Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Így hülyítik a népet az MTK-stadionnal

2016.09.30. 17:15 Módosítva: 2017.01.08. 18:01
Nem a fal az új Hidegkuti stadion egyetlen problémája. Amellett, hogy annak megépítése ebben a formában szükségtelen volt, nem tudni, kész van-e egyáltalán, de érthetetlen az is, minek kell több mint ötszáz embernek luxuspáholy a stadionban, ahol sokszor összesen van ennyi néző. És miért elég a két lelátó?

Van néhány dolog, amit ideje tisztába tenni az új Hidegkuti Nándor Stadionnal kapcsolatban. A legfontosabb kérdés, hogy tényleg elkerülhetetlen volt-e betonfallal amputálni a kapu mögötti lelátókat, de persze ezen túl is van érdekesség elég.

Például a befejezés határideje, a költségek alakulása, sőt még a bajnoki fordulók áthelyezése is megér egy misét. Elég alaposan be lettünk hülyítve.

A fal

Ami a "nagy fal" nélkülözhetetlen szükségességét illeti: nem igaz, hogy csak így lehetett megoldani. Ezt csak azért merem ilyen egyértelműen kijelenteni, mert a klub által kiírt tervpályázaton szinte mind a 12 meghívott pályázó megoldotta nélküle, a díjazottak között pedig a győztes kivételével kizárólag négylelátós stadion szerepelt.

Nagyban is megnézheti a terveket, ha a képre kattint!
Nagyban is megnézheti a terveket, ha a képre kattint!
Grafika: Magyar Építész Kamara

Az sem igaz, hogy a pálya elforgatása miatt nem fért el kettőnél több lelátó, ahogy azt a kivitelező Záév Építési Zrt. képviselői mondják. A stadionok észak–déli tájolása UEFA-előírás, a kiírásban is feltételként szerepelt, amihez az összes pályázó tartotta magát. Komoly nehézséget okozott, de mások meg tudták oldani valahogy legalább néhány sor bepréselését az alapvonali oldalakon. Az is igaz, hogy a kapu mögötti helyek bizonyára olcsóbbak lettek volna, vagyis négy lelátóval csökkent volna a maximális jegybevétel, mármint a teltházas meccsek esetén.

Ha irreális volt, hogy például a második, harmadik és negyedik helyen végző négylelátós stadiontervek megépüljenek, akkor miért nem szerepel a bírálatukban, hogy megvalósíthatóságuk kétséges? Illetve miért díjazták őket egyáltalán?

2
Grafika: Magyar Építész Kamara
Nagyban is megnézheti a terveket, ha a képre kattint!
Nagyban is megnézheti a terveket, ha a képre kattint!
Grafika: Magyar Építész Kamara

Még az sem elképzelhetetlen, hogy a kiírás szerint törekedni kellett (volna) a négylelátós megoldásra. Erre enged következtetni, hogy a negyedik helyezett terv bemutatásánál így ír a pályázó a telepítés és beépítés alapelveiről:

„A Hidegkuti Nándor Stadion telepítésénél meghatározó volt a telek geometriai adottsága, a centerpálya 90 fokkal elforgatott É-D hossztengelyű tájolása, valamint a lehetőségek szerinti 4 oldali aréna jellegű lelátók biztosítása."

Nem erről volt szó

A 2014 tavaszán kiadott látványterves videó is arra utal, hogy a klub eredetileg a megszokott számú lelátót tervezte. A tervpályázat kiírása előtt bő öt hónappal bemutatott filmen egy helyes kis szögletes arénával hozták lázba az MTK szurkolóit, már akkor is észak–déli tájolással. 

Aztán 2014. szeptember 16-án megjelent a tervpályázati kiírás, decemberben pedig meglett a kétlelátós győztes, amit az általam megkérdezett egykori, amúgy vesztes résztvevő egyszerűen érthetetlen döntésnek nevezett.

Falazás a falnak

Az mondjuk tényleg döbbenet, hogy a győztes pályázat bírálatában egyetlen szó sem esik a fal bármilyen negatív aspektusáról, sőt magáról a falról sem. Más pályázatoknál eközben például olyanokon aggódnak, hogy „a délkeleti fő érkezési irányból tervezett építészeti elem esetleges, és a sarokra feszülő tömeg előnytelen megjelenését nem oldja”. Ami biztos nagyon zavaró, de talán kevésbé, mint két duzzasztógát közt nézni a meccset.

Ki drónon száll fölébe: betonfal az MTK-stadionban

Ezzel szemben a győztes bírálatában a kétlelátósság nem holmi kényszer, hanem direkt pozitívum: „A terv kétoldali lelátót javasol, mely működőképes és gazdaságos, ebben a nagyságrendben az optimális megoldás."

Az sem igaz állítás, hogy csak a fallal lehetett arénahatást elérni. A második helyezettről például ezt írja a bírálat: „A terv négyoldali lelátóval igazi aréna hangulatú belső teret hoz létre, ami kedvezőnek mondható." 

Ami a fal és az alapvonal távolságát illeti, maga Domonyai László klubigazgató mérte le, hogy az pontosan az UEFA által kért 7,5 méter. Azaz az UEFA 3-as besorolás által megkívánt méretű, 105 x 68 méteres játéktérrel együtt faltól falig épp 120 méter a pálya, ahogy az a kívánalmakban szerepel. Igen ám, csakhogy az európai szövetség útmutatását tovább olvasva ezt találjuk:

„Jelentős tornákhoz vagy kiemelkedő (»high profile«) mérkőzésekhez, amiken nagyobb médiajelenlét várható, ez a távolság 125x85 méterre növelendő.” Az NB I. valószínű nem számít high profile-nak, de egy válogatott meccs vagy egy esetleges BL-selejtező valami jobb csapat ellen már vélhetően igen. A pályához viszont legfeljebb pár centit lehet hozzátenni, azt is csak úgy, ha leverik a vakolatot. Nemhogy 2x2,5 métert.

