Meghalt a szöuli olimpiai bajnok kardcsapat hőse
További Sport cikkek
- Csonka Dorottya aranyérmet nyert a korosztályos vívó-világbajnokságon
- 24 óra alatt elvitte az agyhártyagyulladás a 17 éves tornászlányt
- Meghalt Györfi János kézilabda-mesteredző
- Túl van a válogatók felén a HELL Boxing Kings, a fődíj több ezer bokszolót mozgatott meg
- Nem kímélték a doppingellenőrök a magyar Copperfieldet
Hosszan tartó súlyos betegségben csütörtökön elhunyt Gedővári Imre olimpiai és világbajnok kardvívó.
A 62 éves sportember haláláról a családja tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubját.
Gedővári olimpiai aranyérmes volt csapatban az 1988-as szöuli olimpián, emellett az 1980-as moszkvai ötkarikás játékokon nyert még két bronzérmet is - egyéniben és csapatban.
A nyúlánk, vékonydongájú, kiváló ütemérzékű balkezes kardozó legemlékezetesebb asszója az 1988-as olimpia csapatversenyének utolsó párharca volt. A szovjetek Szöulban már 8-4-re vezettek, a magyarok 8-7-re felzárkóztak, ekkor Gedővári Alsannal vívott és saját asszóján belül 1-4-ről egyenlített, majd 5-4-re nyert, így a 8-8-as végeredmény jobb találataránnyal aranyat ért.
Háromszoros világbajnok volt: Hamburgban 1978-ban, Clermont-Ferrandban 1981-ben és Rómában 1982-ben egyformán a válogatottal ért fel a csúcsra.
Egyéniben világbajnoki ezüstöt és bronzot szerzett, előbbit 1981-ben, utóbbit 1982-ben, emellett csapatban kétszer volt ezüst-, és háromszor bronzérmes vb-ken.
Európa-bajnokságon egyéniben is győzött, 1981-ben Foggiában bizonyult a legjobbnak.
Az Újpesti Dózsa és a Vasas SC vívójaként tízszer nyert magyar bajnokságot.
Gedővári Imre kora kiemelkedő kardvívója volt, mégsem sikerült egyéniben olimpián vagy világbajnokságon győznie, emiatt azonban – amint azt az MTI-nek a 60. születésnapja előtt mondta - nem volt benne hiányérzet.
„Amikor abbahagytam, azért tettem, mert már untam a sok utazást, bár fizikailag még bírtam volna a vívást. Ha újrakezdhetném, ugyanígy csinálnám!" – mondta akkor.
Őt választották meg az év hazai vívójának 1978-ban és 1984-ben. 1989 januárjától 1991 nyaráig a Magyar Vívószövetség főtitkára, 1991 februárjától 1996 decemberéig az UTE elnöke volt. (MTI)
A magyar sport egyik legnagyobb sztárja volt
„Nagyon közel álltunk egymáshoz, nehéz tudomásul venni, hogy elvesztettünk egy ilyen értékes embert. Fiatal vívóként az első pillanattól kezdve, hogy ’74-ben az Újpesti Dózsához kerültem, rengeteget tanultam tőle, igazi példakép volt a számomra. Úgy csodáltam, mint soha egyetlen más vívót. Élete utolsó szakaszában már borzalmasan szenvedett, de megnyugvást jelent, hogy nemrégiben legalább el tudtam köszönni tőle. Mindig a társaság középpontja volt, és a páston is bármikor számíthattunk rá, az utolsó asszót is ő nyerte meg Szöulban. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában, sőt azon kívül is hatalmas tisztelet övezte. A magyar sport egyik legnagyobb sztárja volt” – emlékezett meg Gedővári Imréről a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi főtitkára a Mob.hu-n.
„Tíz éven keresztül voltunk csapattársak a válogatottban, a szöuli siker volt természetesen a csúcspont. Nemcsak versenyen, de edzésen is gyakran ismételgettük: szép volt, Imre! Egyszerűen nem lehetett betelni azzal, ahogyan a karddal bánt.
A virtuozitása mellett az odaadása, a hozzáállása is példaértékű volt, rengeteg munkát beletett abba, hogy ilyen sikereket érjen el.
Ő volt az mindig, aki húzta a csapatot, aki vitte a puttonyt, az edzések után is ő noszogatott minket, hogy menjünk még egyet focizni. Igazi csapatember volt, aki élt-halt a sportért. Nagyon fáj, hogy már nincs köztünk.” – mondta róla egykori csapattársa, Nébald György.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.