Bertalan
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Minden idők legsikeresebb vizes-vébéje a felébe se került a legjobbnak

GettyImages-1155027266
2019.07.31. 20:39

A vasárnap befejeződött kvangdzsui vizes világbajnokság teljes költségvetése nagyjából a felét tette ki a budapesti vizes világbajnokság költségvetésének, még úgy is, ha utóbbiba nem számítjuk bele a Duna Aréna árát.

Lee Yong-sup, a dél-koreai Kvangdzsu városának polgármestere – egyben a vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnöke – a rendezvény végéhez érve egy sajtótájékoztatón értékelte tapasztalatait. Az eseményről a The Korean Herald, angol nyelvű koreai híroldal közölt beszámolót a Yonhap hírügynökség alapján.

Az angol nyelvű cikkben két olyan felfedezés is várja a magyar olvasót, amit nyugodtan nevezhetünk sokkolónak.

Az egyik a kvangdzsui rendezés ára, ami a félútnál eszközölt költségcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően megállt 224.4 milliárd koreai vonnál, azaz magyar pénzre átszámítva nagyjából 54 milliárd forintnál.

Noha a 2017-es budapesti rendezéshez közvetlenül és közvetve kapcsolódó kiadások teljes összegét a mai napig nem kötötték a nyilvánosság orrára, az ismertté vált szerződések, pénzügyi beszámolók és költségvetési zárszámadások alapján a teljes összeg bruttó 170 milliárd forint körül lehetett.

A matek: a világbajnokság rendezésére felállított projektcég, a Bp2017 mintegy 56 milliárd forintot kapott a költségvetéstől; a más beruházók által a vébére hivatkozva kötött szerződések értéke kb. 94 milliárd forint volt az Átlátszó gyűjtése alapján; és mindehhez még jön az Antenna Hungária részéről bő 20 milliárd forintnyi beruházás. 

A Duna Aréna kapcsolódó kiadásokkal együtt 54 milliárd forintos árát levonva 115 milliárd forintot kapunk, míg Kvangdzsuban 55 milliárdból kijött a vébé, tokkal-vonóval.

Igaz Dél-Koreában nem fizették ki a világ pénzét az utolsó pillanatban lefoglalt több ezer szállodai szobára, hanem építettek egy 25 épületes, bő 1600 lakásos negyedet, amelynek lakásait már a világbajnokság előtt értékesítették. Meg persze úszópalotát sem építettek újat, hanem a Nambu Egyetem 2015-ös Univerisadéra épült uszodájának 3 000 fős nézőterét bővítették ki ideiglenes lelátókkal tízezresre, a vízilabdához és szinkronúszáshoz pedig egy egyetemi futball-, illetve baseballstadionban állítottak fel ideiglenes medencéket.

Ami megtörtént, megtörtént, a világbajnokságra eldorbézolt irgalmatlan összegek ma már épp úgy múlthoz tartoznak, mint Seszták Miklós, mondhatni teljesen feleslegesen idegesítjük magunkat a szuper takarékos koreaiakkal.

Az viszont tényleg felér egy tőrdöféssel, hogy a 2019-es vébé szervezői még azt is el akarják venni tőlünk, hogy a kétszer (háromszor) annyi pénzünkért cserébe legalább felhőtlenül örülhessünk tovább, hogy a 2017-es budapesti vébé volt a legesleg. Mármint nem a résztvevő sportolók, illetve nemzetek számát illetően, mert ebben 7 500 fővel és 194 országgal egyértelműen Kvangdzsué a rekord, hanem a vébé általános értékelését illetően. Hogy a budapesti volt minden idők legjobb vébéje.

Bár most vasárnap Julio C. Maglione, a Fina elnöke nem nevezte a vébét követő záróünnepségen az eddigi legjobbnak a befejeződött rendezvényt, mint annak idején Budapesten, csakhogy helyette a 

"minden idők legsikeresebb világbajnoksága" elismeréssel jutalmazta a szervezőket.

Most aztán lehet vitatkozni, hogy a legjobbnak lenni a nagyobb siker, vagy a legsikeresebbnek lenni a legjobb?Ennél persze eggyel építőbb jellegű kérdés, hogy a két lehetőség közül 2027-ben milyen vizes-világbajnokságot akarunk rendezni.

  (részben via444.hu)