Morajlott a terem, amikor megtudták, mennyiből épül a sportcsarnok
További Sport cikkek
- Bíróság elé áll az Ingebrigtsen fivérek édesapja, saját gyermekei jelentették fel
- Weöres Szabolcs – utolsóként a Vendée Globe mezőnyéből – átlépte az Egyenlítőt
- Ötéves eltiltást kaphat Losonczi Dávid legyőzője, a magyar birkózóé lehet a vb-ezüst
- Felülvizsgálati kérelmet adtak be az olimpikonok, az Alkotmánybíróság előtt a dokumentum
- Sohasem látott sebességgel száguldoznak a hajók a föld körül
Kedd este a XVII. kerületi önkormányzat lakossági tájékoztatót tartott a kerületben épülő környezettudatos sport- és rendezvénycsarnokról. Rákosmente önkormányzatának két, már évtizedek óta megvalósulásra váró fő fejlesztési projektje van:
- valamint egy új sportcsarnok felépítése a kerület központjában.
Egészen a múlt hétig úgy tűnt, hogy a különböző látványtervekből és a Magyar Közlönyben is megjelenő kormányhatározatokból végül semmi sem lesz, azonban december 4-én a kerület fideszes polgármestere, Horváth Tamás váratlan bejelentést tett:
környezettudatos sportcsarnok fog épülni a Pesti úti futballpálya helyén.
„A külső megjelenésében is egyedi, környezettudatos, megújuló energiával működő »zöld« épület szervesen illeszkedik majd abba a szabadidős és rekreációs térbe, amelynek része az újjászületett Népkert és a Rákos-patak menti kerékpárút” – fogalmazott az önkormányzat közleménye. A polgármester a szerződés aláírásakor elmondta, hogy közel százezer ember nem nélkülözhet egy olyan, nagy befogadóképességű csarnokot, amely a sportesemények mellett kongresszusoknak, kiállításoknak és koncerteknek is helyet adhat.
A közbeszerzési eljárás eredményét idén júliusban hirdették ki, eszerint a nyertes Mészáros Lőrinc ZÁÉV Építőipari Zrt.-je lett, ami az Építő- és épületkarbantartó Zrt.-vel együtt, összesen 8 milliárd forintból építheti fel a csarnokot.
A szavakat ezúttal tettek is követték, a pályán felvonultak a munkagépek, és már az első kapavágás is megtörtént. Éppen ezért tűnt furcsának egy már eldöntött és épülőben lévő beruházásról tájékoztatót tartani.
Közmeghallgatás 2.0
A leendő sportcsarnokkal szemközt, a Pesti út másik oldalán lévő Vigyázó Sándor Művelődési Ház fórumterme 18 órakor már megtelt, nagyjából százan vehettek részt a tájékoztatón, amin Horváth Tamás polgármester mellett szinte valamennyi önkormányzati képviselő is jelen volt. A ZÁÉV Építőipari Zrt.-t a kivitelezés vezetője, Takács István képviselte. A tájékoztatót a polgármester nyitotta meg, és röviden összefoglalta a sportcsarnok tervezésének eddigi állomásait, kiemelve azt, hogy az önkormányzat már 1999-ben egyhangúlag támogatta a csarnok megépítését, mígnem húsz év alatt sikerült odáig eljutni, hogy történjen is valami.
Ez lesz Rákosmente történetének legnagyobb volumenű beruházása
– mondta Horváth, aki az építkezés részleteiről is beszélt. A tervük az, hogy új sétányok építésével a sportcsarnok területét „egybefűzzék” a szomszédos, ligetes-fás Népkerttel, ami adott esetben néhány fa kivágásával is együtt járhat. A könnyebb megközelíthetőség érdekében egy új, lámpás gyalogátkelőhelyet fognak kialakítani a Pesti úton. Zárszóként elmondta, úgy gondolja, hogy egy ekkora kerületben helye van egy ilyen csarnoknak, ami reményei szerint nemcsak a sportot, hanem az egészséges életmódot is szolgálni fogja.
Az Óbuda Építész Stúdió egyik tervezője arról beszélt, hogy milyen szempontokat kellett figyelembe venniük a munka során. A ZÁÉV Építőipari Zrt.-től a kivitelezést vezető Kovács István pedig a kivitelezés ütemét ismertette, a tervek szerint 545 munkanap alatt végeznek az építkezéssel, ebben az esetben 2021 márciusára el is készülhet a csarnok.
A közbeszerzés kiírása szerint a csarnok küzdőtere 47,65x44 méteres lesz, ami alkalmas kézilabda-, kosárlabda- és röplabdameccsek rendezésére is. A leendő épület nettó belmagassága 10 méter, a teljes befogadóképessége pedig 1510 fő lesz. Ebből 306 ülőhely a fix vasbeton lelátókon lesz, ami szükség esetén mobilelátókkal bővíthető.
Stadion árából épül a sportcsarnok
Ezután kezdődött a tájékoztató izgalmas része, amikor a megjelentek feltehették a kérdéseiket. Ettől kezdve lényegében egy második közmeghallgatássá változott az este, hiszen néhány héttel korábban, november 21-én ugyanebben a teremben tartották az éves rendes közmeghallgatást is. A műfaj sajátosságából adódóan ezek az események mindig a kritikákról, heves indulatokról szoktak szólni, amin főként az elégedetlen lakosok szokták hallatni a hangjukat. Ezúttal sem volt ez másként.
Az első kérdező rögtön kitért a legfontosabbra is: mennyiből?
