Mocsai Lajos összmagyar játékokat tervez

2025-re nagyszabású sporteseményt tervez Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora. Mocsai Tusványoson beszélt a körvonalazódó tervéről.

Megrendezzük a világ magyarjainak sportjátékát Budapesten a Maccabi Játékok mintájára.

Mocsai az Indexnek erről azt mondta, hogy 2025-ben lesz százéves a Testnevelési Egyetem, és erre az évfordulóra gondolta ki a rendezvényt.

Az elképzeléséről még nem egyeztetett a kormánnyal, és természetesen a sportolói érdeklődést is fel kell még mérni - itthon és a határon túl. Ezután lehet eldönteni, egyáltalán milyen sportágakban hirdetik meg majd a játékokat.

Mocsai a beszélgetésen akkor dobta be ezt az tervét, amikor a moderátor, Kovács István Kokó felvetette, hogy vajon a magyar sportolók teljesítményéhez mennyit ad hozzá a magyarságtudat. Kokó úgy észleli ugyanis, hogy a "magyar sportolóknak lelke van, fejleszthető lelki világuk van".

Mocsai szerint nem lehet nem észrevenni, hogy a sportban a magyarok jobban teljesítenek, mint az a GDP-hez vagy a lélekszámhoz képest elvárható lenne. Kokó megjegyezte, hogy ő például minden sportolót arra biztat, hogy bátran Magyarországnak nevezzék a hazánkat és ne Hungarynek. Mire Mocsai helyeslően megjegyezte, hogy a magyar nyelv olyan szépsége is segítheti a sportolókat, mint hogy "feleségünk van, aki fele az életünknek, nem wife-unk van".

Mocsai Tamás egykori kézilabdázó, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezető igazgatója, Mocsai Lajos fia ezt azzal egészítette ki, hogy azért sokat változott a magyar sport attól is, hogy több pénz lett benne. Ugyanakkor az élsportban a teljesítményhez, a sikerhez 100 százalékos munka is kell, és hogy a sportolók egy nagyon szigorú napirend szerint éljenek. Az akadémián ők például éjfélkor lekapcsolják az internetet, hogy biztosan mindenki kipihenten érkezzen a reggeli edzésre.

Az úszó olimpiai bajnok Gyurta Dánielt Kokó arról kérdezte, hogy a sportolóknak mennyi segítséget tud nyújtani a nemzeti összetartozás. Gyurta pedig elismerte, hogy a kiemelt eredményéhez "sok-sok edzés, tehetség, kínzóna" kell, de "a csúcshoz, az olimpiai aranyhoz, a nemzeti himnuszhoz mindennek klappolnia kell".

Gyurta szerint az élsportolóknál az arany 30%-ban a fizikális és 70%-ban a mentális felkészültségen múlik (annak idején 200 mellen volt, hogy az első és ötödik között 16 századmásodperc különbség volt). Gyurtának pedig "a pluszt az a küzdelem jelentette, hogy a magyar zászló legyen a legmagasabban."