Az olimpiai évében sem kap ennyi pénzt a sport, mint 2017-ben fog
További Sport cikkek
- Csonka Dorottya aranyérmet nyert a korosztályos vívó-világbajnokságon
- 24 óra alatt elvitte az agyhártyagyulladás a 17 éves tornászlányt
- Meghalt Györfi János kézilabda-mesteredző
- Túl van a válogatók felén a HELL Boxing Kings, a fődíj több ezer bokszolót mozgatott meg
- Nem kímélték a doppingellenőrök a magyar Copperfieldet
A kormány 2017-ben 90 milliárd forint társaságiadó-bevételről (tao) mond le, így a 400 milliárdot is meghaladhatja a sportszervezeteknek a tao-rendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. A jövő évi költségvetés 223 milliárdot irányoz elő a sport finanszírozására, szemben az öt évvel ezelőtti 67 milliárddal – írta összefoglaló cikkében a Népszabadság online kiadása.
A költségvetési tervezet szerint 81,9 és 91,9 milliárd forint közötti taoösszeget vár a kormány, szemben az idei 64-69 milliárddal. Ez a nagy növekedés abból is várható, hogy a kormány a budapesti olimpiai pályázat költségeinek nagy részét is a cégek hozzájárulásából fedezné.
Ennek a közel 90 milliárdnak érzékeltetésére: a kis- és közepes vállalkozások legfeljebb 3,8 milliárd forintra, míg a filmgyártás is maximum 8,5 milliárdra tarthat igényt ebből a forrásból; az előadó-művészetre 25 milliárd juthat.
Az is biztos, hogy a 2017-re előirányzott 90 milliárddal az összköltség meghaladja 400 milliárdot, és akár a 440 milliárdot is elérheti. Az év elején 286,2 milliárdot használt fel az öt látványsport (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda), amelynek a fele a labdarúgásba vándorolt.
A lap szerint azzal, hogy mind többen és mind több pénzt használnak fel ezzel a programmal, egyre kevésbé átlátható – és fenntartható – a hazai sportfinanszírozás. A korrupciós kockázatok óriásiak.
Így például nem derült ki, hogy a felcsúti futballrészleget patronáló cégek hogyan szerepelnek a közbeszerzéseken, és az is titok, hogy hogyan tud százmilliós beruházásokat végrehajtani a Seszták Miklós fejlesztési minisztert a patrónusai között tudó NB II.-es Kisvárda és a Tállai András államtitkárhoz kötődő, szintén másodosztályú Mezőkövesd.
A Legnagyobb sportkiadási tételek (millió forintban)
- Nemzeti Olimpiai Központ beruházása 35 888,5
- Hungaroring Sport Zrt. támogatása 13 151,9
- Sportági fejlesztési koncepciók megvalósítása 11 779,4
- 2017. évi vizes világbajnokság lebonyolítása 10 000
- 2017-es vizes vb létesítményei 8 960
- Kiemelt sportágak létesítményfejlesztései 8 020,6
- Szombathelyi stadion fejlesztése 5 600
- Diósgyőri stadion fejlesztése 3 769
- Kiemelt egyesületek létesítményeinek fenntartása 3 388,6
Forrás: A 2017-es Költségvetési javaslat
Jövőre sem áll le stadionépítési projekt, amelyben kiemelkedő lesz a szombathelyi stadion, valamint az új Puskás Ferenc Stadion építése. Jelentős lesz a kézilabda infrastruktúrájának fejlesztése, sportcsarnokok, akadémiák épülnek Veszprémben, Szegeden, Vácon és a fővárosban is.
11,8 milliárdot különítenek el 16 kiemelt sportág fejlesztésére, ebből 3,5-öt kapnak az úszók. A szakszövetségek akadémiáira 3,9 milliárd jut. A szabadidő- és a diáksportra viszont együttesen is kevesebbet fordítanak jövőre, mint egymilliárd forint. A 2017-es vizes világbajnokság megrendezését 10 milliárddal támogatja a kormány, de a létesítmények fejlesztésére is 12-öt irányzott elő, míg a Hungaroring Sport Zrt. 13 milliárdot kap.
Az is egy beszédes számadat, hogy összesen 22 milliárd forinttal többet kap a sport, mint amikor kiemelt, azaz olimpiai év van.