Tekla
8 °C
20 °C

Mit kerestek a csúcsfejek az olimpián?

2018.02.24. 08:59

A szánkósport mindig is a németekről szólt, az olimpiákon is messze ők a legjobbak. Az 1964 óta kiosztott 44 aranyéremből 31 az övék lett, és emellett nyertek még 23 ezüstöt és 21 bronzot is. A sportág alighanem akkor volt a legizgalmasabb, amikor még két német csapat, az NDK és az NSZK versenyzett egymás ellen. 1976-ban a technikai harc is elég látványossá vált.

1964-ben egyesített német csapat indult az első innsbrucki olimpián, a kilencből öt érmet el is vittek a németek. A férfi együlésesben mindhármat megszereztek. Négy évvel később már két országot képviseltek a németek, összesen már hat érmet szereztek. A férfiaknál keletnémetek voltak az erősebbek, a nőknél a nyugatiak. Igaz, utóbbihoz az is kellett, hogy kizárják a szánkójuk talpát melegítő NDK-s nőket az első, a második és a negyedik helyről.

Az 1972-es szapporói olimpián viszont megdöbbentő fölénybe került az NDK, a kilenc megszerezhető éremből nyolcat elvitt. Olaszországnak jutott még egy érem, párosban holtversenyben lettek elsők.

1976-ban megkezdődött a visszarendeződés, az NDK-s fölény azonban maradt, másnak megint nem jutott arany, de az NSZK már összejött három érem. A versenyben a technológiai fejlesztések is egyre nagyobb szerepet kaptak, minden ezredmásodpercért megdolgoztak a bobok és szánkók mérnökei. A szánkóknál az NDK nagy újítása volt, hogy az addig a lábak közé fogott, irányításra használt hevedert eltüntették, és már csak lábbal és testsúlyáthelyezéssel manővereztek.

Az egykori Forma-1-es pilóta, Jackie Stewart vizsgálja a csúcsos sisakot az innsbrucki olimpián
Az egykori Forma-1-es pilóta, Jackie Stewart vizsgálja a csúcsos sisakot az innsbrucki olimpián

A leglátványosabb megoldás azonban mégsem ez volt, hanem az NSZK-sok csúcsos sisakjai. A korábban inkább egyszerű motoros bukósisakhoz hasonló fejvédőt kúpban végződővé alakították át a jobb aerodinamikai mutatók miatt. Az 1976-os olimpián második helyen végzett Ute Rührold egy interjúban arról beszélt, hogy ettől fel is javultak az NSZK-sok (a lengyelek is újítottak, de ők a vállrész felé módosítottak a sisakon), csak az utolsó negyedik futamban sikerült megelőznie Elisabeth Demleitnert. 

A Spiegelnek nyilatkozó NSZK-s sportvezető, Helmut Meyer arról beszélt, hogy a technológiai fejlesztések nélkül esélyük se lenne a jó eredményekre. Elég sokat, 500 ezer márkát áldoztak arra, hogy megépítsék a személyre szabott szánkókat, és elkészítsék a speciális ruhákat és sisakokat, amelyeket szélcsatornában teszteltek.

Az NSZK szánkósai úgy néztek ki, mintha püspöki süveget viseltek volna, de az amerikai ABC közvetítésében az is elhangzott, hogy akár az Alice csodaországban szereplői is lehetnének a sportolók.

A csúcsfejú szánkósokat nem sokáig lehetett látni, az egyszerre megjelenő sok újítás miatt szigorítottak a szabályokon, és a csalások miatt a versenyen után is vizsgálták a felszerelést. A sisakokat is sztenderdizálták, ma már mindenki ugyanazt a típusú fejvédőt használja. Arról pedig csak találgatni lehet, hogy a Csúcsfejek filmeket a szánkósok ihlették meg, vagy sem. A német fölény persze a csodasisak nélkül is folytatódott.