Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Ha már nincs Overdose, legyen világhírű zsokénk

2015.03.07. 22:25
Ki ne szeretne olyan középiskolába járni, ahol azzal is lehet jó zsebpénzt keresni, ha a diák letudja a kötelező tárgyakat?! A zsokéiskola ilyen, de a nyári szünetet el lehet felejteni. Már egy csomó sportágban működnek bentlakásos akadémiák, de a zsokéiskola mégiscsak más. Aki oda bekerül, annak életformájává válik a lósport.

A zsokéiskola 2011-ben indult el, Pécsi István (jelenleg ő az állami kézben lévő magyar lóversenyzés vezetője) találta ki, hogy szervezett oktatás keretében kéne zsokékat képezni, mert hiányzik az utánpótlás. Ezért is jelent meg egyre több külföldi lovas a magyar galoppfutamokon. A külföldiekkel sincs semmi baj, de a hagyományok arra kötelezik a magyar sportot, hogy olyan világszinten is ismert zsokékat neveljen újra, mint amilyen például Kállai Pál volt. Lovasképzés nélkül ez elképzelhetetlen.

De eddig hogy képezték a zsokékat, ha nem volt iskola? A két világháború között elég könnyen ment a lovasképzés, vidékről folyamatosan szerződtek főúri családokhoz olyanok, akik értettek a lovakhoz. A második világháború után volt egy kis visszaesés, de később az állami kézbe került, és jól szervezett lóversenyeztetés is kitermelte az utánpótlást.

Érdekes, de „éppen a rendszerváltás után, a magánszektorban kezdett széthullani az egész, és kezdtek fogyni a zsokék” – mondta az Alagi Zsokéiskola menedzsere, Kovács Botond.

Ma sem tolonganak a gyerekek, hogy zsokék legyenek, pedig egész jó perspektívát és biztos megélhetést kínál a lósport. Kovács elmondta, úgy toborozzák a diákokat, hogy vidékről próbálnak behúzni embereket. „Olyan helyekre igyekszünk eljutni, ahol kitörési lehetőségeket keresnek a fiatalok, és van hagyománya az állattartásnak.

Próbálkoztam Budapest külső kerületeiben is, de ott minden iskolás bróker vagy informatikus akar lenni.”

Zsoké nem lehet bárkiből, mert egy viszonylag kis súlyt kell tartani egy életen át. Kovácsék nem végeznek antropometriai vizsgálatokat, rutinos szemmel állapítják meg, „ki marad madárcsontú legényke 14 éves kora után is". Kovács a lábméretet figyeli, és a szülőkkel is találkozik – meggyőző, ha azok is kis termetűek.

A toborzásnál természetesen elhangzik, hogy ez egy olyan hivatás, amivel jó pénzt lehet keresni. A még nem végzett, de már versenyző hallgatók is simán összehoznak egy szezonban 150-200 ezer forintot, de ennek a duplájára is van esély, miközben azt csinálják, amit a legjobban szeretnek.

Az is lehet zsoké, aki korábban azt sem tudta, melyik a ló eleje, nem szükséges a lovaglástudás. Elég ha van egy kis lószeretet és fogékonyság.

A zsokétanoncok, akik végül lovász végzettséget kapnak, a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói, ott is hallgatnak szakmai tárgyakat, de a lóverseny-specifikus képzést Alagon, a tréningközpontban kapják.

Tanulnak lóanatómiát, takarmányozást, lóversenyszabályokat és szakmai angolt, hogy a világ bármelyik lófuttató pályáján megértessék magukat. Hamarosan dietetikust is kapnak, hogy tudják hozni a súlyukat koplalás nélkül is.

Kovács gondosan számon tartja a növendékek testsúlyát, minden héten megkérdezi a tanítványait, ki hány kiló. Így rögzül bennük is, hogy oda kell figyelniük magukra.

Az ideális testsúly legfeljebb 45 kilogramm ebben a korban.

A tanterem persze rém unalmas lehet, nyilván a lovak az érdekesek, mármint az igaziak, nem a szimulátor, mert hogy már az is van.

