2024. június 17. 15:00
Románia
Ukrajna
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium
Szlovákia
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

Az évtized sokkjai: doppingba és korrupcióba fulladt a sport

GettyImages-84344565
2019.12.17. 00:00
Éveken és kontinenseken át húzódó botrányok, bukott nagyhatalmak és sztársportolók ügyei határozták meg a 2010-es éveket a sportban, de azért néhány hihetetlen kategóriába sorolható eredmény is született. A magyar futball egy-két nagy sikere mellett komoly mélypontokat, megszégyenítő vereségeket is megélt az elmúlt évtizedben. Ha fáj is, visszaemlékezünk rá.

Armstrong bukása

Lance Armstrong csúcskorszaka még bőven az előző évtizedre esett, de hiába vonult vissza többször is, az országúti kerékpározás nagy bánatára az amerikai bringás még mindig elég sok témát szolgáltatott az újságoknak. A hét Tour de France-on is első helyen végző biciklistát karrierje során is sokat támadták, sikereit doppingolásnak is tulajdonították. Egy-két gyanús ügye volt is, de rákbetegségéből felépülő amerikainak erre mindig az volt a válasza, hogy több százszor ellenőrizték, és sosem adott pozitív doppingmintát.

Armstrong bukását végül nem is újraellenőrzött minta hozta, mint oly sok sportoló esetében, hanem egy szívós és kitartó nyomozás, aminek a végén megfosztották hét Tour de France-győzelmétől és több millió dolláros kártérítésre kötelezték Az amerikai hatóságok és a helyi doppingellenes ügynökség (USADA) rengeteg tanúvallomást gyűjtött össze a biciklista környezetéből. Egykori kollégái, csapattársai elmondásai alapján állt róla aztán az eléggé lesújtó kép. Armstrong mindent szedett, szteroidokat és EPO-t, és csapattársait is erre kényszerítette, egy egész rendszert működtetett korrupció és megfélemlítés által. Orvosi segítséggel megtanulta, hogyan válnak kimutathatatlanná a szerek, és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség néhány vezetőjével is jó kapcsolatot ápolt, tudta azt is, hogy hogyan tűnjön el a doppingellenőrök elől.

Armstrong először Oprah Winfrey talkshow-jában beszélt a doppingolásról. De azóta is sokszor elmondta, ő csak beszállt a fegyverkezési versenybe, ma sem csinálná másképp, mert az 1990-es években mindenki tömte magát szerekkel, ezért nem akart előnyt adni másoknak. A bringás sokaknak bukott angyal, mások viszont csak áldozatnak látják, akire rászálltak a hatóságok.

Az oroszok doppingbotránya

Armstrongról azt tartották, hogy minden idők legszofisztikáltabb doppinghálózatát építette fel, de akkor még nem sokat lehetett tudni arról, hogy mi folyik Oroszországban. Míg a bringás csak magát és csapatát tuningolta tiltott eszközökkel, addig az oroszok egy egész országot, több ezer embert érintő rendszert építettek fel.

Már 2014-től egyre többször lehetett olvasni arról oknyomozó újságíróktól, hogy az oroszoknál nemcsak egyéni döntések alapján doppingolnak, hanem az élversenyzők legtöbbje él valamilyen szerrel, és ebben a szövetségek vezetői is segítenek. Egyre több ügy derült ki, majd ahogy elkezdődtek a 2008-as és 2012-es minták újraelemzései, nyilvánvalóvá vált, hogy óriási a doppingfertőzöttség az oroszoknál. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 2015 novemberében adta ki jelentését. Kiderült, egy moszkvai laboratóriumban több ezer mintát semmisítettek meg, és több sportoló kemény pénzeket fizetett, hogy eltüntessék pozitív mintáikat. Az egész rendszert átszőtte a korrupció, és a piszkos ügyekről miniszteri szinten is tudtak. Nem egyszer Vlagyimir Mutko korábbi sportminiszter adott utasítást, kinek a mintáját kell elpusztítani.

A botrány nem ült el, sőt újabb lendületet vett, amikor kiderült, hogy az oroszok a szocsi téli olimpián még durvább eszközökhöz nyúltak. A saját sportolóikat ott is tisztára mosták, és a titkosszolgálatot is bevetették, ha ki kellett cserélni egy mintát a doppinglaborban. Oroszországot mindezért megbüntették, és több világversenyen (2018-as téli olimpia, 2016-os nyári olimpia, atlétikai vb) csak függetlenként indulhattak sportolóik. Mindez nem nagyon hatott rájuk. Miután kiderült, hogy a moszkvai doppinglabor átadott adatait is manipulálták, újabb négyéves eltiltást kaptak az oroszok.

FIFA-botrány

Nemcsak az atlétikát és a kerékpárt, hanem a futballt is felforgatta egy egész világot átszövő botrány, amibe aztán bele is bukott Sepp Blatter FIFA-elnök. Az ügy az Egyesült Államokban pattant ki. Több FIFA-vezetőt gyanúsítottak meg pénzmosással, zsarolással, adócsalással és korrupcióval. Az amerikai szövetségekben dolgozó tisztviselőkről derült ki, hogy médiajogokkal kereskedtek. Később afrikai és ázsiai vezetőket is meggyanúsítottak, és szavazatvásárlási ügyekre is fény derült. A gyanú szerint Katar is így szerezte meg magának a 2022-es vb rendezési jogát. 