10,5 milliárd forint
– vágta rá egyből határozottan Horváth Tamás, mire a terem felmorajlott a meghökkenéstől, ami a további hangulatot is megalapozta. Összehasonlításképpen, a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna közel 4 milliárd forintból épült fel. A hátsó sorokból többen is be-bekiabáltak, kemény megjegyzéseket tettek a városvezetőknek. Volt, aki egyszerűen csak egy túlárazott tornateremnek titulálta az egészet, amire nagy taps tört ki a teremben. Fél óra után úgy tűnt, hogy az indulatok kezdenek elszabadulni, és kicsúszik az irányítás az est moderátorainak kezéből, végül azonban sikerült normális keretek között tartani a tájékoztatót.
Úgy tűnt, ha a legtöbben nem is támogatják, de elfogadják, hogy a XVII. kerületnek szüksége van egy ilyen létesítményre. Sokan kifogásolták viszont a helyszínt, mondván, miért a kerület amúgy is zsúfolt és forgalmas részén kell felépíteni a csarnokot, miközben bőven akad beépítetlen terület a külső részeken.
Úgy érzem, a lehető legrosszabb döntést hoztam, amikor itt maradtam a XVII. kerületben
– mondta egy fiatal nő, aki leginkább attól tart, hogy az építkezéssel együtt járó zaj miatt csökkenni fog a szomszédos lakótelepen lévő lakásának értéke. Ebben több ott lakó is osztozott vele, akik szerint nem jó megoldás az, hogy az autósok csak a Kaszáló utca felől fogják tudni megközelíteni a sportcsarnokot, amit a tervek szerint a lehető legmesszebb építenek fel a lakóházaktól.
Többen azt kifogásolták, hogy érzésük szerint nem tájékoztatták őket megfelelően a sportcsarnokról, mire Horváth Tamás azt válaszolta: a kerületi újságban az elmúlt években huszonnyolcszor számoltak be a fejleményekről. Szerinte már korábban is jelezhették volna az önkormányzatnál, ha problémájuk lett volna a beruházással.
Ugyanakkor nemcsak a háborgók jelentek meg a tájékoztatón, hanem azok is – igaz, erős kisebbségben –, akik örülnek az új sportcsarnok építésének. Egyikük szerint azért lesz ott jó helyen az épület, mert szinte az összes kerületi buszjárat megáll előtte. Egy apa arról beszélt, hogy a fia futballedzése a hó miatt elmaradt a Pesti úti pályán, de ha majd kész lesz a sportcsarnok, akkor ott télen is tarthatnak benti edzéseket, és nem kell más-más kerületekbe szaladgálni a gyerekekkel.
„Hülyére vesznek minket”
A multifunkciós sportlétesítmény jelzővel illetett csarnokról azt is elmondták, hogy legalább tizenkilenc sportágat fog tudni kiszolgálni. A kézilabdától és kosárlabdától kezdve a floorballon át birkózáson át egészen a súlyemelésig, és még mászófal is lesz benne. Azonban néhány hiányossága is kiderült az épületnek. Felszólalt a helyi sportklub, az RKSK íjász szakágának edzője is, aki azt szerette volna megtudni, hogy alkalmas lesz-e íjászatra a csarnok, mivel eddig a futballpályán tartották az edzéseiket, amin viszont most már építkezés zajlik.
„Nem. Én nem láttam a listán” – mondta a polgármester, miközben a papírjait lapozta, és kérdően tekintgetett a mellette ülőkre. Ezután egy rákoshegyi lakos arra volt kíváncsi, hogy az Európa élvonalába tartozó Rákoshegyi VSE tekései végre igazi hazai pályán, Rákosmentén játszhatnak-e, vagy továbbra is albérletbe kényszerülnek a népligeti Elek Gyula Arénába. Volt ilyen elképzelés, de végül ezt elvetették, mivel a tekepályát a küzdőtér alatt kellene kialakítani, ami újabb műszaki kihívást jelentene, és a költségek emelkedésével is együtt járt volna. Ám Horváth Tamás elmondta, hogy tervben van egy, csak a tekéseknek szánt terem építése is.
Ha mindenre jó, akkor igazán semmire se jó. Itt valaki nagyon akar építkezni egy zsebkendőnyi területre
– mondta el véleményét egy másik kerületi lakos, aki szerint igazi sportcsarnokot, nem pedig rendezvényházat kellene építeni. „Hülyére vesznek minket” – kiabálta be egy másik hang.
Egy harminc éve a kerületben élő, műszaki végzettségű férfi diplomatikusan elmondta, hogy most ünnepelni kellene, és nem veszekedni, hiszen ez a sok milliárd forint a kerületet fogja gazdagítani, de azt a kérdést sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy miként fogják megtölteni és fenntartani ezt a csarnokot, ami már nem az állam, hanem az önkormányzat feladata lesz.
Nem akarunk helyi adót fizetni ezért!
– folytatta a felszólaló. A polgármester is egyetértett ezzel, elmondta, fontos, hogy bevételt termeljen a létesítmény, mivel a kerületnek ki kell gazdálkodnia a fenntartás költségeit. Az üzemeltetésére közbeszerzési eljárást fognak kiírni, és abban bízik, hogy sikerül majd egy komoly befektetőt találniuk erre a feladatra. A feszült hangulatot az a kérdező oldotta valamelyest, akit a komoly témák közepette az a kérdés foglalkoztatott leginkább, hogy milyen lesz a wellness- és fitneszzóna, és hány fajta szaunában és medencében lehet majd ott lazítani.
A majd két órán át tartó tájékoztató elérte az alapvető célját. Bár a panaszok miatt aligha fog sok minden megváltozni, most már többet tudunk az egyik legdrágább, jelenleg is zajló fővárosi sportcsarnok-építés részleteiről.
(Borítókép: A sportcsarnok látványterve)