Paulina
16 °C
20 °C

A sport, amiben egy norvég király is menőzött

észak osszetett
2018.01.26. 17:06

Összetett sportágak az olimpiákon (majdnem) mindig is voltak, i.e. 708-ban rendezték az elsőt, amiben, tényleg csak az érdekesség kedvéért, de a távolugrás, a stadionfutás, a diszkoszvetés, a gerelyhajítás és a birkózás szerepelt. Ebből lett aztán az öttusa, aminek a sztorija megint csak nagyon érdekes, egy mesét körítettek neki, hogy na ezt játsszuk mi most el, nem csak úgy rohangálunk a semmibe:

Egy katonai futár fontos küldetésre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségeseknek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. A lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek. 

A téli olimpiákon az északi összetett már valóban a kezdetektől ott volt, az 1924-es Chamonix-i első játékokon is szerepelt, és ugyan sztorit nem kreáltak a síugrásból és sífutásból álló versenyszámnak, de mi majd megtesszük gyorsan.

Olaf, Harald, Henrik és Nikolas ugyanabba a csajba, a røssnesvågeni vegyesbolt eladójába, Ingeborgba voltak belezúgva, elsősorban azért, mert Røssnesvågenben nem volt más facér nő, a hormonok meg ugye. Ingeborg nagy tisztelője volt az ügyességnek, kitartásnak és egyensúlyérzéknek (mentségére szóljon, hogy Røssnesvågenben nem sok mindent lehetett csinálni már annak idején sem) és úgy döntött, egy versenyt ír ki a pasiknak: ugorjanak le egy síléccel a lábukon a közeli domb tetejéről, majd tegyenek egy kört a szigeten, mindezt januárban, térdig érő hóban, és azé lesz az erénye, aki elsőként visszaér. (Harald nyert.)

Az északi összetett egy elég régi hagyományokkal bíró verseny, vagy sportág, kinek hogy, 1892-ben rendezték az elsőt a holmenkollbakkeni síugró viadalon. Azóta a népszerűsége töretlen, ahogy alapformája is, tehát futni kell meg ugrani. Eleinte ebben a sorrendben követték egymást a számok, aztán rájöttek, hogy a sífutás nagyon megszórja a mezőnyt, és a síugrásnak tulajdonképpen semmi értelme nincsen, és megcserélték a kettőt. Az évek folyamán több távon és formába is rendeztek versenyeket, aztán a nyolcvanas években jött Gunder Gundensen és azt mondta, elég, legyen mostantól úgy, hogy ugrunk egyet, az elért pontszámok közti különbséget másodpercesítjük (minden pont +4 mp), és így indulunk neki a sífutásnak, azaz a legjobb ugró nekivág, őt követi a második legjobb x másodperccel később, és így tovább. Ez nagy écesz volt egyébként, mert a nézők így kábé képben lehettek a történésekkel.

A téli olimpiákon általában egy napon rendezik a versenyszámot, 1952 óta itt is az ugrással kezdenek reggel majd jöhet a könnyed, tíz kilométeres, szabad stílusú sífutás.

Ezt bolondították meg 1988-ban Calgaryban, ahol háromfős csapatversenyt is hozzácsaptak a programhoz, amiből aztán négy lett, 2002-ben aztán a síugrás részét átterelték a nagysáncra, csak hogy érdekesebb legyen, gondolom.

A hamarosan kezdődő phjongcshangi játékokon három számot rendeznek majd, két egyénit és egy csapatversenyt: normálsánc + 10 km (február 14.), nagysánc + 10 km (február 20.), nagysánc + 4x5 km (február 22.) lesz a menet. A sífutás részét egy 2,5 km-es pályán rendezik, szóval nemcsak nekivágnak az erdőnek és hadd szóljon (pedig mennyivel érdekesebb lenne a körözés helyett, na mindegy). A verseny elő felét az Alpensia síugró központban rendezik, ahová 8500 néző fér be egyszerre, és eddig két kontinensversenynek adott helyt 2009-ben és 2011-ben. A sífutást az Alpensia sífutó központban lehet megnézni, ide már csak 7500-as jutnak be, szóval tessék majd nem tökölni a jegyvásárlással, már ha van még egyáltalán biléta.

Az eddigi olimpiákon 32 nemzet indított sportolót a számban, a legtöbbet természetesen a norvégok, 87-et, de volt egy ausztrál induló is, és mi is képviseltettük magunkat, hat fővel, legutoljára 1936-ban. Az éremtáblázatot is a norvégok vezetik, 30 éremmel a 14-et összeszedő finnek és az őket idén befogható osztrákok (13) előtt. Szocsiban a normálsáncon rendezett egyéniben Eric Frenzel nyert, a nagysáncon Jørgen Graabak, aki egyébként a csapatversenyben győztes norvég egység tagjaként is bezsebelt egy aranyat.

Az idei olimpián 55 versenyző indulhat el a számokban, országonként 5, a nevezés feltétele legalább egy Világkupa vagy kontinensbajnokságon szerzett pont, 2016 júliusa és 2018 januárjának vége között.

A Világkupa állása alapján a három esélyes a novég Jan Schmid, az osztrák Lukas Klapfer és a német Fabian Riessle, de az olimpia az olimpia, szóval bármi megtörténhet. 

Egy fontos apróságot azért még meg kell jegyezni: nők nem indulhatnak az északi összetettben, mert, idézem, a versenyszám olyan mértékű fizikai megterhelést jelent, amit csak a férfiak bírnak. Ezen 2016-ban változtattak, és a következő olimpián már a nők is rajthoz állhatnak, 2017-ben pedig már rendes versenyeket is rendeztek nekik.