Blatter először nem került gyanúba, de alighogy újraválasztották 2015-ben, lemondott, arra hivatkozva, hogy nem érezte az egész futballvilág támogatását. Neki is voltak gyanús ügyei, és még mindig nincs egészen elfogadható magyarázat arra, hogy miért utalt át Blatter az UEFA akkori elnökének, Michel Platininek 2 millió svájci frankot. 2016-ban Blattert 6 évre, Platinit 4 évre tiltotta el a FIFA a futballügyekről. Platini az UEFA elnöki posztjáról is lemondott később.

8–1

A botrányok mellett ebben az évtizedben összejött néhány lehetetlen vagy éppen meglehetősen sokkoló eredmény és mozzanat is. Kezdjük a futballal, sőt a magyar focival. A magyar futballnak már annyi Mohácsa és Waterlooja volt, hogy mindjárt elveszünk a képzavarokban. A Marseille-ben a Csehszlovákiától elszenvedett 4-1-es vereséget (1969) és a mexikói futball-vb szovjet-magyar 6-0-ját tartották az eddig mélypontoknak, de jött még néhány kijózanító pofon.

A 2014-es világbajnokság selejtezőjében Magyarországnak a holland válogatott volt az egyik ellenfele. Természetesen az örök optimizmus megvolt, hogy legalább egy pótselejtezőt elérhetünk, de erre esély sem volt. Itthon Hollandia 4-1-verte Egervári Sándor csapatát, de a teljes reménytelenség a visszavágón, 2013. október 11-én jött el.

Hollandia minden idők egyik legnagyobb vereségét mérte a magyarokra: 8-1-re nyert Louis van Gaal csapata. A magyar válogatott teljesen szétesett. Már az elején elég gyorsan gyámoltalanná vált, és az első félidő végén 4-0 volt oda. Dzsudzsák Balázs ugyan rögtön a második félidő elején betalált 11-esből, de a vég így is elérte a csapatot, amelynek jellemző mozzanata volt Devecseri Szilárd öngólja, ami aztán devecsering néven mémmé is vált. Egervári Sándor természetesen lemondott a sokkoló vereség után.

Tolódjunk

Közvetve ez a vereség járult hozzá egy másik hűha élményhez. A magyar futballszövetség Pintér Attilát nevezte ki Egervári utódjának. Mindenki arra számított, hogy egy külföldi edző irányítja majd a válogatottat, az MLSZ is erre utalt többször, Paulo Sousa, Dunga és Sven-Göran Erissson neve is keringett a sajtóban. Majd a bejelentést előtti napon többen látták Bölöni Lászlót is Budapesten. Az Indexben is erre készültünk, hogy az erdélyi szakember lesz az új kapitány, aztán egy karácsonyi buli utáni reggelen Pintér Attila kinevezése kijózanítólag hatott. A rengeteg játékost keretbe behívó, a tolódásos védekezést hitvallásává tevő edző nyolc hónapig húzta. A játékosaival keménykedő Pintérnek öt meccs jutott, ezek közül négy barátságos volt, de az első tétmeccse után, az Észak-Írország ellen megvívott Eb-selejtező után távoznia kellett. A magyar válogatott 1-0-ra vezetett, de egy 87. és egy 95. perces góllal az vendégek nyertek. Ezután jött a jóval sikeresebb Dárdai- és Storck-korszak.

A mini államnál is kisebbek lettünk

Bernd Storck 2016 nyarán még nemzeti hősnek számított, miután pótselejtezőn kivezette a válogatottat az Európa-bajnokságra, ahol elég nagy meglepetésre még a legjobb 16 közé is bejutott Magyarország. Az Eb után azonban már nem igazán ment jól Storcknak. Megtört a varázsa, nem tudta megújítani és fiatalítani a válogatottat, és egyre kínosabb eredményeket ért el. Ennek a mélypontja a 2018-as vb-selejtezőjében az Andorra elleni meccs volt. A 80 ezres miniállam, jobbára amatőrökből álló, a világranglistán 186. helyen álló csapata 1-0-ra legyőzte a vergődő magyarokat. Hiába égett ekkorát a csapat, Storck túlélte a bizalmi szavazást, csak a sorozat után távozott.

Brazília könnyekben úszott

Brazília évtizedek óta ott van a világ futballelitjében, ezért magasak az elvárások a válogatottjával szemben. Egy hazai rendezésű vb-n pedig még nyilvánvalóan a szokottnál is nagyobb terhet viseltek Neymarék. A 2014-es vb-n döcögősen indult Brazília, de aztán az elődöntőbe is bejutott. Ott aztán Németország pillanatok alatt porrá zúzta a brazil álmokat. Brazília történetének legnagyobb és legkínosabb vereségét élte át, a németek 7-1-re verték őket. Nem volt egy súlycsoportban a két csapat: a németek megalázták a brazilokat, a 20. és a 30. perc között négy gólt lőttek, az első félidő végén már 5-0-ra mentek. Néha az volt az érzése az embernek, hogy csak azért nem akarnak több gólt lőni a németek, nehogy még jobban megszégyenítsék az otthon játszó ellenfelet.

