Valér
-1 °C
0 °C

Az összes turpisságot kijátsszák majd ellenünk

DEBRE20180206030
2018.02.10. 09:16
Liu Shaolin Sándor szerint a rövidpályás gyorskorcsolya technikai sportág – az állítás nyomába eredtünk. A válogatott technikusa csak a hadititkokat nem árulta el, minden mást igen. A kapitány pedig büszkén mondta, nagyon figyelnek ránk, ami korábban nem volt jellemző.

„Ebben a sportágban mindenki a századokat keresi, hogyan lehet a kanyarban kicsivel gyorsabb, ami akár öt centit is jelenthet az egyenesben. Minden apróságnak kiemelt jelentősége lehet, és nüanszokkal lehet egy lépéssel a konkurencia előtt járni.” Knoch Balázs elég érzékletesen összefoglalta, miről szól a rövidpályás gyorskorcsolya. Ő most a válogatott technikusa. 

A technikusról pedig csak annyit, ha az edző a sakktáblán a királynő, akkor a technikus a király. 

Az idézet a szövetségi kapitánytól, Bánhidi Ákostól van, vagyis a hitelességéhez nem férhet kétség – a szakvezetőről majd később.

Knoch korábban magas szinten korcsolyázott, 2002-ben olimpikon volt Salt Lake Cityben. A testvére, Viktor most is olimpikon, és mivel az előző négy olimpián egyaránt ott járt, a család ebben az évezredben egyszer sem hiányzott a játékokról.

A pécsi Knoch visszavonulása után is a sportág környékén maradt, az ő speciális, lábra öntött cipőit használja a magyar csapat néhány tagja. De még ennél is fontosabb, hogy ő állítja be a korcsolyákat a kisebb futamok előtt épp úgy, mint a finálékban. Az ő dolga, hogy minél gyorsabbak és stabilabbak legyenek a versenyzők. Ő is élezi a pengéket, és minden ezredmilliméternek jelentősége van az előnyszerzéshez. Amikor a versenyző mentálisan készül a döntőre, Knoch folyamatosan mér, analizál, nincs egy szabad perce sem.

A 38 éves szakember nem egyedül van a csapat mellett, Jae Su Chun is segíti a munkáját. Tehát a sportág egyik legfelkészültebb emberétől próbálja ellesni, amit csak lehet. A kooperációjukon, megérzéseiken, ösztöneiken akár érmek is múlhatnak majd, amikor már élesben jönnek a téli olimpia versenyei a gangneungi csarnokban. (Szombaton már 1500 méteren versenyeznek a férfiak, ötszázon a nők.)

Jae Su Szöulban született, de az amerikai csapat mellett volt, a 2002-ben győztes Apolo Anton Ohno például az ő tanítványa. Ha nem veszett volna össze az USA vezetőivel, garantáltan nem lehetett volna leigazolni. A magyarok viszont azonnal lecsaptak rá.

„Fontos impulzusokat kapok tőle. Olyan dolgokra hívja fel a figyelmem, amikről eredetileg azt gondoltam, hogy nem is lényegesek.

Az ívnek és hajlításnak olyan összefüggései vannak, amikre együtt könnyebb volt ráérezni. Sok tanácsot ad, talán még azt is mondhatom, hogy felnyitja a szemem” – magyarázta Knoch. Azt ellenben nem lehet megjelölni százalékban, nincs is értelme, mennyire befolyásolja az ő munkáját Jae Su iránymutató szerepe.

Knoch sem akárki ebben a szakmában, mert kitalált egy olyan speciális ívmérő órát, ami ugyan (még) nem szabadalom, de sokkal pontosabb méréseket lehet végezni, és a korábban használt műszerrel szemben számos előnye van. A nemzetközi mezőny jelentős része is ezt használja már.

És itt meg is állhatunk egy kicsit. A korcsolya pengéje ugyanis nem egyenes, hanem domború, és emellett még hajlított is. A két tényező szerencsés kombinációja adja a kanyarokban a megfelelő sebességet és stabilitást.

Előfordul, hogy egy reggeli elődöntő után a penge deformálódik, és nem csúszik jól, ekkor hozzá rohannak a versenyzők, hogy segítsen visszaállítani az eredeti állapotot. Ekkor használja azt az órát, ami az apró anomáliákat is kimutatja. És ekkor tud a hajlításon vagy az íven állítani, hogy az megfelelő legyen. Ha egy vagy két egység az eltérés, akkor nem minden esetben nyúl a pengéhez, inkább csak nagy mosollyal, a rá jellemző humorral azt mondja:

nem hoztál elég önbizalmat otthonról.

Ha három vagy több az eltérés, akkor már azonnal helyre kell állítani az eredeti állapotot, különben – peches esetben – egy jó helyezés is elúszhat. Egy beosztás 2,54 ezredmiliméter, hogy érzékeljük, milyen apróságokról beszélünk.

Egy másik, de nagyon is gyakori eset, ha keményebb a jég, mint amin előzőleg gyakoroltak. Ekkor Knoch és Jae Su feladata, hogy a legaprólékosabban beállítsa a pengéket.

Az élezés is fontos, ha kell. Az élezőkő nem olcsóság, ebben is van saját fejlesztésük a magyaroknak, az is Knoch és Jae nevéhez fejlődik. Külön kiemelte, hogy a közös munkájuk eredménye.

