Phelps titkos fegyvere, az ötödik úszásnem, ami nélkül nem lehet nyerni

Nem is olyan régen több magyar úszó is panaszkodott, hogy ugyan gyorsan úsznak, de a fordulóknál mindig hátrányba kerülnek az amerikaikkal szemben. A magyarázat is megvolt, mivel az amerikaiak sokszor 25 méteres medencében készülnek, többet is fordulnak. Ebben lehetett is valami, de az is világossá vált, aki nem gyakorolja be a fordulást és a delfinezést, az el is felejtheti az érmeket.

Ha az úszásban már el is érték már a fizikai határokat, a delfinezés fejlesztésével még mindig faraghatók a legjobb idők. Az úszásnak olyan evolúciós lépése ez a kilencvenes évektől tért hódító technika, mint a feszített víztükrű medence vagy a bukóforduló volt. Ugrásszerűen javított mindegyik az időkön.

A fordulóknál a faltól való elrugaszkodás és a kidelfinezés óriási dinamikát ad az úszásnak, a vízben ekkor lehet elérni a legnagyobb sebességet. Elsőre egyszerűen tűnik, fel-le kell mozgatni a zárt lábakat, mintha csak uszonnyal úsznának, és kész. Ennél azonban sokkal többről van szó, szinte az egész test részt vesz a hullámzó mozgásban. Roppant erős törzsizomzatra van szükség, hajlékonyságra és jó savasodástűrő képességre. Az úszó már eleve nagy oxigénadósággal ér a falhoz, de a forduló után még nehezebb helyzetbe, fulladásközeli állapotba kerül. A kidelfinezés nagyon intenzív mozgás, és a szabályok szerint a forduló után 15 méterig a víz alatt is lehet maradni vele.

Azért csak eddig, mert így maradhatnak nagyjából olyanok az úszószámok, ahogy ma ismerjük. Arra hamar rájöttek az úszók, hogy a víz alatti úszás gyorsabb, mert ha nem jönnek a felszínre, akkor nem törik meg az előrehaladó mozgás. Pár éve egy amerikai úszó bebizonyította, hogy versenyt is lehetne nyerni csak víz alatti delfinezéssel. Ryan Lochte is teljesít edzéseken víz alatt 50 métereket.

Az 1950-es években ezért volt több olyan mellúszó, aki hosszonként három-négyszer vett csak levegőt. A Nemzetközi Úszó Szövetség azonban közbelépett, és betiltotta ezt a technikát. Attól féltek, hogy a nézők elfordulnak az úszástól, ha az víz alattivá válik. Míg nem jelölték ki a 15 méteres határt, addig több olyan hátúszó volt, például az 1988-as olimpia ezüstérmese, David Berkoff, aki az első 25-30 métert delfinezve tette meg.

A rió olimpia második napján az amerikai váltó nyerte a 4x100 gyorsot. A második emberük, az ekkor még csak 18-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps volt. A falnál még a franciák vezettek, de a forduló után már Phelps, jóval tovább delfinezett a víz alatt, mint riválisai, mikor feljött, sokkolta a világot, már ő vezetett. Ezek után már nem is volt kérdéses, hogy nyer-e az amerikai csapat.

„Valószínűleg ez volt a legjobb fordulója, amit valaha a víz alatt csinált. Ez egy nagyon komoly forduló volt" – mondta Bob Bowman, Phelps edzője. 

Az amerikai úszó sosem csinált titkot abból, hogy a gyorson, vegyesen és pillangón elért sikerei delfinezésének is köszönhetőek. Mindig is sokat gyakorolta ezt a fajta lábmunkát, de 2004 és 2008 között még inkább rágyúrt erre a képességére. Bowman is elismerte, hogy Phelps azért tudta megdönteni Ian Thorpe világcsúcsát 200 méteren, mert tovább maradt a víz alatt. Míg az ausztrál úgy öt méter után feljött a felszínre, addig Phelps 13-at volt lent. Az edző egyszerűen fogalmazta meg, mi kell a jó delfinezéshez, erős törzsizmok és gyors lábmunka.

„Az egyik leghatékonyabb munka a medencében a függőleges tempózás és a víz alatti delfinezés. Fájdalmas, de hatékony" – mondta korábban az úszó.

Hosszú Katinka második, száz háton szerezett bajnoki címe után adott nyilatkozata is rávilágított arra, hogy miért fontos a delfinezés. „A kidelfinezés most rendben volt. Ezért tudtam megiramodni azok után, hogy hatodik voltam ötvennél. Nem érzékeltem pontosan, hogy a forduló után rögtön az élmezőnybe kerültem, de a sebességet éreztem. A rövidpályás versenyzéskor a delfinezés nagyon fontos, ezt sikerült jól begyakorolnom az előző években. Most látszik, hogy nem volt véletlen annyi versenyen elindulnom, és megvan a haszna. Tudtam, hogy a fordulón és a forduló után még nyerhetek tizedeket"

Hogy a delfinezésben vannak még lehetőségek, azt a tavalyi világbajnokságon a víz alatt szintén nagyon jó Ryan Lochte mutatta be. Gyors közben is előszeretettel delfinezik háton, de vegyesben is megpróbálta bevetni mellről gyorsra fordulva.