok.

2021-es vizes vb-re 20 milliárdot szán a kormányzat. A Dagály strandfürdő térségében – versenyuszoda-komplexum épül. A vb versenyeinek helyszínén az állandó nézőtér 4-5000 fős lesz, amit a világbajnokság idejére 17-19 ezresre lehet bővíteni. Az itt felsorolt létesítmény-fejlesztések tehát nem a TAO-keretet terhelik, hanem ahogy a fenti táblázatból is látszik, a magyar kormány vállal ezekre garanciát a 2014-es költségvetésből.

2020-ig 135 milliárd 16 kiemelt sportágnak

A táblázatunk adatai szerint a sportágfejlesztési koncepcióra 12,5 milliárdot költ jövőre a kormány. Ahogy a lenti adatokból kitűnnek, több mint a háromszorosát, mint 2013-ban, amikor is ez az összeg még csak 4,03 milliárd volt. A pénzből az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, az ökölvívás, az öttusa, a sportlövészet, a torna, az úszás, a vívás és a korcsolyasport, valamint úgynevezett projektfinanszírozás keretében az asztalitenisz, az evezés, a kerékpársport, a röplabda és a tenisz részesül.

A támogatáshoz az érintett sportágak részéről egy olyan szakmai program elkészítése volt szükséges, amely a sportág fejlesztési stratégiáját 2020-ig tartalmazza, a kormány pedig ezen időszakig 135 milliárddal támogatja a ezek a sportágakat. A tizenhat szerencsés sportág létesítményfejlesztésre is kap még 4 milliárdot jövőre.

A támogatott szövetségek és a támogatások összege 2013-ban

Magyar Úszó Szövetség 736,5 millió forint
Magyar Birkózó Szövetség 459,1 millió forint
Magyar Kajak-Kenu Szövetség 336,3 millió forint
Magyar Atlétikai Szövetség 314,5 millió forint
Magyar Öttusa Szövetség 304,9 millió forint
Magyar Vívó Szövetség 301,6 millió forint
Magyar Torna Szövetség 295,3 millió forint
Magyar Ökölvívó Szakszövetség 295,2 millió forint
Magyar Judo Szövetség 250,4 millió forint
Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 211,2 millió forint
Magyar Röplabda Szövetség 119,5 millió forint
Magyar Tenisz Szövetség 107,5 millió forint
Magyar Kerékpársportok Országos Szövetsége 94,4 millió forint
Magyar Evezős Szövetség 93,3 millió forint
Magyar Sportlövők Szövetsége 65,5 millió forint
Magyar Asztalitenisz Szövetség 43,7 millió forint

A fenti fejlesztési stratégiák kidolgozása után már több sportággal megegyezett a kormány, így a 2020-ig terjedő időszakra többek között az atlétika, tenisz, cselgáncs, sportlövő, röplabda jutott jelentős támogatáshoz. Egészen elképesztő összeget, közel 18 milliárdot kap majd az atlétika. Ebből 12 milliárd forintot létesítményfejlesztésre, egymilliárdot akadémiákra, 2,3 milliárd forintot pedig az utánpótlásra fordíthatnak majd. Több ezer pedagógus kap majd kölyökatlétikai programhoz szükséges képzést, így a jövő atlétái remélhetőleg ezekből a műhelyekből indulnak majd el a siker felé. Szükség is lesz erre, mivel világbajnoki aranyat még sosem nyert magyar atléta, olimpián pedig 10 aranyérmünk van, Pars Krisztián londoni aranya előtt Kiss Balázs nyert legutóbb, 1996-ban.

Négy milliárd jut a teniszre, amelyet azért is fontos kiemelni, mivel a környező országokat figyelembe véve talán itt van a legnagyobb lemaradásunk, és a legnagyobb felzárkóztatásra ebben a sportágban lenne szükség. A legjobb 200-ban – férfiakat és nőket is figyelembe véve – egyetlen magyart, Babos Tímeát (88.) találunk, míg mondjuk a szlovákoknak hat női és négy férfi teniszezőjük szerepel a világ elitjében.

A támogatás nagy részét az utánpótlásra fogják költeni. A 14-17 éves tehetségeket érintő Csillagok a jövőbe, továbbá a kisebbek számára meghirdetett Play&Stay minitenisz és az Iskolatenisz programon túl a szövetség négy-öt vidéki edzésközpontot – Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Nyíregyházán és Pécsen – is létre kíván hozni a közeljövőben. A 14-17 éves közötti tehetségekben nincs hiány – Valkusz Máté, Bíró André, Stollár Fanny, Szlavikovics Szabina, Gálfi Dalma – az ő versenyeztetésükre is juthat keret. Néhány év múlva talán már az sem lenne álom, ha a világ legjobbjait láthatnánk Magyarországon játszani. 

