Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-5 °C
4 °C

Nem mondhatják azt, hogy nincs ott a helyem az olimpián

D MTI20150623007
2016.05.26. 21:57
Húsz év után újra indul magyar tollaslabdázó az olimpián. Sárosi Laura nevét még ezt megelőzően sportszerű cselekedete miatt ismerte meg az ország, még petíció is indult, hogy nagylelkűsége miatt szabadkártyával vehessen részt nyáron Rióban. Aztán saját jogon lett olimpiai induló. Az éledező magyar tollaslabdának is lökést adhat a sikere.

Nem akartam, hogy azt mondják, nincs ott a helyem az olimpián, nincs meg hozzá a tudásom. Ha kvótát kaptam volna, azért, mert odaadtam a cipőmet az ellenfelemnek, elgondolkodtam volna rajta, hogy egyáltalán induljak-e Rióban. De így jött ki a legjobban

– mondta Sárosi Laura.

Sárosi április végén német ellenfelét, Karin Schnaasét segítette ki. Schnaase cipője elszakadt, a szabályok szerint nem hagyhatta el a pályát, csak az előre odakészített felszerelést használhatja. Pótcipője azonban nem volt, feladhatta volna a meccset, ha nem tud cserélni. Sárosi ekkor felajánlotta a saját tartalékcipőjét, a német elfogadta, és aztán abban játszva meg is verte a magyar lányt.

„Vele nem vagyok közeli kapcsolatban, a meccs után megköszönte a segítségét, de az edzője akarta, hogy kerüljön nyilvánosságra a cselekedetem. Azután rengeteg gratulációt kaptam, érdekes módon Ázsiából, nagy tollasnemzetektől is sokan írtak.”

A sportág szempontjából alapvető fontosságú volt Laura kvótaszerzése. Számíthattunk rá, hogy szabadkártyát kap, de külön nagy öröm, hogy alanyi jogon jutott hozzá. Ennél szebb forgatókönyvet nem is lehetett volna írni” – mondta Csorba József, a Magyar Tollaslabda Szövetség elnöke.

Sárosi sokat lépett előre az elmúlt egy évben, tavaly még 140. volt a világranglistán, idén pedig már 69. helyen is szerepelt, jelenleg a 71.

Ez a teljesítmény kellett az olimpiához, ahová egyéniben csak 41 női tollaslabdázó kvalifikált. Ennél nagyobb lesz a mezőny, összesen 86-an indulnak, a helyeket párosból és vegyes párosban kijutott versenyzőkből töltik fel. Egy nemzetből maximum két játékos lehet ott egyéniben, így sok ázsiai esett ki Sárosi elől.

A kvótaszerzés esélye tavaly januárban merült fel. „Laura olyan helyen szerepelt a ranglistán, ahonnan látszott az esély. 220. helyről nem lehet olimpiára kijutni, fel sem merült, hogy más versenyzővel próbálkozzunk. Ahogy aztán elértünk a különböző stációkig, egyre bizakodóbbak lettünk” – mondta Csorba.

A táskájában élt

A világranglistán egy-egy játékos tíz legjobb versenyének átlagát veszik figyelembe. Hogy minél több pontja legyen, Sárosi nagyon sok tornán elindult, hármat meg is nyert. A legnagyobb sikerének azt tartja, hogy egyszer sikerült legyőznie az akkor a világranglista 25. helyén lévő Schnaasét.

A kvalifikáció egy éve alatt 26 versenyen vett részt, Dél-Amerikában és Európában túrázott, alig volt itthon. „Szinte a táskámban éltem, csak ugráltam az időzónák között. Amikor belevágtam, még azt hittem, jaj, de jó lesz, új helyeket ismerhetek meg. De az életforma annyira kimerítő, hogy a versenyek másnapján nem igazán a városnézésre vágysz, hanem csak pihenni.”

A magyar játékos a világranglistapontok mellett is sokat profitált. Mivel a mezőny szinte mindenhova együtt utazik, közösen is tudnak készülni.

Sokszor edzünk együtt, nem olyan nagy a közeg, és olykor egy-egy meccs többet jelent, mintha egy hónapig otthon edzenék.

Sárosi itthon legtöbbször férfi edzőpartnereket keres, a női mezőny nem jelent igazi kihívást számára. Az olimpiára most Ausztriában és Portugáliában fog készülni, olyan partnerekkel, akik szintén ott lesznek Rióban. Az olimpián négyes csoportokban kezdenek, a sorsolástól sok minden függ, Sárosi legalább a harmadik helyen szeretne végezni. Erősségének állóképességét tartja, szívósságával és fáradhatatlan mozgásával képes legyőzni ellenfeleit.

„Van még hová fejlődnöm, de tudom a korlátaimat. Talán a világranglista 20-30. helyére is eljuthatok egyszer, de nem jönnek vissza azok az évek, amikkel a riválisaim előttem vannak. Egy dán gyerek már 6-8 évesen olyan képzést és lehetőségeket kap, amihez én csak 14-15 évesen jutottam hozzá.”

A sportág elismertsége is eléggé más szinten van. Míg mondjuk Dániában egy játékos marketingértéke egy futballistáéval vagy kézilabdázóéval vetekszik, itthon a tollaslabdából nem könnyű megélni, a kisebb versenyeken csak 600-1000 dollár a pénzdíj. A németeknél, franciáknál, cseheknél van profi liga, ahová Sárosit is hívták (korábban a franciáknál egy évet le is nyomott), de egy ilyen utazós év után nem akar még évi 14 hétvégét is utazni ezekért a meccsekért. 

Magyarországról is érdemes álmodozni

„Kezd kicsit átalakulni a tollaslabda, Ázsia vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen, de egyre több országban, például Fehéroroszországban, Bulgáriában is van egy-egy jó szinten lévő versenyző. Nekik sincs különösebb hátországuk, de például dániai edzőközpontokban a legjobb körülmények között tudnak készülni” – mondta Sárosi.

Itthon is van fejlődés, az elmúlt években Szegeden, Budapesten és Pécsen épült világszínvonalú tollaslabdacsarnok, ami Sárosi szerint a szülőket is meggyőzheti, hogy van lehetőség a tollasban. Csorba is úgy érzékeli, hogy újra népszerű a játékuk, ezt a tévéközvetítés nézettségén is látják. A legnagyobb versenyek show-jellegűvé váltak, a látványos labdamenetek mellett ez is vonzza a nézőket, a meccseket lesötétített nézőtérrel, bevilágított pályákon játsszák. Az Eb-n Sárosinak is szokatlan volt ez a helyzet, az így okozott stresszt is meg kell tanulnia jobban kezelni.

„Sárosi kvótája az elmúlt négy év elnökségének és a klubokban folyó munka eredménye is, úgy hiszem, ennek meglesz a gyümölcse később is, az ifjúsági olimpiára is van esélyünk egy kvótát szerezni, és a 2020-as olimpiára is szeretnénk kvalifikálni, de női versenyző mellett már fiút is” – mondta Csorba József.

Hogy van mire építeni, azt Sárosi sikere mellett az is jelzi, hogy idén Sándorházi Vivien az U15-ös Eb-n ezüst-, Madarász Réka az U17-es Eb-n bronzérmet nyert, erősnek számító tollasnemzeteket legyőzve.

(Borítókép: Sárosi Laura Krausz Gergely párja az I. Európa Játékok Magyarország–Franciaország tollaslabda vegyes páros csoportmérkõzésén az azerbajdzsáni Bakuban 2015. június 23-án. Fotó:MTI/MOB / Szalmás Péter)