Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Timót, Xénia
-8 °C
-1 °C

A 10 billió forintos olimpia

2014.01.21. 00:49
Alig maradt három hét a XXII. téli olimpiai játékokig. Magyar idő szerint február 7-én, 17 órakor kezdődik el az ünnepélyes megnyitó a Szocsiban, az olimpiai parkban található 40 ezer férőhelyes "Fisht" stadionban. Az olimpia még el sem kezdődött, de már minden lehetséges pénzügyi és korrupciós rekordot megdöntött. Ez lesz minden idők legdrágább és legkorruptabb olimpiája.

Ami Magyarországnak a Balaton, az Oroszországban Szocsi és a környékén található üdülőterület, amely már jó ideje Putyin elnök személyes kedvencei közé tartozik. Az orosz elnök rendszeresen a Szocsi melletti elnöki rezidenciában fogadja más államok képviselőit, valamint itt szokta tölteni a nyári és a téli vakációját is.

Az orosz rendszerváltás után a szocreál épületekkel teli Szocsiba jelentős állami forrásokat csoportosítottak át, hogy egy világszínvonalú üdülővárost hozzanak létre. A folyamatos válságok miatt ez csak döcögősen ment. A fordulópontot a téli olimpia rendezési jogának elnyerése jelentette 2007-ben. Egy évre rá jelentős építkezések kezdődtek.

Az oroszoknak öt évük volt arra, hogy felépítsék az olimpiához szükséges teljes infrastruktúrát. Szocsiban az új vízelvezető csatornák miatt több új hidat kellett felépíteni, új közlekedési csomópontokat, 365 kilométer új utat, valamint 50 kilométer autópályát. Szocsi új, 60 kilométer új vasútvonalat is kapott, rajta vadonatúj Siemens vonatokkal. A Szocsiban lakó emberek szerint az olimpia megmentette a várost, mivel így az egész világ megismeri a nevét, és azt remélik, hogy az olimpia után sok turista látogat el hozzájuk. De ne szaladjunk ennyire előre.

A terv

Oroszország 2007-­ben nyerte el az idei téli olimpia rendezési jogát a Nemzetközi Olimpia Bizottság Guatemalában tartott ülésén, ahol az osztrák Salzburgot és a dél-koreai Pjongcsangot utasította maga mögé. Az olimpia Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy álma volt, ezért ő is elutazott a guatemalai ceremóniára. Az orosz pályázat akkoriban 12 milliárd dollárra (2500 milliárd forint) becsülte a téli olimpiai játékok kivitelezését.

Az olimpia projektben több új sportkomplexumot, stadiont, utat kellett felépíteni, ráadásul a gigaépítkezéseknek elég gyorsan el kellett kezdődniük. Ilyen esetekben mindig előfordul korrupció, hatványozottan igaz ez a világ egyik legkorruptabb országára, Oroszországra is.

Minden túlárazva

A tervek alapján Szocsiban megrendezendő olimpia 12 milliárd dolláros költségének legnagyobb részét közvetlen állami támogatásból, a másik részét pedig magánbefektetők és állami tulajdonban lévő cégek befektetéseiből valósították volna meg. Ha csak az eredeti összegért valósultak volna meg beruházások, akkor is ez lett volna minden idők legdrágább téli olimpiája, de a kivitelezési nehézségek és a korrupció miatt a végleges költségek az eredeti ár négyszeresére nőttek.  

A hivatalos adatok szerint a szocsi olimpia összköltsége már most meghaladta az 51 milliárd dollárt, ami magyarra fordítva 11 ezer milliárd forint, azaz 11 billió, ami kb. az éves magyar költségvetés kétharmada, és ekkora összegből ki lehetne fizetni a magyar államadósság felét.

Az eddigi legdrágább olimpia, a pekingi sem került ennyibe, a hivatalos kínai adatok szerint a 2008­-as nyári játékok összköltsége 42 milliárd dollár volt, a 2010­-es vancouveri téli olimpia költsége alig érte el az 5 milliárd dollárt, a 2012­-es londoni nyári olimpia pedig 15 milliárdba került. A Bloomberg hírügynökség számításai szerint a pekingi olimpián összesen 302 versenyszám volt, és ha a költségeket lebontjuk egy esemény megrendezésére, akkor 132 millió dollárt költöttek rendezvényenként. Szocsiban összesen 98 versenyt rendeznek, így egy versenynek a rendezési költsége az 520 millió dollárt is meghaladhatja, de ezek csak előzetes adatok.

