Mocsai Lajos: Én, aki

2015.10.29. 12:09 Módosítva: 2015.10.29. 13:25

Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem vitatott tudományos karrierű rektora, ex-kézilabdaedző interjút adott a Heti Válasznak, amiben az elmúlt időszak vele és az intézménnyel kapcsolatos történéseit kommentálta a maga stílusában.

Tudományos eredmények híján Mocsai a legtöbb kérdésre kézilabdaedzői karrierjéből mond példákat, legelőbb is a leégett TF-es campusszal kapcsolatban. Mint mondja, az élsportban megszokták, hogy erősebb válogatottakat kell mwgverniük, így a tűzeset is komoly problémák elé állította őt, de Mocsai szerint

hosszú távon majd elválik, hogy csapás volt-e, vagy pedig a sors nyújtott kezet általa.

A tűzeset után három nap összekapták magukat, de

Mocsai ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy az 1956-os megemlékezésen a hallgatóság 95 százaléka megjelent.
 

Mocsai különösen próbálja elejét venni a pletykáknak a tűz kiváltó okait illetően, szerinte ugyanis egyesek azt „pedzegették”, hogy a Körcsarnok is a Fidesz-kormány alatt gyulladt ki [a BS-re gondolhatott Mocsai], akárcsak a TF, „akkor talán a két nagy árvíz is a jobboldal számára írható?”

  Hogy hova tervezik a campust, arról azt mondja, Csillebérccel és az Aquincummal már nem számolnak, előbbi a kusza jogi helyzet miatt, utóbbinál pedig

az első ásónyomnál előkerülhet egy ókori sípcsont, és akkor jönnek a régészek...

A legvalószínűbb a saját területük, ahol több ezer négyzetméter sportfelületet alakíthatnak ki a föld alatti és a föld feletti területek „okos kihasználásával”.  

A SOTE és a TF szétválasztásáról azt gondolja, hogy a magyar felsőoktatás „világhírű brandet veszített el„, amikor a SOTE sporttudományi karává lettek.

Gyorsan egy analógiát is említ, hogy megvilágítsa, mire is gondol pontosan: amikor Németországban kéziedzősködött, akkor elfogadták a TF-en szerzett diplomáját, de 

egy magyar háziorvosnak akkor több különbözeti vizsgát is kellett tenni ahhoz, hogy Németországban praktizálhasson.

Hogy akkor mégis, miért vannak a magyar sikercsapatok élén spanyol edzők, Mocsai szerényen megjegyzi, a magyaroktól is sokat tanultak

személy szerint tőlem is

Mert, ha hiszik, ha nem, a világ tele van a nemzetközi szinten elismert képzésből kikerült torna-, kajak-kenu-, vízilabda-, vívóedzőkkel.

A feladata az egyetemnek, hogy a

stratégiai területté vált testnevelést a legmagasabb minőségben megoldja.

Arról, hogy módosítani kellett a sporttörvényt, hogy Mocsai sportteljesítményét tudományos fokozattal egyenértékűnek fogadják el, azt gondolja Mocsai Lajos, hogy erre korábban is lehetőség volt, tehát „lex Mocsairól semmiképpen sem beszélhetünk”.

Jelenleg azon dolgoznak, „nagyon komoly kritériumrendszerrel körbebástyázott speciális rendszert alakítsanak ki”, ami annyira kemény, hogy azzal, hogy őt a világ négy legjobb edzője közé választotta a szövetség, teljesítené ezt a kritériumot.

Honnan tudja Mocsai, mennyit ér egy tudományos értekezés?

Másik kritérium a vezetői gyakorlat, amiben az ő szakterülete: a csapatépítés és a világ élvonalában való közösségi küzdés, ami 

biztos, hogy ér az is annyit vezetői pozícióban, mint egy komoly tudományos értekezés.

A tudományos közösség nem fogadta egyértelmű lelkesedés Mocsai kinevezéseit, elismeréseit, például a Debreceni Egyetem doktori és habilitációs tanácsa elutasította a díszdoktori kinevezését, illetve hogy a Széchenyi-díjasok a Heti Válasz szerint nem túl sikeres bojkottot hirdettek, Mocsait nem törte össze. Utóbbin

csak mosolyogni tudok, én, aki olimpiákat és világversenyeket küzdöttem végig. Ahogy nagyanyám mondta: nem több ez, mint üres mogyoró ropogtatása.