István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Ez a páros emelte a világ tetejére a magyar gyorskorcsolyát

E7FC054E-0881-45A1-BB9A-F084F81875F5
2018.02.25. 08:00 Módosítva: 2018.02.25. 08:01
A 2013-as debreceni rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokságon Magyarország még érem nélkül maradt, akkor még a hazai pálya ellenére sem sikerült az áttörés, 5-6 ország leosztotta egymás közt a legjobb helyezéseket. Sokáig így ment ez, aztán a kínai Linának, illetve Bánhidi Ákosnak köszönhetően egyszer csak megjelent Magyarország.

A férfi és a női rövidpályás gyorskorcsolya váltó már 2014-ben benne volt a világ legjobb nyolc csapata között, de előbbit igen vitatott körülmények kizárták a legfontosabb versenyről, noha őket lökték ki, az olimpiai álom pedig ezzel együtt elúszott. Akkor csak a nők jutottak ki, most sikerült először maximálisan létszámban utazni.

A csapat mellé az előző kvalifikációs szakaszra érkezett a kínai edzőnő, Csang Csing, becenevén Lina, aki alapjaiban változtatta meg a szemléletet, de akkor a szerepvállalása az idő rövidsége miatt még kevés volt a sikerhez.

Sokáig úgy látszott egyébként, Kanadából jöhet inspiráció, ami képes pluszt adni a kicsit megrekedt sportágnak, ám végül Lina lett az, akinek nem volt komoly múltja, de a vezetők, és nem utolsósorban a versenyzők makacsul hittek benne. Különösen Liu Shaolin Sándor, hiszen ő ismerte meg kint , Kínában, és hát belőle kellett kihozni a maximumot, ő és öccse volt a legtehetségesebb.

Érdemes végignézni, milyen eredmények születtek ebben a ciklusban. A 2014-es olimpián a női váltó hatodik lett. 

  • 2014, Montreal, vb: még nincs érem
  • 2015, Moszkva, vb: 2 ezüst – férfi váltó és Liu Shaolin (500)
  • 2016, Szöul, vb: 1 arany – Liu Shaolin (500), 1 ezüst – Liu Shaoang (1500), 2 bronz – Liu Shaoang (500) és Liu Shaolin (szuperdöntő, ez nem olimpiai szám)
  • 2017, Rotterdam, vb: 2 ezüst – női váltó és Liu Shaoang (1000) és 1 bronz - férfi váltó

Egy másik összevetés arról tanúskodik, milyen sorba sikerült beállnia Magyarországnak szisztematikus munkával. Visszanéztem az előző 10 évet – épp abban a dél-koreai városban rendezték a vb-t, ahol most az olimpiát –, mely nemzetek voltak éremszerzők világbajnokságokon és a három olimpián.

Jól látszik, hogy előbb csak négy - két ázsiai és két amerikai - ország belügye volt ez a sportág, aztán megjelentek mások is. 

  • 2008, Gangneung: Dél-Korea, Kína, USA, Kanada
  • 2009, Bécs: Kína, Dél-Korea, USA, Kanada, Japán
  • 2010, Vancouver, olimpia: Oroszország, Kína, Dél-Korea, Kanada, USA, Olaszország, Hollandia 
  • 2010, Szófia:  Dél-Korea, Kína, Kanada, USA, Németország 
  • 2011, Sheffield:  Dél-Korea, Usa, Kína, Kanada, Olaszország, Hollandia, Németország
  • 2012, Sanghaj:  Dél-Korea, Kína, Kanada, USA, Olaszország, Hollandia
  • 2013, Debrecen: Dél-Korea, Kína, Kanada, Japán, Hollandia, Oroszország
  • 2014, Szocsi, olimpia: Oroszország, Kína, Dél-Korea, Kanada, Olaszország, USA, Hollandia, 
  • 2014, Montreal: Dél-Korea, Kína, Oroszország, Kanada, USA, Nagy-britannia, Hollandia, Olaszország
  • 2015, Moszkva: Dél-Korea, Kína, Hollandia, Olaszország, Oroszország, Nagy-Britannia, Magyarország, Kanada
  • 2016, Szöul: Kína, Dél-Korea, Kanada, Magyarország, Hollandia, Nagy-britannia, Oroszország
  • 2017, Rotterdam: Dél-Korea, Hollandia, Nagy-britannia, Kína, Kanada, Magyarország, Oroszország
  • 2018, Gangneung, olimpia: Dél-Korea, Hollandia, Kína, Kanada, Olaszország, Magyarország, USA, Oroszország

A hazai sportágak között is elindult az emelkedés

Az ebben a ciklusban szerzett kilenc éremmel a hazai sportéletben is egyre magasabb polcra került a short track. Orendi Mihály ügyvezető pedig még a legeslegelején azt találta mondani a Magyar Olimpiai Bizottság előző vezetésének, hogy hiányolja a szervezet nevéből a nyárit, mert a korcsolyára nem voltak tekintettel. 

2017-ben már a harmadik legeredményesebb magyar sportág lett a gyorskorcsolya a vívással holtversenyben. Idén még ennél is több összejöhet, hiszen a vb hátra van Montrealban, a short track veszélyes lehet akár az úszásra és a kajak-kenura is.

Lina érkezése, és a 49 éves Bánhidi Ákossal való hatékony együttműködése jellemezte ezt a négy évet, egyúttal az imponáló fejlődést. Munkájukról azt mondta a magyar edző, hogy "abszolút egymásra utaltságban, a közös nevezőt keresve dolgozunk."

Bánhidi, amikor 30 évről beszélt az olimpiai arany után, nem véletlenül tette, mert a sportág első magyar bajnokságát 1989-ben rendezték meg Kazincbarcikán. Ő is az indulók között volt. Botos Eszterre és Kun Bálint Tiborra emlékszik vissza a szövetség, mint az első két magyar bajnokra.

Sokáig a sportdiplomácia nem zárkózott fel a versenyzők képessége és ereje mellé, most 2 magyar bíró volt a tízből az olimpián. Kövér Balázs és Pádár Beáta. Ők is a sportágból nőttek ki, Knoch Viktor pedig már a sportolói bizottság tagja.

Nagy kérdés lesz, hogy ő, vagy lengyel felesége, a szintén short trackes Marta Wojcik folytatja-e, mert még az olimpia előtt arról egyeztettek, csak egyikük versenyez majd. Két éves gyerekük van.

A váltó lehet az év csapata, bár ahogy egyikük viccesen és nem kis éllel megjegyezte, ha bent marad a Mezőkövesd az NB I-ben, akkor azért erős kihívóik lesznek.

(Borítókép: Bánhidi Ákos és Li Na - fotó: Huszti István / Index)