A magas költségek miatt több orosz ellenzéki politikus is élesen bírálta szocsi olimpiai építkezéseit. Az ellenzéki Szabadság népe politikusa, Borisz Nemcov Putyint figyelő blogján kimutatta, hogy a Szocsiban felhúzott stadionok és pályák a nemzetközi trendhez képest átlagosan háromszor többe kerültek, de volt olyan sípálya is, amit tízszeresen túláraztak. A politikus elemzésében kiszámította, hogy a pekingi központi stadion egy nézőre jutó költsége 5700 dollár, a londoni olimpián egy nézőre jutó költség 9450 dollár, addig a Szocsiban található Fisht-stadion egy nézőre jutó költsége 19 500 dollár volt. Összehasonlításként a legdrágább magyar stadion férőhely/fő tekintetében az épülő felcsúti, egy főre jutó költsége 4500 dollár.

A legtúlárazottabb a síugrópálya volt. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a síugrópályák építési költsége egy főre vetítve 4500 dollárba kerül, ehhez képest a Szocsitól éjszakra található Krasznaja Poljanaban található komplexum építési költségei meghaladták a 36 ezer dollár fő/férőhely építési költséget, és így is nyolcszorosan meghaladták az előre kalkulált árat.

 

Nagy a korrupció

Az olimpiai építkezésekkel kapcsolatban az orosz elnök és a kormány általános kommunikációja az, hogy az építkezések nagy részét „tisztességes  magánbefektetők” segítségével sikerült kivitelezni, de ez így nem igaz. Az olimpiai építkezésekben szinte csak olyan cégek fektettek be tőkét, amik részben vagy teljesen állami tulajdonban vannak, ilyen a Gazmprom, a Szberbank és az Orosz Állami Vasút (RZSD). Volt két orosz oligarcha, akik pénzt fektettek az építkezésekbe, de az ő költségeiket is egy állami tulajdonú vállalat, a Vnyesekonombank fedezte.

Az olimpia építkezések nagy részét egy állam által gründolt cég, az Olimposztroj végezhette el. A céget négy olyan ember vezette, akik közel állnak az Egységes Oroszország kormányzópárthoz. 2010-­ben az Olimposztroj egyik vezetőjét 27 rendbeli csalással és sikkasztással vádolták meg, de az ügy el sem jutott a bíróságig.

A kormány még 2007­-ben ígérte meg, hogy az Olimposztroj felett az orosz parlamentnek ellenőrzési joga lesz, de amikor az ellenzék a cég gazdálkodására volt kíváncsi, és egy bizottság felállítását szorgalmazta, a kormányzópárt leszavazta a javaslatukat. Az Olimposztrojon keresztül az 51 milliárd dolláros összeg mintegy 20 százaléka folyt át.

Közbeszerzések hiánya

Az olimpia miatt Szocsinak és környékének nő a gáz- és elektromosáram-igénye, amit a régi vezetékek már nem tudtak kielégíteni, ezért egy új gázvezetéket kellett építeni. A kivitelezőt a Gazprom közbeszerzés nélkül választotta ki, és az a Sztrojgazmontazs lett, amelynek tulajdonosa Arkadij Rotenbereg, Vlagyimir Putyin gyerekkori barátja. Ahogy az olimpiai építkezések többi részénél, a költségek itt is túlszaladták a költségvetést.

A Sztrojgazmontazs összesen 1224 kilométer vezetéket épített. A teljes projekt ára meghaladta a 8 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy a vezeték építése kilométerenként 3,6 millió euróba került, ez hétszer több, mint az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat gázvezeték kilométerenkénti ára.

