Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Végigvihető-e Karácsony stadionstopos ígérete?

7700938750783055841 HUSZ8636
2019.10.15. 13:56 Módosítva: 2019.10.15. 15:10
Budapest csak 2019 végéig lesz Európa sportfővárosa, de a kormány sokkal tovább tervez világeseményekkel. Így a stadionstopot hirdető új főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek kiemelt projektekben kellene megvívnia a kormány sporthatalmi ambícióival.

Az én városomban nem épül addig stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés

– ezt Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje mondta a kampánynyitó rendezvényén, 42 nappal az októberi önkormányzati választások előtt. Később ez a kijelentés a kampánya egyik központi eleme lett.

Aligha véletlenül: a stadionstop néven elhíresült program nem csak az ellenzéki szavazók körében népszerű ígéret. A Závecz Research közvélemény-kutató cég felmérése szerint még a fideszes szavazók 37 százaléka is egyetértett vele.

Karácsony júniusban a Facebook-oldalán így válaszolt Török Gábor politológus azon kérdésére, hogy Tarlós vagy ő fog-e Orbán Viktor mellett állni a hamarosan elkészülő új Puskás Ferenc Stadion megnyitóján:

Senki nem áll majd Orbán mellett ezen a megnyitón. Tarlós azért nem, mert már nem lesz főpolgármester, én pedig azért, mert fontosabbnak tartom a budapesti nagyerdő létrehozását, mint ezt a stadiont.

Az elsőben máris igaza lett. Október 13-án ő nyerte a főpolgármester-választást, ami után a legfőbb kérdés az lesz:

az ellenzéki vezetésű Budapest mennyire tud majd ellenállni a kormány akaratának?

Az egyik ilyen konfliktusos pont a sportberuházások területe. Orbán Viktor tavaly ősszel, a budapesti birkózó-világbajnokság ideje alatt arról beszélt, hogy Budapest globális sportfőváros, amihez minden adottsága és képessége megvan. Ezt az is megerősítette, hogy 2019-re Budapest elnyerte az Európa Sportfővárosa címet az Európai Fővárosok és Városok Sportszövetségétől (ACES).

A következő öt év várhatóan arról fog szólni, hogy meddig terjed a főváros hatásköre az állammal szemben. Budapest a 2019 és 2024 közötti időszakra már több kiemelt sportesemény rendezési jogát elnyerte, amiket csak nehezen lehetne visszamondani.

2020-ban a Giro d'Italia kerékpáros körverseny első két szakaszát, majd pár héttel később labdarúgó-Eb-meccseket fog rendezni Budapest. Ezeket a közeli sportrendezvényeket már aligha fogja befolyásolni, hogy Tarlós István helyett Karácsony Gergelynek hívják a főpolgármestert, azonban a távolabbi sportesemények megrendezésére ez nagyobb hatással is lehet.

A 2024-es olimpiai pályázat visszavonása ellenére Budapest az elmúlt években sorra rendezte a különböző világeseményeket, ami például a 2017-es vizes világbajnokság esetében jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel és kiadásokkal járt együtt.

A kormány tervei szerint ez a trend a jövőben sem fog változni, amire még több állami forrást is biztosítanak. „A kormány a 2020-as költségvetésből 327 milliárd forintot akar a sportra költeni, ami 24 milliárd forinttal több, mint a 2019-es összeg” – ezt Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár mondta. De hiába lesz nagyrészt Budapest ezeknek a sportrendezvényeknek a helyszíne, túl sok beleszólása nem lesz a költekezésbe.

Stadionépítések pénzét ígéri oda kórházaknak, miközben ez a pénz soha nem kerülne hozzá

mondta Tarlós István, aki szerint Karácsony ígérete betarthatatlan, mivel ezt a pénzt nem a főváros fogja kapni és elkölteni, és a kiemelt nagyberuházásokba az önkormányzatoknak sincs beleszólásuk.

