Friderika
12 °C
29 °C

Ha a magyarok nem mentik meg a súlyemelést, eltörlik

GettyImages-985203558
2018.09.08. 10:29

Az előző négy olimpián legalább egy nap megnéztem a súlyemelő versenyeket.

  • 2004-ben Krutzler Eszter az aranyra is esélyes volt, remek ezüstöt nyert, akkor még nem tudtuk, ez az utolsó magyar érem azóta is. Pirrosz Dimasz olyan kisugárzással emelt, hogy a nem görögök is ünnepelték, elképesztő hangulatban lett harmadik, noha aranyat vártak tőle.
  • 2008-ban egy hátborzongató sérülést láttam, Baranyai Jánosét.
  • 2012-ben lett általános, hogy egy ember küzd a súllyal, elsötétített porondon, a fényszórók a küzdőre fókuszálnak. Óriási a csend, ahogy az órán peregnek vissza a másodpercek, érezhető a feszültség. Óriási az üdvrivalgás, ha az ember legyőzi a súlyt. A londoni metrón találkoztam idősödő angol nőkkel, akik útbaigazítást kértek. Én pedig tőlük azt kérdeztem, miért erre a sportágra jönnek. A válaszuk: itt az emberek nem egymás ellen küzdenek, és ennek van varázsa.
  • 2016-ban Rióban Nagy Pétert néztem meg az ólomsúlyban, és persze Lasa Talahadzét.

Engem megfogott 30 éve egy Duna Kupa az akkori MTV-ben, de Barsi László vb-aranyát is említhetném 1987-ből, vagy Szanyi Andor 1990-es küzdelmét a Nemzeti Sportcsarnokban.

A kissé hosszúra és személyesre nyúlt bevezető után nézzük a tényeket, miért került bajba és a kizárás szélére az erőfejlesztés alapsportága.

  • A 2008-as és a 2012-es olimpiákon levett minták újraelemzése 49 pozitív esetet hozott.
  • A 2016-ban elvégzett csaknem 9000 tesztnek 1,7 százaléka (169) volt pozitív, két riói olimpiai bronz cserélt gazdát.
  • A szteroidok baromi hatásosak, könnyen beszedik még most is a pillanatnyi sikerért, a tilosban járókat pedig kevéssé izgatja, hogy esetleg öt év múlva kimutatható lesz az, ami a verseny pillanatában még fedett.

Van olyan - reális - megközelítés, hogy a dopping nem a súlyemelés problémája, hanem az egész sporté, ebből adódóan a teljes olimpiai mozgalomé.

Nyilván nem néz ki jól, hogy a londoni olimpián a kilencedik kapott bronzérmet, de hát az sem szívderítő, hogy a sydneyi olimpia női 100 méteres síkfutásának sincs bajnoka, mert a kizárt Marion Jones mögött is olyan versenyzők vannak, akik besározódtak.

Ahogy van olyan Tour (2005) is, ahol nem lehet megmondani, ki a győztes, mert az első hétnek egyaránt volt doppingesetük.

A túlélésért zajló küzdelemben a magyar szál kifejezetten jelentős.

A feladat elé ugyanis, hogy az olimpiai programban maradjon ez a sportág, a nemzetközi szövetség (IWF) elnöke, Aján Tamás állt. A most 79 éves elnököt tavaly március végén választották újra - ötödször.

Vissza is vonulhatott volna, de úgy érezte, még van tennivalója. Meg akarja menteni a súlyemelést, mert afelől kétségünk sem lehet, ha ez a sportág kikerül a programból, egyúttal a halálos ítéletét is megkapná.

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly szeptemberi, limai kongresszusán nem volt jó látni Ajánt, nem állt nyerésre.

Az olimpiai család úgy tekintett rá, mint egy páriára. Kevesen beszéltek vele, valahogy egyre többen elkerülték a szokásos párkérdéses kötelező beszélgetés után.

Nem lehetett könnyű neki ebben a környezetben. Becsülöm a kitartását” – mesélte egy vacsorán a NOB egyik, nem magyar tagja.

A NOB már a kongresszus előtt jelezte, 64 helyet elvesz a sportágtól.

Ajánra tehát nem kis nyomás nehezedett, 14 arany sorsa múlik, ha rossz lépéseket húz, miközben rendet kell tennie.

A 2017. novemberi világbajnokságon kilenc nemzet nem állhatott rajthoz, köztük Oroszország és Kína, vagy éppen Kazahsztán, tehát a nagyhatalmak.

  • Ők voltak a szégyenpadon még: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Törökország és Ukrajna.

