Nigéria volt az álma, de hát jó, legyen akkor a magyar válogatott

2018.03.09. 18:47 Módosítva: 2018.03.09. 18:48

Mutatok két idézetet.

Ha választhatok, akkor szívesebben játszom a nigériai válogatottban, mert a futballban odahúz a szívem. Nagy álmom, hogy ott játszhassak és nem a magyar válogatottban.

és

Amikor a szövetségi kapitány telefonon megkeresett, hogy számítana rám, nagyon megtisztelve éreztem magam. (...) . Nagy örömmel várom, hogy pályára lépjek a magyar nemzeti csapatban.

Mindkettő ugyanannak a focistának a szájából hangzott el. Azt túl unalmas lenne a Google-korszakban megkérdezni, hogy ki mondta – pláne, hogy nincs túl sok nigériai-magyar futballista –, inkább csak arra tippeljenek reflexből, hogy mennyi idő telt el és mi történt a két nyilatkozat között.

Mennyi? 4 év? 3? Netán 5?

Nem, nem. Az első nyilatkozat 476 nappal (vagyis nagyjából egy és negyed évvel) ezelőtt, 2016. november 18-án hangzott el. A második 2018. március 9-én.

És hogy mi történt a kettő között? A nigériai apától és magyar anyától a nigériai Kaduna államban született, de focizni már Magyarországon (igazolt játékosként Békéscsabán) kezdő Otigba Kenneth az első nyilatkozat idején a holland Heerenveen játékosa volt, igaz, kölcsönadva a török Kasimpasának. A hollandok már korán felfigyeltek a tehetségére, a békéscsabaiak U17-es csapatától vitték el 2008-ban, 16 éves korában.

Otigba azóta viszont, 2017 júliusa óta már a magyar bajnokságban játszik, a Ferencvárosnál. Igaz, korosztályos válogatott is magyar színekben volt, igaz, azt sokáig emlegette is. A már idézett 2016-os nyilatkozatban úgy, hogy

Már tapasztaltam, hogy mi megy a magyar korosztályos válogatottban, és nem túl sok pozitív élményben volt részem

Úgy tűnik, ezeket a tapasztalatokat háromnegyed év a magyar fociban felül tudta írni. Vagy az a tény, hogy a nigériai válogatottba azóta se hívták, és mivel 25 éves, sokáig már aligha reménykedhet ebben. Különösen a nemzetközi kupaporondnak általában csak az előszobája küszöbéig eljutó Fradiban.