A Rotenberg család egyébként nem csak gázvezetéket épített, cégeik az útépítések körül is feltűntek. A több millió eurót érő beruházásokat szintén közbeszerzés nélkül kapták meg. Rotenberg nem tudta tartani a szoros tempót, sorozatosan kitolta a befejezési határidőt, és a végén, amikor már nem tudta befejezni a kívánt határidőre az építkezést, inkább túladott a cégén, ezzel másra hárítva a felelősséget.

Nincs itt semmi látnivaló!

A túlköltekezéseket a széles nyilvánosság nem fogadta jó szívvel, többen – joggal – korrupciót kiáltottak, vizsgálatokat, elszámoltatást követeltek. Az állami cégeket és a költségvetést ellenőrző orosz számvevőszék is vizsgálódott, de csak annyit állapítottak meg, hogy az „eredeti költségvetést 0,7 milliárd dollárral lépték túl”. Ezért a számvevőszék nem javasolt büntetőfeljelentést, és nem is tudott arról, hogy más esetben indult­-e. A számvevőszék számításait több orosz lap is furcsának találta, mivel nyilvánvalóan megvédték a kivitelezőket és nem vettek figyelembe több szempontot.

De nem csak a korrupciós esetek okoztak botrányt. Előfordult olyan eset, amikor egy olimpiai létesítménynek kellett a hely, de az útjában állt egy lakóház, ahol egy család lakott. A hatóságok felkínálták nekik, hogy elköltözhetnek, de ők nem akarták. A hatóságok nem vártak sokáig, beperelték a tulajdonost tiltott helyen való építkezésért. Később előzetes figyelmeztetés nélkül kikapcsolták a vizet, majd az udvarukon álló faházikót dózerolták le, és végül pár napra rá a lakóházat is.

Voltak problémák az autópálya-építéseknél is. 2012­-ben hivatalosan is elmarasztalták a Primorskij Kraj kormányzóját, amikor egy domboldalra épített autópálya­szakasz megcsúszott, de nemcsak egyszer, hanem egymás után háromszor. Olyan eset is volt, amikor egy autópálya-alagútban kisebb omlás történt. Ez elég volt az alagút fölött álló lakóházaknak, hogy megdőljenek. Mivel a házakat pont akkor építették, személyi sérülés nem történt

Mi került ennyibe?

Minden olimpia esemény után fennáll a szervezők egyik legnagyobb problémája, hogy a milliárdokért felépített stadionok kihasználatlanul fognak állni. Az építkezés megkezdése előtt erre is gondoltak a kivitelezők, és már ennek fényében építették a komplexumokat. A nyitó és záró ceremóniának helyet adó 40 ezres stadiont át lehet alakítani  focistadionná, ugyanis ez lesz a  2018­-as oroszországi foci-világbajnokság  egyik meccshelyszíne is.

Úgy néz ki, hogy az egész orosz sportéletet Szocsira alapozzák majd, ugyanis az olimpia és 2018-as világbajnokság helyszíneként Szocsi 2014-től a Forma-1-nek is helyet ad.

Forma-1 Szocsiban

A szocsi F1-pálya építése még 2010-ben kezdődött el. Ahogy minden más Szocsiban, a pálya végleges építési költségei is megsokszorozódtak. Eredetileg 200 millió dollárért épült volna, ami a tavaly szeptemberi átadásra már 400 millió dollárra nőtt.

Az olimpiára közel egymillió érdeklődőt és 6000 sportolót várnak. A városnak nincs ennyi szálláshelye most sem, de a kivitelezők 30 ezer új szállodai szobát építettek a meglévő ugyanennyihez. A sportolóknak biztosan akad szállás a három olimpiai faluban, ahol több mint 6000 sportoló elfér. Az olimpiai falvakban összesen 58 épületet kellett felhúzni.

Oroszország nem először rendezhet olimpiát. 1980­-ban még a kommunista Szovjetunióban Moszkva rendezhette meg a nyári olimpiai játékokat, amelyet az Egyesült Államok bojkottált az afganisztáni megszállás miatt. Magyarország az éremtáblázaton a 6. helyen zárt. 