A kézilabda-Eb

2022 januárjában Magyarország és Szlovákia közösen fog férfi kézilabda-Európa-bajnokságot rendezni. Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke (és egyben a Fidesz frakcióvezetője) felvetette egy új, legalább 20 ezres budapesti aréna építésének az ötletét, mivel az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) szívesen venné, ha minél több néző előtt zajlana az Eb.

Az újabb gigaberuházás ötlete a kormány támogatását is gyorsan elnyerte. Gulyás Gergely a tavasszal több kormányinfón is megerősítette a kormány szándékát. Elmondta, hogy 42 millió euróért (kb. 13,5 milliárd forint) felvásárolták a volt Bólyai-laktanya területét a külföldi tulajdonosától, hogy aztán ott épülhessen fel a Papp László Sportarénánál kétszer nagyobbra tervezett új aréna. A kivitelezésre a legolcsóbb ajánlatot először Mészáros Lőrinc fiának cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. adta, ami 115,8 milliárd forintból építette volna fel Közép-Európa legnagyobb arénáját.

A közbeszerzés második fordulójában a kormány kikötötte, hogy 100 milliárd forintnál nem kerülhet többe az építkezés. Itt a Market Zrt. adta be a legolcsóbb ajánlatot (78,7 milliárd forint), de nem lesz egyszerű tartani ezeket a költségeket. Az arénának legkésőbb 2021 őszére kellene elkészülnie, ehhez képest a népligeti buszpályaudvar mögötti, elhagyatott és romos területen egyelőre csak nagyon kezdeti szakaszban tart az építkezés.

Az atlétikai világbajnokság

A labdarúgó-világbajnokság és a nyári olimpia után az atlétikai világbajnokságot szokás a legfontosabb sporteseménynek tartani. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tavaly Budapestnek adta a 2023-as világbajnokság rendezési jogát. Ehhez azonban egy atlétikai stadionra is szükség lesz, mert a teljesen átépített Puskás Ferenc Stadionban nincs atlétikapálya.

A világbajnokságra Ferencváros Vituki-telek nevű, a Csepel-sziget északi részével szemközti területén épülne fel egy 40 ezres atlétikai stadion, amit a verseny után 15 ezresre bontanának vissza. A vizes világbajnokság tapasztalataiból kiindulva az atlétikai világbajnokság végső költségei, a stadionépítésen túli kiadásokkal együtt elérhetik akár a 100 milliárd forintot is.

Emellett Karácsony a választási programjában Csepel északi részérén új zöldterületek kialakítását ígérte. Azonban a kormány úgy tervez, hogy itt több sportlétesítményt is felépítenének.

Olimpia nélküli olimpiai beruházások

A kormány mindent megtett azért, hogy Budapest 2024-ben nyári olimpiát rendezhessen. A budapesti pályázatot végül az utolsó pillanatban vonták vissza, mert nem akartak beleállni a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezésébe az olimpia rendezéséről.

Bár ezzel eldőlt, hogy Budapesten legkorábban csak 2032-ben lehet nyári olimpia (a 2024-es olimpiát Párizsnak, a 2028-as olimpiát pedig Los Angelesnek osztotta ki gyorsan a NOB, mielőtt minden jelentkező város visszalépett volna), ennek ellenére nem tettek le arról, hogy az olimpia létesítményeket a játékok nélkül is felépítsék.

Mindig is azt mondtuk, hogy megcsináljuk. Mindez azt jelenti, a 2024-es projekt releváns lehet 2028-ban vagy 2032-ben

mondta Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos.

A 2017-ben kidolgozott Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program lényegében erről szól. A város több pontján is olyan sportlétesítményeket húznának fel, amik egyszer még jól jöhetnek egy újabb olimpiai pályázat során.

A programban többek között ezek a sportlétesítmények szerepelnek:

A program szerint ezek 2022-ig mind megvalósulnak, amire egyelőre 750 millió forintos keretet különítettek el, de szükség esetén ez akár további 200 milliárd forinttal is növelhető.

(Borítókép: Tarlós István volt főpolgármester és Csányi Sándor az MLSZ elnöke az épülő Puskás Ferenc Stadion bejárásán 2019. április 2-án. Fotó: Huszti István/Index)