A 7-1-es verés azért így is kegyetlen volt, a világbajnoki címet váró szurkolók zokogva vették tudomásul, hogy véget ért számukra az álom, a stadionban és azon kívül is rengeteg könnyes arcot lehetett látni.

A legnagyobb come back

A Bajnokok Ligája 2016/17-es szezonjában a PSG 4-0-ra verte a Barcelonát a nyolcaddöntő első meccsén, ezért a visszavágó ez alapján lefutottnak tűnt. A francia bajnoknak még egy 3-0-s vereség is beleférhetett, ha pedig gólt szerez, még egy 5-1 is sima továbbjutást jelent. A Barcelona azonban BL történetének legnagyobb és lehetetlennek tűnő fordítását is megcsinálta.

A PSG-nek sokkolóan indult neki a meccs. A 3. percben már a Barcelona vezetett, majd egy öngólt is vétett az első félidőben a PSG. A második félidő elején Messi talált be, de kicsit megnyugodhattak a franciák, amikor Cavani szépített. A Barca viszont remekül hajrázott, Neymar a 88. percben meglőtte a negyedik, három perccel később az ötödik gólt. Ez az 5-1 még mindig jó volt a PSG-nek, de a 95. percben még Sergio Roberto is betalált, megölve ezzel a PSG álmait.

A valószerűtlen bajnoki cím

A 2015/2016-os szezonban még annyi esélyt sem adtak a Leicester Citynek, hogy angol bajnok legyen, mint a Barcelonának a 6-1 előtt, de mégis megnyerte a Premier League-et. Az angol bajnokságban az esélyesek között szinte kizárólag a Manchester United, a Manchester City, a Liverpool, az Arsenal, a Chelsea és a Tottenham neve merül fel. A hat nagy közé már jó ideje nem férkőztek más klubok. A Leicesterrel sem számolt senki, a fogadóirodák ötezerszeres pénzt fizettek a győzelmére 2015-ben.

Elvis Presley megjelenésére csak kétezerszeres volt az oddsz, a Loch Ness-i szörnyére pedig csak ötszázszoros.

A Leicester sikere meseszerűnek tűnt, de azért nem egy semmiből előkerült kiscsapat volt már abban a szezonban sem. Jó gazdasági háttere és viszonylag jó játékosállománya volt. A sikerhez persze ez nem elég, kellett Claudio Ranieri edző egyszerű, de hatékonya taktikája, egy egységes csapat, és olyan álomszezont futó, de korábban alulértékelt csatárok, mint James Vardy vagy Riyad Mahrez.

A Gipsy King megszerezte a nehézsúly trónját

A nehézsúlyú bokszban is új korszak kezdődött az évtizedben. Ez jórészt Tyson Furynak köszönhető, aki 2015-ben váratlanul legyőzte Vlagyimir Klicskót. A nehézsúlyt több mint egy évtizedig uralták a Klicsko fivérek. Vlagyimir legyőzhetetlennek tűnt, 11 éven és 22 meccsen át veretlen volt, egymás után 19-szer védte meg a címét. Nem úgy tűnt, hogy majd pont Fury fogja megfosztani a vb-övektől. A brit bunyós először csak a pszichikai hadviselésben tűnt erősnek. Amikor lehetett, akkor pocskondiázott, vagy szürreális jeleneteket produkált sajtótájékoztatón, de 2015. november 28-án nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak a levegőbe beszélt.

Fury taktikus boksszal, egyhangú bírói pontozással győzte le az ukrán bajnokot. Persze ezután is megjegyezte nagy pofával, hogy csak félgőzzel hajtott a meccsen.

A megmagyarázhatatlan baleset

A sportvilág  legsokkolóbb balesete Michael Schumacherhez köthető. A hétszeres Forma-1-világbajnok a versenyeken állandó életveszélynek volt kitéve, de karrierje során megúszta a durva baleseteket. 2013. december 29-én az expilóta Franciaországban bukott sízés közben, és szenvedett súlyos agysérülést annak ellenére, hogy sisakot viselt.

Schumachert kétszer megműtötték, majd hat hónapig mesterséges kómában tartották a grenoble-i kórházban, ezután stabilizálódott az állapota. Később Lausanne-ba vitték további kezelésre, majd otthonába szállították. Állapotáról nem lehet sokat tudni, bár a hozzá közel álló Jean Todt korábbi Ferrari-igazgató szerint a pilóta lassan javul, tudatánál van, olykor Forma-1 futamot is néz, de nagyon nehezen kommunikál.

Boritókép: Lance Armstrong / Getty Images Hungary Fotós: Ezra Shaw