Alfréd
-3 °C
3 °C
Magyarország
ma 03:00
Magyarország
Alpesi sí

A nőket kell megnyerni, pálcával nem lehet

2014.12.31. 11:31
Ha szilveszter, akkor Kincsem Park, ahol az idén ősszel forradalmi változásokat vezettek be, hogy a nők és a lovak is jól érezzék magukat. Vagyis csak tervezték: ostor-, illetve pálcamentes lóversenyt akartak tartani, hogy az állatbarát nézők is nyugodt szívvel menjenek ki a futamokra. Az első kísérlet elmaradt, az új szabályok túl hirtelen bevezetése miatt a trénerek tiltakoztak. De abban mindenki egyetért, hogy a lovakat senki sem akarja verni.

A lósportban az ostorozás barbár dolog, szakmailag indokolatlan, nélküle a versenylovak mentális és fizikai egészsége könnyebben megőrizhető – érvelt a Kincsem Nemzeti Kft., amikor még október végén bejelentette, hogy a lóversenyzést felügyelő bizottság (LFB) – kísérleti jelleggel – engedélyezte az ostorhasználat betiltását galopp- és ügetőszakágban. 

Úgy volt, hogy a galoppon november 1-től, az ügetőn november 8-tól bevezetik az ostormentességet, de aztán gyorsan visszavonulót kellett fújniuk, még úgy is, hogy abban nincs vita, és minden fél elítéli a lovak bántalmazását.

A november 2-i galopp el is maradt, mert a trénerek az új szabályokkal nem akarták vállalni a versenyzést, egyeztetést kértek a versenyszervezőtől. A futtatók is támogatták a tréneket, mert azok felelnek a tulajdonosok lovaiért és versenyeredményeiért. A trénerek úgy érezték, az új szabályokra kevés volt a felkészülési idő, és az összetett értékelésben is módosíthattak volna az ostormentes versenynapok.

A pálcamentesség eredménytorzító lehetett volna

Egy, a lósportot belülről ismerő forrásunk szerint a szándékkal még egyet is lehetett volna érteni, de az intézés módjával semmi esetre sem. Nehezményezték, hogy „a médiából ország-világ hamarabb tudott az ügyvezető igazgató ötletéről, mint az érintettek, trénerek, tulajdonosok, lovasok."

Rossz volt az időzítés azért is, mert a futamokra külföldről érkező zsokékat sem tájékoztatták. „A nem túl magas pénzdíjakon túl a futtatók, trénerek és zsokék között igazából erkölcsi, presztízsvetélkedés folyik. A sampion címeket és a vele járó tiszteletdíjakat a teljes versenyszezonban nyújtott teljesítmények alapján ítélik oda. Amennyiben az utolsó – novemberi – versenynapokra - megváltoztatják a szabályokat, az komoly befolyással is lehet az egész éves teljesítmények összesítésére.

A lovakat pluszsúlyozzák, ugye?

Egy-egy ló szereplése minden futtatónak visszajelzés, ráadásul az éves összesített teljesítményeik alapján határozzák meg a versenylovak következő évi kezdő hendikepszámát, az úgynevezett generál hendikepszámot (hogy mennyi pluszsúlyt kell vinnie bizonyos futamokban). Ennek ismeretében döntheti el a tulajdonos, hogy a következő versenyszezonban is futtatja, tenyésztésbe helyezi, vagy esetleg eladja a lovát.

„Ezért sem mindegy, mi a végeredmény, ami torzulhatott volna az új szabályokkal" – mondta forrásunk, akitől azt is megtudtuk, hogy a trénerek az utolsó pillanatig hajlandóak lettek volna egyeztetni, kompromisszumokat kötni, de a versenynapot már csütörtök késő délután lefújta a KN.     

Az LFB megkeresésére a Magyar Lóverseny Szövetség jelezte, hogy a hivatalosan kiírt versenyeket csak az érvényes szabályok maradéktalan betartásával lehet megtartani. Azt mondták, hogy első lépésben már az is javulást hozna, ha az érvényes szabályokat, a büntetési tételeket és szankciókat szigorúan és következetesen alkalmaznák. A következő lépés pedig az lehet, hogy  a szabálytalan ostorhasználatért szigorúbb büntetés jár, ismétlődés esetében pedig akár az eltiltást (licencmegvonást) is el lehet képzelni.

Egy lófuttató szerint itthon tényleg olyan alacsonyak a büntetések, hogy nincs igazi visszatartó erejük. Információink szerint a zsokék közül egy érezte úgy, hogy problémás a pálcázás, a többi egyértelműen kikelt a tiltás ellen. A zsokék és trénerek szerint szükség van olyan biztatásra, amivel ki lehet zökkenteni a hajrában a lovakat a felvett utazó tempójukból.

