Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

Olimpián sem járt, mégis bajnoknak járó életjáradékot kap

GettyImages-78872483
2020.01.09. 07:26
Az olimpiai életjáradék haszonélvezői között olyan versenyzők is vannak, akik külön utakon kerültek be a rendszerbe. Az edzők között több esetben családtagok szerepelnek. Igazságosabbra akarták szabni a rendszert, de ilyen lett. Egy nagy futásért is jár életjáradék, és a tartalékoknál is vannak furcsaságok. Mi a helyzet Hosszú Katinkával?

Borkai Zsolt botránya után a parlamentben szóba került az olimpiai életjáradék ügye, mert bár a korábbi olimpiai bajnok tornász törvénybe ütközőt nem tett, etikailag kifogásolható volt a viselkedése. 2009 végén úgy módosították az életjáradékról szóló törvényt, hogy aki szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, az kizárja magát a sportolói életjáradékból, és nem utalhatnak neki. A birkózó Farkas Péter börtönbüntetése miatt került be az érdemtelenségi passzus a szövegbe. Már az sem jogosult életjáradékra, aki ellen büntetőeljárás folyik, de ha az ártatlansága bebizonyosodik, felmentése után viszont visszamenőleg is megkaphatja a juttatást.

De mióta, milyen alapon és kiknek jár az életjáradék?

  • Az olimpiai bajnokok 1998. január 1-jétől kapják életjáradékukat, miután az ökölvívó Gedó György felhívta a figyelmet a rossz körülmények közt élő bajnokokra. A korábbi belügyminiszter, Kónya Imre vitte be az ügyet a parlamentbe.
  • Először csak a 35 év feletti bajnokok és azok özvegyei kaptak, utána a további dobogós helyezettek.
  • Később azok is jogosultak lettek, akik 1984-ben nem vehettek részt a Los Angeles-i olimpián, de az olimpiát pótló versenyen érmet szereztek.
  • Az ezüst- és bronzérmesek a bajnokoknak járó összeg 70, illetve 50 százalékát vehetik fel.
  • A paralimpiai résztvevőkre is kiterjesztették később a jogosultságot.
  • 2001-től az edzők is kaphatnak járadékot, 2019-től a tanítványaiknak járó összeget kapják meg.
  • 2004-től nemcsak az edzők, hanem a szövetségi kapitányok is kapnak járadékot.
  • Az életjáradék összege a KSH által megállapított évi átlagkeresethez van igazítva, vagyis folyamatosan növekszik. Egy olimpiai aranyért most 329 ezer forint jár, 2020-ban viszont megemelik ennek összegét.
  • Nagyjából 900-an vannak olyanok, akikhez egy múltbéli nagy eredmény miatt havi pénz érkezik.
  • Összesen 6 milliárd forint van erre a célra elkülönítve minden évben a büdzsében.

Egy teljesítményért dupla pénz

A legutóbbi törvénymódosításig a kétszeres bajnokok járadéka sávosan emelkedett: az első aranyérem után 100, a második után 120 százalék járt, az új felállásban viszont már duplázódik az összeg. Az volt a törvényalkotói szándék – három fideszes képviselő, Bánki Erik, Gulyás Gergely és Kocsis Máté jegyezte a módosítót –, hogy igazságosabbá tegyék a támogatási rendszert.

Most már előfordulhat, hogy két olimpiai érem ugyanannyit ér, mint egy aranyérem, vagy többet. Az olyan szimbolikus, történelmi jelentőségű és heroikus küzdelem után megszületett aranyak anyagi megbecsültsége, mint a dzsúdós Kovács Antalé vagy Repka Attiláé 1992-ből vagy az úszó Czene Attiláé 1996-ból, kicsit átértékelődik, mert két, csapatban szerzett ezüst vagy bronz most már többet ér.

Az új szabályozásban az öttusázók egy teljesítményért dupla pénzt kapnak. Például az 1988-ban aranyérmes Martinek János egyéni eredménye számított a csapatversenybe is, ekkor volt amúgy utoljára érmes öttusacsapatunk.

