Szanaszét törik a rögbisek a gerincüket

A Leeds Metropolitan University megdöbbentő adatokat tartalmazó tanulmányt közölt szerdán a rögbisek gerincsüléseiről. Az egyetem kutatásából kiderül, hogy a sérült játékosoknál átlagosan legalább két törött csigolyát találtak, de az sem túl kedvező adat, hogy a 95, a vizsgálatban részt vevő rögbisnél összesen 120 csigolyasérülés volt.

Fotó: Martin Bureau / AFP

A PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány nem sokkal azután készült el, hogy az ausztrál rögbis, Alex McKinnon lebénult, miután két csigolyája is eltört, ahogy három ember szerelte egyszerre egy mérkőzésen.

A Dr. Karen Hind által vezetett kutatás során 95 játékost vizsgáltak csigolyatörési kockázatbecslés (VFA) és kettős energiájú röntgensugár elnyelődésének (DEXA) módszerével. 

A 95 rögbisből 51-nél találtak csigolyasérüléseket, összesen 120-at. Ezek közül 74 volt könnyű, 40 közepes és hat súlyos. 37 játékosnál, vagyis 33 százalékuknál találtak egynél több törést, és három olyan is volt, akiknél öt törött csigolyát állapítottak meg – egy ebből mindegyiküknél súlyos mértékű volt, illetve további ötnél volt legalább négy törés.

A törések többsége a 8-as, 9-es és 10-es háti csigolyákat érintette, míg a súlyos töréseket a 7-es, 8-as és 12-es háti, illetve a 3-as és 4-es ágyéki csigolyákon tapasztalták. 

A vizsgálatok során nem találtak kimutatható különbséget a ligarögbi és az uniós rögbi szabályai szerint játszó játékosok között, mint ahogy a támadó- és védőjátékosok között sem.

„Arra jutottunk a kutatás során, hogy a normál lakossághoz képest jóval nagyobb arányban fordulnak elő csigolyatörések a rögbijátékosoknál, akik komoly fizikai kontaktnak vannak kitéve a sport során, ezzel pedig jelentősen nő a komoly sérülések kockázata. Ez a kockázat ráadásul tovább nőtt a sport profivá válásával, hiszen a nagyobb, erősebb játékosok előnyt jelentenek a csapatoknak."

„A rögbimeccseken tapasztalt ütközések akár 7-10 g körüli erőhatást is jelenthetnek. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy a rögbisek gerincfelépítése eltér-e a normál lakosságétól, ugyanakkor a vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az ütközések során a gerincre kifejtett erők meghaladják azt, amit a csigolyák el tudnak viselni” – összegzett Karen Hind. Hozzátette, hogy ezeket a sérüléseket csak súlyosbítja az, hogy a játékosok szteroidinjekciókkal, helyi érzéstelenítéssel és csontkovács segítségével próbálják csökkenteni a fájdalmat, ugyanis előbb visszatérnek a pályára, mint hogy a mikrosérülések teljesen rendbe jönnének, ezzel pedig a gerinc fáradásos törésének kockázatát növelik.

 A newcastle-i egyetem professzora, Dr. Fraser Birrell szerint érdemes lenne minden szezon után megvizsgálni a rögbisek gerincét, illetve kidolgozni egy protokollt a gerincsérülések kezelésére, amivel csökkenteni lehetne a hosszú távú következményeket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!