Ezekkel az országokkal kellett megértetnie, ha nem tartják tiszteletben a tiszta a sportot, akkor nemcsak a nemzetüknek okoznak kárt, hanem az egész sportágat tönkre tehetik.

Képzeljük magunk elé a helyzetet, amikor le kell ülni az oroszokkal Moszkvában, és azt a hírt kell nekik vinni, hogy egy olimpiai kvótára számíthatnak Tokióban mind férfi, mind női vonalon.

Ennek az egynek pedig legyenek kedvesek örülni, fogadják mosolyogva, mert Rióban még ennyi sem volt.

Oroszország pedig óriási bázist jelent, és nem mellékes, hogy a nagy orosz cégek pénze megjelenik-e esetleg hosszú távon a kasszában vagy sem. A kazahok nem tetszett az olimpiai kvalifikáció, fellebbeztek a Sportdöntőbírósághoz (CAS), a NOB azonban nyíltan Ajánék mellé állt, támogatják az új elveket.

„Azt gondolom, hogy a dopping nem a súlyemelés problémája, hanem regionális probléma” – jegyezte meg Ádámfi Attila az IWF nemzetközi igazgatója.

Tehetnék azt, hogy az északi országokat ellenőrzik, amelyek hagyományosan kevéssé fertőzöttek. Lehetne céltalanul vizsgálatokat végezni, javítani a statisztikát, de annak nem látják értelmét, sokkal inkább bevállalták a megtisztítást. Nem akarták lehunyni a szemüket, nem akartak szemellenzőt sem. Jó statisztikát rossz labor is képes gyártani, ahol sok vizsgálatot végeznek el felületesen.

Az IWF ezzel együtt változtatott az olimpiai kvalifikáción, most már nem lehet elbújni, nem lehet egyszer nagyot emelni, és onnantól mindegyik vizsgálat alól kibújni. Majd az olimpián előjön, és ismét eltűnik. Eddig ország kapta ugyanis az olimpiai kvótát, mostantól névre szóló lesz, és mindenkinek legalább hat nagy versenyen indulnia kell a tokiói pódium előtt, különben habozás nélkül kiikszelik az olimpiáról.

Új súlycsoportok lesznek, ami azért fontos lépés, mert így a korábbi, esetleg szennyezett rekordok is a kukába kerülnek.

A NOB elnöke, Thomas Bach publikusan is megdicsérte Ajánt, sőt, példaként állította a mozgalom előtt, hogy végre egy hiteles intézkedéssorozat, ami tényleg a megoldást akarja.

Thomas Bach
Thomas Bach
Fotó: Fabrice Coffrini / AFP

NOB-tag forrásunk azt mondta, ezzel egyidejűleg Aján visszanyerte a tekintélyét,

a fekete bárányból hirtelen eminens tanuló lett, érezhetően megváltozott körötte a légkör.

Már nem kerülték a tagok a társaságát, hanem biztatták és elismerték.

A csata megnyerése azonban még messze van, mert a NOB júliusi ülésén méltatta azokat a lépéseket, amit a magyar vezetést tett, de még nem adta meg a zöld utat a 2024-es olimpiára. Biztatóak a kezdeti lépések, de a tesztidőszak csak most jön.

Novemberben világbajnokság lesz Türkmenisztánban, és nem lazíthatnak a szigoron. Miközben a kitiltott országok visszatérnek.

Ádámfi úgy véli, az IWF-nek katalizátor szerepe van, de fontos megjegyezni, hogy egy olimpiára a nemzeti olimpiai bizottság nevezi be a sportolót, vagyis nekik is kellene tenniük valamit a tisztaságért, bár olykor nyilván kevéssé érdekük, és az elszántságuk is kifogásolható.

Cáfolta, hogy a sportág sérülésveszélyes lenne, de tagadhatatlan, ha sérülés van, az kifejezetten látványos, mert általában a könyökkel történik valami.

„Mi vagyunk a hármas olimpiai jeligéből az erősebben, vagyis a fortius. Nem szeretnénk kikerülni. Manapság nagyon népszerű a crossfit. Annak is a súlyemelés az alapja.

Maga a sportág nehéz, komoly technika kell a szakításhoz. A lökéshez pedig erő. A sportág nehézsége a sportág szépsége is egyben. Nem gondolom, hogy a nőkre káros lenne, elég a spanyol Lidia Valentín nőiességére gondolni. Az utolsó magyar világbajnok, Likerecz Gyöngyi is üdítő jelenség, immár anyukaként” - összegzett Ádámfi.

Borítókép: Lidia Valentin Fotó: Anadolu Agency/Getty Images Hungary