Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Mi köze a '98-as Tournak Trump megválasztásához?

2016-05-12T172836Z 124289195 TM3EC5C11DP01 RTRMADP 3 SPORT-DOPIN
2017.01.14. 11:23

Érdekes elméletet vázolt fel a Deadspinen Dennis Young, a FloTrack atlétikai portál szakírója, aki bár nem varrja teljesen a sportvilág doppingháborújának nyakába Donald Trump megválasztását, de logikus gondolati ívet épít az 1998-as Tour de France és az elnökválasztást meghekkelő oroszok közé.

A kiindulópont nem is maga a 98-as Tour, hanem az az előtt, illetve alatt kirobbant, később a Festina-botrány néven elhíresült doppingügy. Az egészet az robbantotta ki, hogy nem sokkal a Tour rajtja előtt elkapták a francia határon a Festina csapatához tartozó Willy Voetet, akinek autójában elképesztő mennyiségű doppingszert találtak. Napokkal később a Festina irodáiban tartott házkutatáson is doppingszerekre bukkantak, majd több napnyi tagadás és a végső beismerés után kivágták a csapatot a versenyről.

Akkoriban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottsága felelt a Tour de France doppingellenőrzéseiért, illetve a verseny tisztaságáért, az 1998-as botrány viszont akkora volt, hogy a NOB kénytelen volt valamit lépni: ezért létrehozták a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget (WADA).

Ezt élesen bírálta a Clinton-kormány alatt a Fehér Ház drogellenes irodáját (ONDCP) vezető Barry McCaffrey, aki szerint komoly aggályokat vetett fel, hogy pont az a NOB hoz létre egy doppingellenes szervezetet az olimpikonok ellenőrzésére, amelynek fő érdeke, hogy az olimpia a lehető leglátványosabb legyen. McCaffrey egészen odáig merészkedett, hogy kimondta: a WADA sosem lesz kellően független, elszámoltatható vagy elég hiteles.

Ha úgy vesszük, igaza is lett, hiszen sem a kerékpársport doppingkirályát, Lance Armstrongot, sem pedig az orosz sportolókat nem pozitív minta, hanem tanúvallomás alapján buktatták meg.

De nézzük csak az orosz doppingbotrány körüli WADA-melléfogásokat!

2012 decemberében kaptak egy emailt az oroszok Londonban ezüstérmes diszkoszvetőjétől, Darja Piscsalnyikovától, aki segítséget kért a szervezettől, azt állítva, hogy felső nyomásra, egy államilag irányított doppingprogramban szedett tiltott szereket. A WADA vizsgálat helyett inkább csak továbbította a levelet az orosz antidopping irodának,  az ügyben pedig csak annyi történt, hogy elvették Piscsalnyikova érmét, más nem derült ki.

Ekkor még John Fahey vezette a WADA-t (nem túl erős kézzel), majd 2014. január 1-től Craig Reedie lett a szervezet elnöke, még lazább időket hozva. Reedie ugyanis úgy tartja, hogy a WADA-nak nem feladata, hogy szabályokat tartasson be szervezetekkel, sem pedig az esetleges csalások kivizsgálása, inkább csak tanácsot adnak az országoknak és sportági szövetségeknek, ha épp arra kérik őket.

Reedie volt az is, aki vizsgálat elrendelése helyett inkább csak hízelgett az oroszoknak, fontosabbnak tartotta ugyanis jó viszonyát az azóta posztjáról már távozó orosz sportminiszterrel, Vitalij Mutkóval, mint hogy azt egy esetleges WADA-lépéssel kockára tegye.

Az oroszok doppingolásából akkor lett ügy, amikor egy WADA-nyomozó, Jack Robertson belátta, a munkaadója semmit nem fog tenni, és elkezdett szivárogtatni az ARD doppingügyekre specializált újságírójának, Hajo Seppeltnek.

Ez vezetett oda hosszas halogatás után, hogy a WADA tényleges vizsgálatokat rendeljen el, amik aztán az egész ügy központi elemévé előlépő McLaren-jelentésben csúcsosodtak ki. Ebben voltak olyan súlyos állítások, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kénytelen volt kitiltani az orosz atlétákat a riói olimpiáról.

Bármennyire is lazán veszi a dolgokat a WADA, a végén az oroszokon csattant az egész ügy, Vlagyimir Putyin pedig nehezen emésztette ezt meg. Az orosz doppingprogramnak egyértelműen propagandaszerepe volt: megmutatni, hogy bár a Szovjetunió megszűnt, de Oroszország – és az orosz sportélet – továbbra is erős világhatalom.

És itt jön a képbe a 2016-os elnökválasztás: a már a Donald Trump által is elismerten orosz hekkelés az amerikai hírszerzés információi szerint a Panama-iratok kiszivárogtatására és az olimpiai doppingbotrányra volt válaszlépés, Putyin ugyanis mindkettő botrány kirobbantását az amerikaiak Oroszország ellen indított rágalmazási hadjáratának tartotta.

A nyilvánosságra hozott jelentés szerint Putyin saját maga rendelte el a választás meghekkelését, és miután a két jelölt közül egyértelműen Donald Trumpot preferálták, így a célpont a demokrata párt, illetve annak jelöltje, Hillary Clinton lett. A hekkelés viszont nem állt meg a választás manipulálásában, a WADA adatbázisát meghekkelő, és

az amerikai sportolókat doppinggyanúba keverő Fancy Bear hekkercsoport is az orosz elnök parancsára dolgozott.

Önmagában persze Hillary Clinton és a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) emailjeinek feltörése, illetve ezek nyilvánosságra hozása valószínűleg nem voltak elegek Clinton vereségéhez, de az azt eredményező folyamat egyik fontos eleme volt ez is.