Járvány idején még inkább veszélyes és felesleges a doppingolás

A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag leállt a doppingellenőrzés az egész világon, de ez nem feltétlenül bátoríthatja a tiltott szerek használatára a sportolókat. Most még annyira sem érdemes doppingolni, mint máskor, és veszélyes is. A vírus és a tokiói olimpia elhalasztása a doppingellenes szervezeteket és a sportolókat is új helyzet elé állította. Minderről Tiszeker Ágnessel, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjével beszélgettünk.

Az idei év az olimpiáról szólt és szólt volna. A legtöbb sportág még javában benne volt a kvalifikációs időszakban, ami gyakran még keményebb próbatétel is, mint az olimpia. A szintek elérése és a konkurenciaharc is nagy teljesítményeket igényel, a sportolóknak már az év első felében is élesnek kell lenniük, ezt elősegítendő olykor tiltott szerekhez is nyúlnak, és ez például a biológiai útlevélprogramban is visszaköszön. Ezt a kiélezett állapotot aztán a március közepén nagyjából értelmetlenné tette a globálisan megjelenő és kibontakozó koronavírus-járvány. A sportágak sorra mondták le a versenyeket, felborult a kvalifikációs rend, végül a tokiói olimpia elhalasztását is bejelentették. A sportolók légüres térbe kerültek, egyelőre nem rajzolódott ki világosan, hogy mikor és hol fog újraindulni a szervezett sportélet, az olimpia időpontja sem ismert még. 

„Sosem érdemes doppingolni, de most még kevesebb értelme van, a sportolók nem tudják, hogy mikorra időzítsék a formájukat, sokuknak még az edzéslehetőségeik is korlátozottak. Szervezett edzésekről gyakorlatilag nem beszélhetünk, azt teszik, amit a többi állampolgár ebben a helyzetben: többségük otthon van, beltéri edzésekre van lehetőségük” – mondta Tiszeker Ágnes, aki a doppingolás aktuális extra veszélyeire is felhívta a figyelmet.

A MACS vezetője elmondta, a magyar doppingellenőrök, amíg lehetséges volt, levettek mintákat, március közepéig dolgoztak. Mára viszont gyakorlatilag egész Európában leállt a mintavétel, és sok akkreditált labor is bezárt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) azt javasolta tagjainak, hogy ameddig lehetséges, vegyenek mintákat, de az elsődleges az, hogy kövessék a kormányaik által meghozott egészségvédelmi intézkedéseket. Ahol például kijárási tilalmat rendeltek el, ott lehetetlenné vált a mintavétel. „Sem a doppingellenőr, sem a sportoló egészségét nem kockáztathatjuk, de amíg lehetséges volt az ellenőrzés, addig gumikesztyűt, védőmaszkot viseltek a munkatársaink megelőzés céljából.”

A legtöbb országban életbe léptetett korlátozások miatt a doppingszerek kereskedelme valószínűleg még inkább az internetes vásárlások felé tolódik el, de az kérdéses, hogyan tudják leszállítani az árut, aminek jó része thaiföldi, kínai, indonéziai eredetű. „A WADA nyomozószervei élénken figyelik a közösségi oldalakat is, zajlik a hírszerzés. Ez olyan munka, amit home office-ból is tökéletesen el lehet végezni" – mondta Tiszeker.

Bár a doppingellenőrzés nem működik, a sportolók nem mentesültek a kötelezettségeik alól. Továbbra is tölteniük kell a holléti nyilvántartást (ADAMS), és most a vírus miatt pluszinformációkat is szolgáltatniuk kell, a saját érdekükben is. „Jelezniük kell, ha külföldről tértek haza, ha önkéntes vagy hatósági karanténban vannak, volt-e mostanában felső légúti megbetegedésük vagy más betegségük, ami elsőre banálisnak tűnik, de most felértékelődhet. Az a cél, hogy kommunikáljon velünk a sportoló" – hívta fel a figyelmet Tiszeker Ágnes, aki a Magyar Olimpiai Bizottság orvoscsoportjának tagjaként is figyelemmel követi sportolóink egészségállapotát és a koronavírus-járványt. Magyar sportolóról eddig egyébként egyelőre nem derült ki, hogy vírusos.

A MACS sok mintavétellel számolt 2020-ban, a magyar olimpikonokat és kvótára esélyes sportolókat folyamatosan monitorozzák, idén már a tervek szerint levettek 400 mintát, de az olimpia elmaradásával az egész évüket újra kell majd tervezniük. Az olimpia elhalasztásával az ellenőrzöttek köre is változhat, lehetnek olyan sportolók, akik már nem vállalnak még egy év felkészülést, és olyanok is, akik az utánpótlásból előlépve válnak olimpiaképessé. 

A 2021-es olimpia miatt az Amerikai Antidopping Csoport vezetője, Travis Trygart morális kérdéseket is felvetett. Szerinte így olyanok lehetnek olimpikonok, akiknek 2020-ban még nem járt volna le az eltiltásuk. Tiszeker szerint ezzel nincs probléma, a WADA a büntetéseket időtartamra adja, nem eseményekhez köti. Korábban a NOB eltilthatta a hat hónapnál nagyobb büntetést kapó doppingolókat a soron következő olimpiára, de ezt a szabályt már eltörölték.

Tygart azért bizakodó is, a feltehetően egyéves olimpiahalasztással a doppingellenőrzés utolérheti magát, mindenkit tudnak majd tesztelni, akit kell, és abban is bízik, hogy helybenhagyják Oroszország eltiltását, így még tisztább lehet a tokiói olimpia.

A WADA az oroszokat felfüggesztette a megfelelőségi eljárás során, mert a minták ellenőrzésénél is manipulációt mutattak ki, így Oroszország csak független sportolókkal vehetne részt az olimpián. Az oroszok ebbe nem nyugodtak bele, és fellebbeztek a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál. Az ügy jelenleg parkol, a svájci székhelyű bíróság sem működik, de a halasztással van esély arra, hogy időben jogerős ítélet születik. 

(Borítókép: Minták egy Párizs melletti doppinglaborban 2015 decemberében - fotó: 

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!