István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Senki sem akarja annyira az atlétikai vb-t, mint Orbán

D MTI20171030021
2017.12.11. 07:48
Egy éven belül eldől, ki rendezi a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Magyarországnak több szempontból jók az esélyei, igaz, még a pályázatot sem adtuk be, és a stadiont sem kezdtük el építeni, ami a világ harmadik legnézettebb sporteseményének a helyszíne lehet. Orbán viszont jó benyomást tett a Nemzetközi Atlétikai Szövetség vezetőjére.

„Ahogy az olimpiai ötletgazdát ismerem, ő már fontolgatja a 2032-es olimpiát is, gondolom” – mondta Schmitt Pál volt köztársasági elnök a Fidesz XXVII. kongresszusán. Az esemény után egy magas rangú fideszes politikus megerősítette az Indexnek, hogy Orbán beszélt már szűk körben a '32-es olimpia megrendezésének lehetőségéről.

Ami persze még nagyon messze van, 2025-ben fogja odaítélni valakinek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, nagyjából 2024-re kell eldönteni, hogy Budapest pályázik-e. De hogy a szándék valós, azt jól jelzi Kulcsár Krisztián MOB-elnök legutóbbi nyilatkozata, amelyben kifejtette, hogy továbbra is elkötelezettek az olimpiarendezés mellett.

„Ennél sokkal aktuálisabb, hogy Budapesten járt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke, és arról tárgyaltak a miniszterelnökkel, hogyan lehetne a fővárosba hozni az atlétikai világbajnokságot” – fogalmazott fideszes beszélgetőpartnerünk.

A találkozás nem titok, Orbán október 30-án fogadta Coe-t a parlamentben, Havasi Bertalan pedig azt közölte utána, hogy Coe nyitottsággal és érdeklődéssel fogadta Magyarország szándékát a 2023-as vb megrendezése iránt.

„Coe nagyon elégedett volt azzal, hogy a miniszterelnökkel tárgyalhatott. Több helyen jelezte is, mennyire meggyőző neki, hogy az ország első embere ilyen határozottan kiáll a rendezés mellett” – tette hozzá egy sportdiplomáciában jártas forrásunk.

Coe és Orbán nem itt ismerték meg egymást, mert az IAAF elnöke korábban parlamenti képviselő volt Londonban. A miniszterelnök nyomatékosan kijelentette a megbeszélésen: nagyon elkötelezettek vagyunk, hogy ezt az eseményt is megkapjuk. 

A harmadik legnézettebb sportesemény

„Egyelőre nem ismertek a pályázati feltételek, de annyit már lehet tudni, hogy meghívásos pályázat lesz” – mondta az Indexnek Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. Gyulai szerint azért nem ismertek még a pályázati feltételek, mert azok csak most körvonalazódnak.

„A nemzetközi szövetségben több probléma is felmerült a Lamine Diack-érával kapcsolatban, és a 2024-es lesz az első világbajnokság, amit Sebastian Coe elnöksége alatt ítélnek oda, ezért nagyon meg akarják nézni, hogy minden tiszta legyen az odaítélés körül” – nyilatkozta Gyulai. (Lamine Diackkal kapcsolatban nagyon komoly korrupciós vádak fogalmazódtak meg, erről ebben a cikkünkben olvashat többet.)

Hivatalosan eddig senki sem jelezte rendezési szándékát ilyen magas szinten, mint Magyarország

– mondta Gyulai, aki szerint nem hivatalosan lehet arról hallani, hogy Barcelona is szívesen megrendezné az eseményt.

Úgy tűnik, hogy a hazai rendezésnek nem rosszak az esélyei, ugyanis utoljára 2009-ben rendeztek a közép-európai időzónában atlétikai vébét. Ez azért fontos, mert az atlétikai vb a világ harmadik legnézettebb sporteseménye, és a közvetítési jogokból akkor jön be a legnagyobb bevétel, ha ebben az időzónában rendezik meg az eseményt.

Hogy ki rendezi a 2023-es világbajnokságot, az valószínűleg jövő ősszel fog eldőlni. Bár erre vonatkozóan sincs hivatalos határidő, eddig az atlétikai vébé előtt öt évvel már mindig lehetett tudni a helyszínt, hogy a fogadó ország fel tudjon készülni.

Kell egy stadion

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a magyar pályázat egyetlen gyengesége, hogy nincs a vb-re alkalmas stadionunk. Barcelona ellenben 1992-ben olimpiát rendezett, pár éve Európa-bajnokságot.

A 180 milliárd forintból megépülő új Puskás Ferenc-stadionban nem lesz atlétikai pálya, pedig a helyén lévő korábbi létesítményben még volt. A Puskást 2019 végére át kell adni, az építkezés késve indult, de most nagy erőkkel halad – igaz, Csányi Sándort néhányszor kérdőre vonta az UEFA a késlekedés miatt.  (A stadion 2020-ban Eb-meccsek helyszíne lesz.)

Atlétikai stadion Csepelen lesz, a volt Vituki-telepen. A Kemény Ferenc Program keretében a kormány ugyanis megépíti azt az arénát, amit még a meghiúsult olimpiára terveztek.

A stadion alapvetően 15 ezer férőhelyes lesz, de könnyen lehet majd 55 ezressé bővíteni, így megfelelhet a vébérendezés kritériumainak. A Duna Arénánál is láthattuk, hogyan lehet mobillelátókkal bővíteni, majd később visszabontani azt.

A győztes pályamű
A győztes pályamű
Fotó: NAPUR Architect Kft.

A stadion tervpályázatára négy mű érkezett, a győztes a NAPUR Architect Kft. lett. A nevük onnan lehet ismerős, hogy az ő nevükhöz fűződik a Duna Aréna és a városligeti Néprajzi Múzeum győztes tervpályázata is. Arra vonatkozóan, hogy mikor kezdődhet meg a stadion építése, és mennyibe fog kerülni, még nincs információ. De annyi már biztos, hogy az állam 2014-ben megvette a területet 16,55 milliárd forintért.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Lord Sebastian Coe a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke (b2) megbeszélést folytat az Országházban 2017. október 30-án. Szemben Szabó Tünde sportért felelõs államtitkár (k) és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök (j2).  - f otó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely / MTI)