Korea megőrül érte, pedig Amerika új szupersztárja lehet

Bár az amerikai Chloe Kim még csak 17 éves, ő a hódeszkás félcső legnagyobb esélyese Phjongcshangban a nők között. Ez persze inkább csak az életkora alapján meglepő, az eredményei alapján nem. 

Frissítés: cikkünk megjelenése után Kim meg is nyerte az aranyat, már az első futamban elért pontszáma is elég lett volna, de már olimpiai bajnokként majdnem tökéletes menetet produkált a harmadik körben.

• 2014-ben matematikailag ugyan kvalifikálta magát a szocsi olimpiára, de 13 évesen a korhatár miatt még nem indulhatott. Erről egyébként azt mondta, hogy talán jobb is volt így, 13 évesen ugyanis nem tudta volna kezelni rendesen az olimpia jelentette nyomást és felhajtást.
• Még abban az az X Games történetének legfiatalabb érmese lett.
• Egy évre rá megszerezte első X Games-aranyát, amikor Aspenben nyert SuperPipe-ban – később ezt a rekordot elvette tőle az észt Kelly Sildaru 13 évesen.
• 2016-ban az első, és máig az egyetlen női versenyző lett, aki sikeresen megcsinált két 1080 fokos (vagy tripla) fordulatot versenyen, ez azóta is szerepel a repertoárjában. A gyakorlatért hibátlan, 100 pontos értékelést kapott, erre előtte csak Shaun White volt képes.

Phjongcshangba négyszeres X Games és kétszeres ifjúsági olimpiai bajnokként érkezett, és a hétfői selejtezőben már egyből jelezte is, nem véletlenül tették az esélyesek közé, hiszen egyedüliként ő zárt mindkét menetben 90 pont fölött, 95,5 pontos második gyakorlatával pedig az első helyen zárt a keddi döntő előtt.

A véletlen kezdet

Kim szülei mindketten Dél-Koreában születtek még, Svájcban, utazási ügynökként dolgozva ismerkedtek meg, majd költöztek az Egyesült Államokba. Chloenak két nővére van, de az, hogy pont belőle lett snowboardos, a véletlen műve. Igazából apja érdeklődött a snowboard iránt, feleségét pedig úgy próbálta rávenni a sportra, hogy magával vitte a négyéves Chloet. Boran nem tartott férjével, Chloeról viszont nagyon gyorsan kiderült, hogy óriási tehetség. Hétévesen már versenyszerűen sportolt, nyolcévesen már korosztályos amerikai bajnok volt.

Ekkor két évre Svájcba költözött nagynénjéhez, de a snowboardozással itt sem hagyott fel: hajnali négykor indulva, két átszállással vonatozott el Franciaországba, hogy gyakorolhasson. Amikor hazaért, ugyanezt folytatták apjával, de már komolyabb szinten, Jong Jin ugyanis úgy döntött, hogy felmond a mérnökcégnél, ahol dolgozott, és teljes állásban Chloe tanára és edzője lesz, a Koreában maradt család felháborodása ellenére is.

Hétköznap apja tanította otthon, hétvégén pedig hajnali kettőkor kocsiba ültek – néha apja vitte ki az ágyból az autóba Chloet – és 5,5 órát autóztak kaliforniai házuktól a Mammoth-hegyig, hogy edzhessen. Ekkor már világos, elérhető cél volt, hogy Chloe Kim olimpikon legyen.

A nagy ugrás

A 2015-ös aspeni X Gamesen szerzett aranya után – sőt, már a 2014-es ezüstnél is – világosan látszott, hogy akár az olimpiai arany is meglehet. Mivel Kimék Koreából származtak, a következő olimpiát pedig ott rendezik, egyre többen igyekeztek Kim esélyeire építeni.

Egy évvel az olimpia előtt, 2017 februárjában az amerikai külügyminisztérium külön kérésére Dél-Koreába utazott, hogy a sportágat, az országot, és nem utolsósorban magát népszerűsítse. Már akkor óriási tömegek fogadták mindenhol:

Tiszta őrület volt az egész. Olyan volt, mintha mindenhova paparazzik követnének, ami azért elég király érzés. Úgy éreztem magam, mintha én lennék Kim Kardashian, bárhova néztem, vagy 25 kamera és fényképezőgép meredt rám.

