Vegyesúszásban vagyunk a legjobbak, de vajon miért?

Az alábbi grafikák jól szemléltetik, mekkora hatással volt Széchy Tamás a magyar úszásra. Az első világháború előtt és a két világháború között még voltak magyar sprinterek gyorson, elég csak Hajós Alfrédra, Halmay Zoltánra vagy éppen Csik Ferencre gondolni, 100 gyorson mindannyian nyertek olimpiát. Még az 1948-as olimpián is volt ezüstérmes férfi magyar gyorsváltó 4x200-on, aztán ez a műfaj fokozatosan háttérbe szorult.

Széchy ugyanis azt vizsgálta, hogy egy nyolcas döntő első és utolsó helyezettje között hol a legnagyobb a különbség. Azt látta, hogy a vegyesúszás első és nyolcadik helyezettje között volt a legnagyobb differencia, ezért arra alakította ki a rendszerét. A számítása még most is helyes, nem csak akkor volt az. (Nyilván a 800 és 1500 méteres gyorsúszást figyelmen kívül hagyta.)

Az első magyar világbajnok, Hargitay András például 100 gyorson még jó volt az ifjúságiak között – nyert is 1971-ben –, utána kezdték a vegyes felé terelni. 1973-ban 400 vegyesen lett az övé az első vb-arany, akkor úszott idejénél egyébként jobbat úszott Hosszú Katinka Rióban.

A magyar úszás sikeressége a hatvanas évekre visszaesett, ezért kereste megszállottan az újítás lehetőségét Széchy is. Az amerikaiak is próbálták másolni a módszereit, a mikro- és makrociklusokat, ahogyan felépítette a felkészülési tervet. Később elég sok helyen idézték Széchy mondását: abból lesz a legjobb 400-as vegyesúszó, aki fajtánként 200 méteren kiváló teljesítményre képes.

A vegyeshez, 200 pillangóhoz nagy állóképesség kellett, a hazai úszók képzésében pedig a sprint visszaszorult. Széchy a mellúszásban teljesedett ki a vegyes mellett: Szabó József 1986-ban nyert, a következő világbajnokságon (1991) már Rózsa Norbert volt a bajnoka. Rózsa volt az egyetlen, aki százon is nyert. Az ő tudását vitte tovább a mellette tanuló Széles Sándor, aki Gyurta Dániellel lett világbajnok háromszor egymás után.

A sprintszámok egyébként még mindig kicsit a háttérben vannak, bár Cseh Lászlónak pillangón 50 és 100 méterről is volt érme a legutóbbi vb-n.

A nőknél Hosszú Katinka ötszörös világbajnok és háromszoros olimpiai bajnok, vb-ről csak vegyesen nyert aranyérme van, míg 100 háton már olimpiai győztes. Háton most szerezheti meg az első aranyát.

Az érmesek közé már két éve feliratkozott. Olyan sor végére került, amelyik Gyarmati Andreával kezdődött, Egerszegi Krisztinával és Szabó Tündével folytatódott. A nőknél ebben az úszásnemben vagyunk a legsikeresebbek.