Miért nincs vízszintes kanyar a bobpályán?

A 2010-es vancouveri olimpián a grúz Nodar Kumaritasvili még az edzésen meghalt, nem tudott rajthoz állni.

A szocsi pálya is veszélyes, ezért a Budapesti Műszaki Egyetem tanársegédét kértük, hogy együtt frissítsük fel alapvető ismereteinket fizikából.

"A kanyarban a bob/szánkó felfut a pálya oldalára, így a kanyar bevételéhez szükséges centripetális erőt a versenyzők nem oldalirányban, hanem a fenekük irányában, ülésbe szorító erőként érzékelik. Nagy sebességnél közel függőleges jégfalon száguldanak. A gyorsulás, amit a kanyarban éreznek, a centripetális gyorsulás (a) számítása a középiskolai fizikakönyvekből ismerős összefüggéssel történik:

a=v²/r

ahol „ v” a jármű sebessége m/s-ban, „ r” a pálya sugara.

30m-es pályasugárnál és 40m/s (144 km/h) sebességnél a centripetális gyorsulás 30 m/s ² , azaz 3g (a földi nehézségi gyorsulás háromszorosa), a versenyzőt tehát a testsúlyának háromszorosa préseli az ülésbe.

Ha a pálya a kanyarban vízszintes lenne, és nem lehetne felfutni az oldalára, a bob az oldalpalánkra kenődne fel, katasztrofális következményekkel" - mondta Balczó Márton tudományos segédmunkatárs.

144-gyel egyébként valószínűeg nem száguldanak a szánkósok, de 130-cal biztosan, tehát így majdnem 3g erő éri őket. A Forma-1-ben nem ritka ennek a duplája sem, de a jégteknőben nincsenek bekötve a versenyzők, mint az autó kormánya mögött. A két sportágban összehasonlíthatatlan a biztonság. (Szkeletonnál is hasonló a helyzet, ott fejjel előre mennek.)