Az iskola két telivérrel, köztük a harmincegy futamot nyerő, élő legendának számító Városbíróval és nyolc mezőhegyesi félvérrel dolgozik. A kezdők rajtuk kezdik a tanulást.

Hogy a laikusok is értsék, mi a különbség egy telivér és a félvér között, Kovács Botond autós példát hoz. „A telivérek olyanok, mint egy Ferrari, de a mi tanulóink először Ford Focusba ülnek.” Egy évig a lovaglás alapjait rakják le, de másodikban már versenyezhetnek is. Mivel szinte az egész magyar galoppsport Alaghoz kötődik, a legjobb idomárokhoz mehetnek tréningezni, és ha elég jók, akkor előbb-utóbb éles versenyen is lóra ülhetnek.

Hogy a modell működik, azt már végzett hallgatók is bizonyítják. Szentes Barbara négy győzelmet szerzett, harmadik lett a Nemzeti Vágtán, és több külföldi versenypályán is lovagolt már. Hobbiszinten kilencéves kora óta lovagolt, de a galoppsport mellett csak az iskola miatt döntött.

Van, akinek még ennyi kapcsolata sem volt korábban a lóval, itt tanult meg lovagolni, de olyan is, akinek a családja több generáció óta kötődik a lóversenysporthoz. A másodikos évfolyamba négyen járnak, amikor arról kérdezem őket, hová szeretnének eljutni, mindegyikük a Magyar Derby-indulást tűzte ki célul, egyikük pedig az egyik legnagyobb angliai lóversenyközpontban, Newmarketben is szeretne versenyezni.

Hogy eddig eljussanak, ahhoz sok lemondás is kell. „A nyári szünet nálunk nem létező fogalom, akkor jár csúcsra a tréningezés és pörög a versenyszezon is, akkor van itt a legtöbb munka. Senkit nem büntetünk meg azért, ha néha kihagy egy napot, de nincs is nagyon szükség erre, alig valakit kell noszogatni, mert életformává válik a lóversenyzés” – mondta Kovács.

A zsokéiskola három évfolyamán jelenleg 16-an tanulnak, ennyi új lovast simán felszív a magyar lóversenysport, de akár még többet is. Az iskola tervezi is a bővülést, ám lemorzsolódás így is van. Pedig megéri kitartani. Kovács Botond úgy látja, ha nem is lesz mindenkiből zsoké, mondjuk súlyproblémái miatt, abrakmesterként, munkalovasként vagy idomárként még mindig megtalálhatja a helyét.

Mennyit kereshet egy zsoké?

Minden zsoké álma az, hogy nagy versenyt nyerjen, és jó esetben ezért szép pénzt is kap. A hagyományok szerint a díjak tíz százaléka megy a zsokénak. Itthon hagyományosan a Magyar Derby a legnagyobb díjazású futam, tavaly 14 millió forintot osztottak szét rajta. Egy átlagos versenynap átlagos futamán viszont már csak néhány százezer forintot dobnak szét. Ennek a tizede még akkor sem olyan nagy pénz, ha a zsokék naponta rendszerint több futamban is elindulnak. Természetesen a zsokék nemcsak a nyereményekből élnek, munkalovasként is alkalmazzák őket, amiért szintén pénz jár neki. A hivatásos zsokék a versenynapokon külön 5-20 ezer forintnyi lovaglópénzt is kapnak. Itthon a lóverseny sem tartozik a leglátogatottabb sportesemények közé, de a jelentős kormánytámogatást kapó ágazat elmozdulhat a holtpontról, és ezzel a zsokék is jobban járhatnak. A következő éveken derül ki, hogy hogy visszahozza-e a lósport a befektetett milliárdokat.

Azt az iskola menedzsere is úgy látja, hogy a magyar lósport akkor lehet megint sikeres, ha van egy olyan lova, mint Overdose, vagy van egy olyan sztárzsokéja, mint a korábban emlegetett Kállai volt egykoron. Kovács azt reméli, hamarosan ők is előállnak egy hasonló szintű lovassal. Overdose is szinte a semmiből jött, nekik is megvan az esélyük.