A teniszhez hasonlóan röplabdában is elég rég volt okunk örülni, a férfi és a női válogatott 31 éve nem jutott el a világbajnokságra. Most a nőknek van még erre némi esélyük, de már az is bravúr volt, hogy az utolsó selejtezőtornára kijutottunk. Az állam a jövő év közepéig 329 millió forintot, az európai szövetség pedig 200 ezer eurót ad a felzárkóztatásra, fejlesztésekre. A szerződések aláírása jó hatással volt a környezetre, további két cég jelentkezett már, hogy támogatná az MRSZ-t.

Az év utolsó napjaiban a megtörtént a hosszú távú célok megfogalmazása, a röplabda 2020-ig összesen 4,2 milliárd forint állami támogatást kap. Az első ütemben, idén 329 millió forintot kapott a Magyar Röplabda Szövetség, amelyet 2014. július 1-jéig kell felhasználnia. Poór Csaba, az MRSZ elnöke elmondta, hogy a 4,259 milliárd forintból 2020-ig mintegy 2 milliárdot továbbítanak a kluboknak, míg 1,5 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre kívánnak felhasználni.

A sportlövők 4,9 milliárddal gazdagodnak 2020-ig. A Magyar Sportlövők Szövetsége a sportág rossz létesítményhelyzetének javítását és utánpótlásbázisának növelését vette célba sportágfejlesztési koncepciójában.

Az év utolsó heteiben két sportág könyvelhetett el hosszútávú támogatást. A kajak-kenu 2020-ig összesen 13,4 milliárd forint állami támogatást kap sportágfejlesztésre. Ebből 2013-ban 1,322 milliárdot, melyet 2014. június 31-ig lehet felhasználni. 210 millió jut szakmai feladatokra, 986 millió létesítményfejlesztésre, 126 millió pedig a kiemelt edzői programra. A cselgáncssport 2020-ig összesen 11 milliárd forint állami támogatást kap, jövőre 665 millió forinthoz jut a sportág.

Az úszás is a sikersportágak közé tartozik, utánpótlása erős, ennek fejlesztésére juthat újabb forrás. A támogatás első, kézzelfogható eredménye: a közvetlen elit mellett az idei korosztályos úszóviadalokon (EYOF, junior Európa-bajnokság, junior világbajnokság) érmet szerző tehetségek is helyet kapnak a válogatottban, így aztán rekordnagyságú, 26 fős csapat vehetett részt a decemberi, dániai rövidpályás úszó Eb-n. Idén 639 millió, 2020-ig pedig összesen 14 milliárd forinttal támogatja a hazai úszás fejlesztését a kormány.

Szép, új világ jön

Természetesen akadnak olyan sportágak is, amelyek kimaradtak abból a 21-ből, amelyek a százmilliárd feletti állami pénzből tehetik sikeresebbé a jövőt. A súlyemelőknél ebből botrány is volt, a tagság az elnököt okolta, végül ígéretet kaptak a MOB-főtitkártól, hogy megpróbálnak maradék pénzekből, átcsoportosításokból pluszbevételeket biztosítani a kiemeltek köréből kimaradó sportágaknak, így a súlyemelőknek is.

A fővárosi klubok is fellélegezhetnek, november 19-én jelentették be, hogy az állam átvállalja hat nagy – az MTK, a Ferencváros, a Honvéd, az Újpest, a Vasas, a BVSC – adósságát. Arról pontos információ nincs, hogy milyen adósságokat, de azt már tudni lehet, hogy a sportegyesületeknek 2020-ig évente 300 millió forint támogatás jut, ezen kívül a kormány közel 5 milliárd forintot ad létesítményfejlesztésre, és megszabadítja a klubokat az egyenként több százmillió forint tartozástól is, ami azért a fenti hat klubnál igen csak változó.

A magyar sport történeték legnagyobb fejlesztése folyik, de ettől még holnapra nem lesznek világverő sportolóink, csapataink. A kormány úgy tervez, legkésőbb 2020-ra már mérhető eredményeket kell felmutatni, és addigra az is kiderül, megérte-e ezt a temérdek pénzt ezekre a célokra fordítani, és hogy a sportágfejlesztésekre szánt összegek oda jutnak-e, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Ezt a cikket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!