Az új szabályozásban az edzői járadék jelentősen megemelkedett, mert minden érem után fizetnek az edzőknek, nem csak a legjobb eredmény után, ahogy korábban. Fábiánné Rozsnyói Katalin 4 millió forintot kap. Feczer Viktor vívóedző olimpián még nem járt, viszont paralimpián igen. Ő a második a kereseti rangsorban (2 969 000), az úszóedző Petrov Anatolij a harmadik (2 408 000). Kemény Dénes havi pénze nem éri el az egymilliót három olimpiai arany után, a siket vízilabdások kapitánya 1,12 milliót kap. Cseh László édesapja is jogosult az életjáradékra mint edző, és ugyanez a helyzet Egerszegi Krisztina testvérével. Az Emmi egyébként a 24.hu közérdekű adatigénylésének eleget téve adta ki a listát.

A környező országokból Románia és Szerbia a világbajnoki aranyak után is fizet,

Magyarország viszont a világon egyedülállóan ad járadékot az 1984-ben, az olimpiai bojkott miatt megrendezett, úgynevezett Barátságversenyek érdemeseinek.

Pontosabban nem csak azoknak, mert itt lazábban vették a szabályokat.

Egy nagy futásért is jár életjáradék

1984. július 21-én egy potsdami versenyen Markó Gábor hatalmas egyéni csúcsot futott, és majdnem 6 másodperccel javította meg az országos csúcsot a 3000 méteres akadályfutásban, ezzel abban az évben a világranglista hetedik helyére ugrott. Eredménye (8:17,97) azóta is országos csúcs. A versenyen amúgy az NDK-s Melzert 4, a bolgár Kacsanovot 11 másodperccel előzte meg. 

Markó azt nyilatkozta 1984-ben a Magyar Hírlapnak, hogy benne maradt pár másodperc, 8:12 körüli időre is képes lett volna. „Kritizálták edzésmunkánkat, túl keménynek tartották. Várták a kudarcokat, a törvényszerű kiégést. Most az eredmények láttán elsuttogták a doppingrémmeséket. A 8:17-re már ez is kevés volt, hát kiagyalták a vércseretörténetet. Nevetek, bosszankodom, de ebben a közegben kell dolgoznunk, ez a magyar futók belvilága.”

Markó viszont nem azon az augusztusi moszkvai versenyen érte el nagy teljesítményét, amire az olimpiapótló versenyként tekintettek. Ugyan indult Moszkvában is, de a második körben bukott a vizesakadálynál, és elveszítette az eszméletét.

A lengyel versenyző megcsúszott, engem is kibillentett, ezért volt a súlyos sérülés, eltört a kezem. A kenyai futókat egyszer legyőztem Ostravában, az olimpián nem volt erre lehetőségem. Három versenyen lehetett indulni, nekem elfogadták a berlini eredményemet. Berlini olimpiai napok, ez volt a verseny neve

– mondta az Indexnek Markó, aki erőnléti edző jelenleg. Arra nem emlékezett, hogy mikortól kapja a járadékot, így nem tudta megmondani, hogy benne volt-e az első bővítésben, vagy csak később került be.

Atlétikában ő az egyedüli, akinek beszámították a nem az eredetileg meghatározott versenyen elért eredményét. Ez ellen nem emelt kifogást a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Atlétikai Szövetség sem, a felülvizsgálaton az Emmi sem kaszálta el.

Az évkönyvben tartalék – az utalásnál nem

Vannak más esetek is. A 2018-ban olimpiai aranyérmes rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tartalékja volt Oláh Bence, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szigorúan szabályoz, aki nem versenyez, azt nem tekinti bajnoknak. Pedig Oláh végigcsinálta a felkészülést, ott volt Dél-Koreában, de sem aranyérmet, sem életjáradékot nem kaphat. Korábban az öttusázó Dobi Lajos volt hasonló cipőben, 1988-ban. A vízilabdában sem kapott járadékot a tartalék, ott 1948-ban és 1956-ban is volt ilyen eset.