Robbantások nem messze Szocsitól

Tavaly december 29­-én délelőtt tízkor robbantás rázta meg a Szocsitól 700 kilométerre lévő Volgográd forgalmas pályaudvarát. A hivatalos adatok szerint legalább tizenhat ember meghalt. Egy nappal később egy trolibuszon robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő, nem kevesebb mint tíz ember meghalt. A két robbanásban a hivatalos adatok szerint 33 embert gyilkoltak meg, és több mint százan kórházba kerültek.

A robbantások mögött a sajtó a csecsen hadurat, Doku Umarovot sejti. Doku vállalta magára a 39 emberéletet követelő 2010­-es  moszkvai metrómerényleteket, valamint a 2011­-es robbantást a főváros melletti domogyedovói repülőtéren, ahol harmincheten haltak meg. Az a kérdés, hogy a jövőre 50 éves, erdei videoüzeneteken felbukkanó, legutóbb a szocsi téli olimpia bedöntését megígérő főgonosz egyáltalán létezik­-e.

A decemberi robbantás helyszíne, a lezárt volgográdi pályaudvar
A decemberi robbantás helyszíne, a lezárt volgográdi pályaudvar

A merényletekkel kapcsolatban több publicisztika jelent meg a sajtóban. Egyesek szerint  a volgográdi robbantásoknak nincs közük a közelgő olimpiai játékokhoz, ám a többségi vélemény szerint ez csak előszele volt egy vagy több nagyobb, de már majd az olimpiára tervezett robbantásnak. Az orosz hatóságok azt ígérik, biztonságos lesz az olimpia, igaz, nem is lesz könnyű bejutni Szocsiba. Január 7­-én a téli olimpia megnyitója előtt érvénybe léptek Szocsi körül azok a biztonsági intézkedések, amelyek fokozottan korlátozzák a civilek mozgását a városban. Engedély nélkül például 100 kilométernél közelebb nem autózhatnak az olimpiát fogadó városhoz.

Több politikus lemondta

Az orosz parlament tavaly július elején szavazta meg a  „nem­ hagyományos szexuális kapcsolatok propagandáját” tiltó törvényt, ami egy átfogó program része, a „tradicionális orosz értékek” népszerűsítése a „nyugati liberalizmussal” szemben. Utóbbi ugyanis a Kreml és az ortodox egyház szerint hozzájárul a fiatalok megrontásához. Eszerint pénzbírságot vagy tizenöt nap fogházat is kaphat az, aki például szivárványszínű zászlót visz magával. A törvény ellen több emberjogi szervezett is tiltakozott. A homoszexualitás kriminalizációja miatt több befolyásos politikus nem vesz részt a téli olimpián: Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök mellett így döntött David Cameron, Nagy­-Britannia miniszterelnöke, Justin Harper kanadai kormányfő és Joachim Gauck német elnök is.

Lesz­-e hó?

A szocsi olimpia ötletét többen már a kezdetektől támadták, mivel az ellenzők szerint Oroszországban egyetlen olyan hely van, ahol télen nincs megfelelő mennyiségű és minőségű hó, és az pont Szocsi. Több orosz időjós és geológus szerint nem lesz elegendő hó a játékok megrendezésére, mivel Szocsi amúgy egy tengerparti üdülőváros a Fekete-tengernél. Az is igaz, hogy valamennyi síverseny Szocsitól 60 kilométerre lesz, magasan a tengerszint felett, a Krasznaja Poljanában.

Tavaly december közepén kisebb riadalmat okozott az, hogy több mint fél hónappal a megszokottnál előbb esett le az első hó, de szervezők szerint ez ki fog tartani februárig. Orosz sajtóértesülések szerint ha az olimpia idején nem lesz megfelelő a hóvastagság, akkor egy izraeli cégtől fognak nagy mennyiségű mesterségesen előállított havat vásárolni.

Magyarország, jelen

Magyarország 18­-20 versenyzővel képviselteti majd magát Szocsiban. Ez reális egy olyan országnak, amely létesítményei és földrajzi adottságai miatt nem erős a téli sportokban. A legvalószínűbb, hogy 19 versenyző utazhat: tíz korcsolyázó, hét síelő, egy szánkós, egy snowboardos.



  • Vennék
  • Hírek