Fellázadtak az egyetemi sportolók, megváltoztathatják az amerikai sportot

Az amerikai egyetemi sportolók helyzete gyökeresen változhat meg annak a szerdán született munkaügyi bírósági ítéletnek köszönhetően, amely nekik kedvez, hosszabb távon akár be is dőlhet az évtizedek óta működtetett rendszer.  

A Northwestern Universityn tanuló sportoló diákok egy csoportja a korábbi amerikaifutballista irányító, Kain Colter vezetésével beperelte az intézményét. Azt szerették volna elérni, hogy alkalmazotti státuszba kerüljenek, így szakszervezetet is alapíthatnak, ez elmozdítaná a játékosok és a rajtuk milliókat kereső egyetemek között évek óta zajló vitát. A szándékaikat sokan támogatják, az is jelzésértékű, hogy a perköltségeket az amerikai acélmunkások szakszervezete állta. 

Tavaly nyáron az amerikai sportélet egyik legfontosab témájáva lépett elő az egyetemi sportolók helyzete. Több fórumon már évek óta vitatják, amatőrként, diákként kell-e kezelni azokat a kosárlabdázókat, amerikaifutballistákat, akik egy nagyobb egyetemen évente több tízmillió dollárnyi bevételt termelnek egyetemük sportprogramjának, de ebből ők nem profitálhatnak. 

Az indoklás szerint szerdán azért született az egyetemi sportolók számára kedvező ítélet, mert rengeteg időt, olykor heti ötven órát áldoznak arra, hogy a pályán jó eredményeket érjenek el, ösztöndíjuk pedig nagyban függ attól, hogyan teljesítenek a mérkőzéseken. 

A Colter és társai, vagyis a College Athletes Association által elért eredmény (ez egyelőre csak a magánegyetemekre vonatkozik) azért óriási hír, mert az amerikai egyetemeken már hatvan éve működik a sportoló-tanuló státusz: a méregdrága egyetemi felsőoktatást az intézmények állják, a megfelelő felszerelést is biztosítják a játékosaik számára, a rendszernek azonban megvannak a maga hibái. A sportolók nem fogadhatnak el ajándékokat, pénzt, ami nem az egyetemtől származik, ebből több balhé is volt már az elmúlt években, és a sportéletet irányító NCAA azt kezdhet a jogokkal, amit akar. A népszerű játékosok megjelenését például milliós eladásokat termelő videojátékokhoz adhatják el, míg a sportolók ebből semmilyen bevételt nem látnak. 

Nem csak a pénzről van szó, sőt

Sokan azt hiszik, az egyetemisták elsősorban a pénzkeresésért szeretnék, hogy szakszervezetet alapítsanak, pedig ez nem így van. Egyik legfontosabb törekvésük, hogy az aktív és a korábbi egyetemi sportolók számára biztosított legyen az orvosi ellátás, ha az sportsérülés következménye.

El akarják érni, hogy az egyetemek a sportoló diákok tanulmányaival is foglalkozzanak, és az intézmények ne csak azt tartsák szem előtt, sztárjaik hogyan teljesítenek a pályán. Az első osztályú bajnokságban szereplő egyetemek kosárlabdázóinak és amerikaifutballistáinak mindössze ötven százaléka fejezi be diplomával a felsőoktatást, ha valaki súlyosan megsérül, akár az ösztöndíját is bukhatja. A perelő sportolók nem tagadják, szeretnének jobb, nagyobb értékű ösztöndíjat is kapni. 

Azt is elvárják, hogy az illetékes szervezetek tegyenek többet a játékosok testi épségének védelméért, az egyetemi csapatok orvosi stábjai nagyobb keretből gazdálkodhassanak. Pont a napokban halt meg a haditengerészet akadémiájának egyik játékosa, aki korábban edzésen lett rosszul, majd kómába esett. 

Ez nem jó út

Az egyetemi sportéletet irányító NCAA, a Northwestern University és a nagyobb konferenciák nincsenek elragadtatva az ítélettől, ők továbbra is úgy vélik, egy sportoló diákot nem lehet alkalmazottként kezelni. A szervezet jogásza elismerte, hogy a rendszeren finomítani kell, de szerinte „nem szabad eldobni egy olyan rendszert, ami az elmúlt évtizedekben diákok millióinak segített bekerülni az egyetemre." Hozzátette,  "a diáksportolók 99 százalékából sosem lesz profi sportoló, mi pedig azt szeretnénk, hogy sikeresek legyenek az órákon, a pályán és az életben.” 

És akkor most mi lesz?

Az ügy valószínűleg a legfelsőbb bíróságig megy majd, az év végére születhet végleges ítélet. Mindenesetre a mostani döntés értelmében a Northwestern University amerikaifutballistái dönthetnek úgy, hogy a CAPA képviselje az érdekeiket. Állítólag az összes sportoló így fog dönteni az egyetemen, igaz amióta elkezdődött a per, voltak összeütközéseik az intézményükkel és a sportprogram vezetőivel, így kiszolgáltatva is érezhetik magukat.