„Már hallomás alapján meg tudjuk ítélni, vajon mennyire lehet kemény a jég, hang alapján tudunk következtetni, és hogy milyen beállításokkal kell majd futniuk a mieinknek. Dél-Korea hazai pályán van, olyan jeget készítenek a versenyzőiknek, amelyiken az ő adottságaik sokkal jobban érvényesülnek. Mi erre megpróbálunk maximálisan felkészülni.”

A pengékkel borotválkozni nem lehet, de majdnem. Nagyon éles, jó példa, Knoch Viktor hátát versenyzőtársa vágta meg az egyik kvalifikációs versenyen. 

Megtudtam Knochtól azt is, hogy Liu Shaolin Sándor a technikás versenyzők közé tartozik, neki a lassú jég nem jó. A világ minden pontján másféle a jég.

A jég sebességét az ionok is változtathatják, ahogy a vízben lévő ásványi anyagok is.

Előfordult már, hogy a desztillált vízbe utólag adagolták a különböző ásványi anyagokat és összetevőket a megfelelő csúszás, és tartás érdekében. Ha igyanis tiszta víz lenne, nagyon könnyen törne a jég, ami balesetveszélyes.

Az sem mindegy, milyen hőmérséklet van a csarnokban. Egy esti döntőn, ahol várhatóan telt ház, egészen biztosan más a jég hőmérséklete, mint egy előfutamon, ahol alig vannak nézők. Az olimpiai versenyek alatt telt ház lesz – a short track jegyek nagyon kelendőek, mégha nagyon drágák is –, ami nemcsak a levegő hőmérsékletére, hanem a jégre is hatással lesz.

Adatok:

  • A korcsolya pengéje 40-46 centi hosszúságú.
  • A penge vastagsága 1,1 mm.
  • A pengét tartó két bak között 16,5 centi a távolság, a bakokat is lehet állítani, az is a technikus dolga. Ez is magyar fejlesztés.
  • A versenyzőknek egyedileg tervezett és gyártott alkatrészek, testsúlytól függően különböző alumínium ötvözetekből készülnek.
  • A versenyzők 111 méter hosszúságú pályán köröznek, a kanyarodó szakasz egy 8 méter sugarú körnek felel meg.
  • Az óra járásával ellentétesen haladnak a versenyzők.
  • A versenyzőkre kanyarban a legutolsó számítások szerint 2,7G erő hat.
  • Ötvenes tempót könnyen elérnek, egy kört 8 másodperc körül fejeznek be.

Jellegzetes magyar stílus 

És akkor térjünk vissza a cikk elején már említett Bánhidihez. A 49 éves szakember korábban műkorcsolyázott, aztán beszippantotta ez a közeg, már 1992-ben volt olimpikon tanítványa, erre a ciklusra lett ő a kapitány.

Azt kérdeztem először: ha nem lennének a dresszeken a nemzeti színek és jelzések, és mindenki egyenfehérben lenne, akkor is felismerhetőek lennének-e a magyarok a mozdulataikról? Határozott igennel felelt. És a riválisoknak sem lenne szükségük arra, hogy lássák a HUN feliratot, felismerik a technikát. 

Így eljutottunk a stílusig és annak megváltozásáig. Van ugyanis jellegzetes magyar stílus – olyannyira, hogy a mieinket már videózzák és folyamatosan elemzik az ázsiaiak, vagyis magas polcra kerültünk az utóbbi években.

„Mi folyamatosan vizsgáltuk őket, de fordítva ez nem volt igaz. Most már nemcsak a Liu testvéreket követik árgus szemekkel, hanem másokat is. Örömteli, hogy eljutottunk erre a szintre.

Ám ha egyszer is úgy érezzük, hogy megérkeztünk, abban a pillanatban veszítettünk, csomagolhatunk is.

Örökösen keresni kell a fejlődés lehetőséget, egy mozdulatot, egy dőlésszöget, akár egy ízületi pozíciót, hogy jobbak és gyorsabbak legyünk a kanyarban, valamint az egyenesben.”

Bánhidi biztos abban, hogy a hazaiak az összes létező turpisságot ki fogják játszani ellenünk, de értelemszerűen a sportszerűség határain belül. Erre az első pillanattól fel kell készülni.

A magyaroknak ugyanis a jó jég fekszik, ami kiválóan csúszik. Másoknak ellenben előnyösebb, ha kevésbé csúszós a jég, ha tudnak rajta esetenként kaparni.

A szövetségi kapitány a Forma–1-hez hasonlította a sportágat – ez a kedvenc példája –, és annak a dinamikus fejlődéséhez, mert a mozdulatokba próbálnak belevinni valami olyan extrát, ami nincs meg a riválisoknál.

Bánhidi szerint nem motivációs tényező, ha hallják a számokat a legjobbjaink, hogy 1980 óta nem volt magyar érem, aranyérem pedig még sohasem.

„Nem ettől akarnak jobban nyerni, hanem önmagukért, és mert imádnak jól versenyezni és nyerni.

Az már csak a bónusz, ha hosszú sorozatok szakadnak meg, ha úgy sikerült történelmet írni, de ez minket a jégen kevéssé foglalkoztat.”

(Borítókép:  Heidum Bernadett, Liu Shaolin Sándor, Kónya Zsófia, Burján Csaba, Liu Shaoang és Keszler Andrea (b-j) a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzésén a Kangnung Jégcsarnokban 2018. február 6-án. - f otó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!