Valahogy elsiklottak felette

Pszichológusok és szociológusok biztos ki tudnák nyomozni, hogy a győztes pályázat kihirdetése után miért nem tudatosult az MTK szurkolóiban a kétoldali lelátótlanság. Az építészek között kezdetektől téma volt a dolog, de a „köznép” mintha nem vette volna komolyan látványterveket, amik a kapu mögötti megoldást ügyesen felvett perspektívával és olykor diszkrét köddel is rejtették.

14206

Sky boxolt költségvetés

Amikor a kormány 2014. november 4-én kiemelt beruházássá minősítette a projektet, az MTK közleménye úgy kommentálta a fejleményt, hogy „a már korábban elfogadott, összesen 5,65 milliárd forint költségvetési támogatás mértéke nem nő, ám a kifizetés ütemezése változik, méghozzá kedvezően”. Ez az 5,65 millió akkor magába foglalta a zuglói Lantos Mihály Sporttelepre tervezett sportcsarnokot is, ami a stadiontól függetlenül kerül megépítésre.

Aztán 2015. október 7-én csak megemelték a stadionépítés költségvetését bő 1,5 milliárd forinttal, miközben már a vége felé járt a kivitelező kiválasztása. Arra hivatkozva, hogy menet közben megháromszorozták az ún. „sky boxok” számát.

A menet közben annyira szó szerint értendő, hogy a stadion építésére kiírt pályázat 2015. június 27-én még minden valószínűség szerint az eredeti számú sky boxszal jelent meg, legalábbis abban még a régi ár szerepelt, kereken 5 milliárd forint volt a teljes előirányzott keret. További érdekesség, hogy a módosított jogerős építési engedélyt alig egy hónappal később jegyezték be 2015. július 23-án. Majd október 26-án meg is állapodtak a győztessel 6,31 milliárd forintban. Minimum érdekes, hogy miért csak ennyire last minute jutott eszébe a klubnak egy ilyen volumenű változtatás.

A matek is meglepő. Ha az eredeti tervhez képest plusz 1,3 milliárd forintból lett végül háromszor annyi sky box, akkor gyorsan kiszámítható, hogy az összes sky box közel 2 milliárdot kóstált, a teljes költségvetés durván 30 százalékát.

A kék-fehérek üzleti modellje annyira számít a kényelemre vágyó szurkolókra, hogy a klub közlése szerint „a páholyok, üzleti boxok, sky boxok száma összesen 42, egyenként 12 ülőhellyel". Azaz 504-en élvezhetik ezekből a meccset. A régi stadion utolsó szezonjában előfordult, hogy kevesebben voltak a csapat bajnokiján összesen.

De ezeken a részleteken se akadt fent senki különösebben.

Akkor most kész?

Egyedül akkor döbbentek meg a népek, amikor kedden kijöttek a „falas” fotók az új stadionról. Mondanám, hogy az elkészült stadionról, de már ebben sem vagyok biztos.

Bár a projektről százszor elhangzott, hogy a bontás és a kivitelező kiválasztása körüli nehézségek ellenére kész lesz időre, ez nem így alakult.

mtk

A tervpályázat eredményhirdetésekor 2016 júniusának végére ígérték a létesítmény elkészültét. Tavaly nyáron már inkább augusztus vége lett belőle, ahogy a klub honlapja írta, az „MTK Budapest soron következő szezonjának hazai mérkőzéseit már az új otthonában tervezi játszani. A bajnoki mérkőzések közé iktatják a megnyitót, melyen a kék-fehér csapat a portugál Sporting Lisszabon csapatát fogadja. Ennek tervezett dátuma: 2016. szeptember 21.”

Amiből következik a nagy kérdés: hogyha a munkálatokat tényleg befejezték augusztus 31-ig, ahogy azt végül a szerződésben kikötötték, és a stadion tényleg megkapta az emlegetett szeptember 16-i napon a jogerős használatbavételi engedélyt, akkor miért nem ott játszotta a szeptember 21-i hazai meccsét? És miként értelmezendő, hogy ezen a napon meccs helyett azzal a hírrel köszöntötték az MTK szurkolóit, hogy „befejezéséhez közeledik az új Hidegkuti Nándor Stadion építése”?

Kapóra jött a hétközi forduló

Apróbb rejtély maga a hétközi forduló beiktatása is, ami részben okot jelentett az elvileg szeptember 21-én rendezendő nyitómeccs elhalasztására.

Augusztus 31-én a Versenybizottság kiadta a 8. fordulótól kezdődő őszi naptárat, amiben a 10. forduló hétközi, és ezért üti a nyitómeccset. Mindez Deutsch Tamás szerint utólagos módosítás volt, ami a szövetségi kapitány munkájának segítését szolgálta. Mintha ugyanarról lett volna szó, mint augusztusban, amikor valóban utólag adtak több időt az összetartásra a Feröer elleni selejtező előtt, és emiatt át kellett variálni a fordulókat. Csakhogy a szeptember 25-én kezdődő válogatott összetartást az MLSZ már 2016. június 30-án bevéste a naptárba. Akkor miért kellett sebtében előrehozni a 10. és 11. fordulót? És vajon miként hivatkozhatott a módosított versenynaptárra és hétközi fordulóra az MTK elnöke már augusztus 16-án, ha erről csak augusztus 31-én döntött a Versenybizottság?

Lehet, hogy lelátóból végül csak kettő lett, de rejtélyből van elég.