Ha nők nem jönnek, a családok is otthon maradnak

A KN vezetését október óta ellátó Pécsi István ügyvezető is sajnálta, hogy a médiában csak a pálcázni vagy nem pálcázni kérdésként csapódott le, holott jóval összetettebb kérdésről van szó. Az évtizedek óta a lóversenyben dolgozó Pécsinek nagy tervei vannak, 4-5 éven belül nyereségessé akarja tenni az éves szinten milliárdos veszteséget termelő magyar lósportot. Ennek egyik fele az, hogy egy normálisan működő, Európa több országával közös fogadóhálózat épüljön ki.

Pécsiék ezen is dolgoznak, de ami még talán ennél is fontosabb, hogy a lóverseny újra presztízseseménnyé váljon és sokan menjenek ki a Kincsem Parkba, már jövőre is. Az elmúlt években a Magyar Derbyn és a Szilveszteri Ügetőn kívül nem tolongtak a népek. Hogy ez változzon, egy új, látványos versenynaptár is készül, ami szinte "fesztivállá" emeli a lóverseny kiemelt eseményeit, de Pécsi sokakkal beszélgetve arra jutott, a nézők távolmaradásának egyik fő oka, hogy megütik a lovakat verseny közben.

„Évekig próbáltam szakmailag megmagyarázni, de rá kellett jönnöm, nem tudom megindokolni, miért kell pálcát használni. A Lovasok.hu készített egy statisztikát, amiből az derült ki, hogy a válaszadók 60 százaléka utasítja el a pálcázást, a nők között még nagyobb, 80 százalékos volt az elutasítottság. Mondhatják, hogy ez a felmérés nem volt reprezentatív, de egy irányt mutat. Ha a nőket nem nyerjük meg magunknak, akkor a családok sem jönnek ki."

Pécsinek az a célja, hogy pályán mindenki jól érezze magát, és ebbe a lovak is beletartoznak.

Pécsi szerint az angol telivérek nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válhatnak ostorozás nélkül, és ezáltal a teljesítményük is javul. Szerinte ezekben a lovakban eleve olyan versenyszellem van, hogy nincs igazán szükségük különösebb biztatásra. A skandináv országokat hozta példának, hogy ugyan ott sem teljes körű a tiltás, de az aprólékos szabályozás miatt a leghumánusabb az ostorhasználat.

Az ostorozás problémájával minden ország küzd, szerinte nem arról van szó, hogy itt most egy 170 éves hagyományt rúgnának fel, a lóversenyzés mindig változott. Kincsem idejében akár véresre is sarkantyúzták a ló oldalát, ezt ma már senki sem fogadná el.

Ha egy módszer bevált, miért van ellenállás?

Pécsi nem igazán értette, miért van ellenállás a szakma felől, mert a kétéves lovaknál már tíz éve tilos az ostorhasználat, és ha úgynevezett kísérleti futamokat tartanak a Kincsem Parkban, tehát a kétévesek idősebbekkel indulnak egy futamban, akkor sem szabad pálcázni őket. Ezt eddig mindenki be tudta tartani.

A KN ügyvezetője az adatokat elemezve arra jutott, hogy az ilyen futásokon általában nem születtek rosszabb időeredmények, sőt, sok esetben jobbak is lettek az idők. A trenírozás is afelé tolódik, hogy semmivel se zavarják meg a lovat, hanem hagyják meg a természetes mozgását. „Lehet, hogy többet kell dolgozni így egy lóval, de a világ is megváltozott."

Az ostor nélkül az esélyegyenlőséget is biztosítani lehet. Sokszor előfordult már, nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenütt, hogy valaki szabálytalan ostorhasználattal nyert. Ez csak pénzbüntetéssel is sújtható, de a győzelem, és a vele járó jóval nagyobb pénzdíj akkor is megvan. Erre a Racing Portal hozott egy jó példát: „A Qipco Champion Stakes-ben (Group 1-es verseny). Noble Mission nyert egy fejhosszal Al Kazeem előtt. 11- szer ütötte meg Doyle a nyerőt (8 a megengedett), 10 000 font bírságot kapott és 7 nap eltiltást. 770 547 fontot keresett a nyerő ló és megsokszorozta saját árát. Míg Al Kazeem lovasa, George Baker a szabályokat betartva kapott ki és 292 131 fontot keresett.” 

A pálcázás elhagyását kezdeményező Pécsi azt már érzékeli, hogy kommunikációs hiba történt. „Gyors beszédű, gyors gondolkodású, gyorsan cselekvő ember vagyok" – mondta, de szerinte az ügy, amelyet elindított, jó célt szolgált.

A teljes ostormentességhez még úgy tűnik, idő kell, de úgy néz ki, hogy 2015-től jóval kíméletesebbé válhat az ostorhasználat. A tervek között szerepel például, hogy a pálca fogása közben a lovas nem engedheti el a szárat. Így képtelen lesz nagyot és a ló oldalára, farára ütni a zsoké.