A rengeteg médiaeseménnyel tarkított túráról a koreai amerikai nagykövetség imázsfilmet forgatott a snowboardozásra vágyó koreai lányoknak, hogy bemutassák nekik, semmi sem lehetetlen.

Kim egyébként kizárólag amerikainak tartja magát, hiába születtek Dél-Koreában a szülei, magát nem érzi koreainak, még úgy sem, hogy folyékonyan beszéli a nyelvet, és gyerekkora óta minden évben legalább egyszer hazalátogatott. Nyilvánosan egyébként a lehető legritkábban beszél koreaiul, nehogy valamit rosszul mondjon és megsértsen valakit, de Phjongcshangban azért ő tolmácsol az amerikai csapat többi tagjának.

Érdekes egyébként, Kaliforniában teljesen átlagos életet él, Dél-Koreában viszont amint kimegy az utcára, tömegek rohamozzák meg. Amikor az amerikaiak gépe leszállt Szöulban, a biztonságiak egy hátsó kijáraton vitték ki a csapatbuszhoz, hogy ne törjön ki tömeghisztéria az érkezése miatt. Mint mondja, Amerikában még csak távolról hasonló sem fordul elő vele. És mi lesz még, ha olimpiai bajnok lesz?

Egy lapra tettek fel mindent

Nyilván a koreai kapcsolat és az esélyei miatt az NBC őt választotta az olimpia arcává. Jól jött ki a csatornának, hogy idén ők közvetítették a Super Bowlt az olimpia előtti utolsó vasárnapon, itt debütált az olimpiai kisfilm, amit Kim köré húztak fel (mellette még a snowboardos Shaun White, a műkorcsolyázó Nathan Chan, és az alpesi síző Lindsey Vonn kapott hasonló kisfilmet).

Az ESPN olimpia nyitónapján megjelent Gold Rush (Aranyláz) címre keresztelt különszámának is ő van a címlapján:

Vagyis nem elég, hogy 17 évesen meg kell birkóznia azzal, hogy mindenki aranyat vár tőle, még az extra médianyomás is a nyakába szakad, no meg két ország teljes lelkesedése. Phjongcshangban a félcső alján a tömegben rengeteg rokona lesz ott, ők vezénylik a szurkolást.

Ha nyer, valószínűleg már most közel arra a szintre kerül, ahova téli olimpikonként talán csak Shaun White és Lindsey Vonn jutott eddig az amerikaiaknál.

Egy fagyi jól jönne

Mindebből egyébként nem sok látszik Kimen, aki igyekszik nem foglalkozni az elvárásokkal.

Minden menet teljesen más, emiatt állandóan tombol bennem az adrenalin. Sosem lehet előre eltervezni semmit, minden alkalommal, amikor elindulok a cső tetején, új kaland vár rám. 17 éves vagyok, néha hibázom, senki sem tökéletes

– mondta saját esélyei kapcsán.

A hétfői selejtező közben sem volt nyoma, hogy izgulna, két menet között arról twítelt, hogy jól esne neki egy kis fagyi, majd amikor az NBC Twittere globális szavazást csinált a dologból, Kim kérte, hogy aki tud egy kis Cookies and Cream fagyit szerezni neki, nyugodtan viheti.

A legszebb, hogy utálja a havat

„Igazából utálom. Dél-Kaliforniában nőttem fel, nem szoktam hozzá” – meséli a hóról. „Ha épp esik a hó egy olyan napon, amikor edzésem lenne, akkor csak bámulok ki az ablakon, és azt hajtogatom a fejemben, hogy ma talán ki se kellene menni. Utálok fázni, ha pedig a kezeim átfagynak, muszáj bemennem valahova felmelegíteni őket, de ilyenkor már általában elő sem mászom újra. Egy kis nyúlbéla vagyok” – mesélte a Sports Illustratednek.

A női snowboard félcső döntője magyar idő szerint kedd hajnali kettőkör kezdődik, Kim vélhetően ott lesz a harmadik körben, ahol már az érmekről döntenek, ez hivatalosan hajnali 3-kor indul.