Az 1984-es olimpiát pótló versenyek nem tartoztak a NOB égisze alá, ezért az ott elért eredmények megítélésével kapcsolatban a jóindulat nagyon sokat számíthat, az öttusázó Buzgó József esete példa erre. Őt a Magyar Olimpiai Bizottság 2016-os kiadású monumentális könyve is tartaléknak nevezi. Ennek a lektora Medvegy Iván, aki öttusaedző, és Buzgóval is kapcsolatban állt, mert Medvegy éppen Buzgó után kapja az edzői járadékot. Az öttusázóknak Varsóban 1984. szeptember elején rendeztek egy nagy presztízsű versenyt, nyolc magyar vehetett részt rajta. A legjobb három eredményét számították be a csapatversenybe, de a Népsport 1984-es tudósításában a csapat három tagja között nem szerepel a neve.

Az akkor 21 éves Fábián László nyert (5670 pont), Mizsér Attila összesítésben a negyedik lett (5428), de ő volt a második legjobb magyar. Szombathelyi Tamás érte el a mieink közül a harmadik legmagasabb pontszámot (5273), ezért értelemszerűen őt nevezték meg harmadik csapattagnak. Buzgó volt a negyedik legjobb magyar Császári Attilával holtversenyben (5259). Buzgó most aranyérmeseknek járó pénzt kap.

Ő maga egyébként így emlékezett vissza a versenyre a Magyar Fórumban. „A Rab Nemzetek Olimpiáját, vagyis a Barátság Versenyt megnyertük, aminek a sportértéke bizonyos értelemben még nagyobb is volt, mint az olimpiáé, hiszen minden, az olimpiától távol maradó ország két csapatot indíthatott. Fábián Lászlóval, Mizsér Attilával és Szombathelyi Tamással voltunk a győztes magyar csapat tagjai, és jellemző a győzelem értékére, hogy az olimpiai járadékot még a mai napig is kapom ezért. Igaz, ezt gondolkodás nélkül elcserélném egy életjáradék nélküli Los Angeles-i aranyéremre.”

Buzgót levélben kerestük, azt írta vissza, hogy nem tartalékként, hanem teljes jogú csapattagként szerepelt a varsói versenyen.

„Ezt a versenyt minden versenyszámban 4/3-as rendszerben bonyolították le, ami azt jelenti, hogy egy-egy adott tusában mindig a három legjobb eredményt elért versenyző eredményét, pontszámát veszik figyelembe, én például lovaglásban, vívásban és úszásban is a három legjobb magyar versenyző között végeztem Varsóban” – állította.

Szintén a csonka olimpián volt tartalék Szőcs Zsuzsa és Somodi Lajos vívó, valamint Tóth Bertalan vízilabdázó. Szőcsnek viszont van olimpiai bronzérme, ezért neki utalják a bajnokoknak járó pénzt is. Körülbelül húsz éve a vitorlázóknak is folyósították éveken át a járadékot, most azonban nem kapnak, mert a legújabb kontroll kiszűrte őket. A vitorlázók azzal érveltek, hogy ugyan negyedikek lettek, de mivel azonos ország (Szovjetunió) vitorlázói előzték meg őket, így ez valójában második helynek számít. Az Emmi nem ismeri el éremnek ezeket az eredményeket.

Mi lesz Hosszú Katinkával?

A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka tavaly novemberben jelentette be, hogy edző nélkül, egyedül készül az olimpiára. Vagyis ha Tokióban megvédi olimpiai aranyát, nemcsak mint bajnok, hanem mint edző is jogosult lenne járadékra 45 éves kora után. Információink szerint az Emmi nem szeretné ezt a helyzetet, még akkor sem, ha Hosszúnak van edzői képesítése. 

Hosszú riói aranyérmei után nagyapja, Bakos László vehet fel 1,22 millió forintot havonta.

Az úszónő szerint nagyapjának fontos része van abban, hogy úszni kezdett. Bakos hátúszónak szánta unokáját, nem volt rossz szeme, mert négy éve 100 háton Hosszú lett a világ legjobbja. A felkészítését azonban Shane Tusup vezette, aki két ok miatt is ki van zárva az életjáradékos körből: nem magyar állampolgár, és nincs 45 éves. Korábban is megfordult már más bajnok fejében, miután nem jelölt meg edzőt sikerénél, hogy az aranyérem után önmagát esetleg jelölje edzőnek, de elutasították. A tokiói olimpia előtt nyilatkozniuk kell a versenyzőknek, ki a felkészítőjük, nem lehet utólag meggondolniuk magukat.

(Borítókép: Feng Li / Getty Images)



  • Vennék
  • Hírek